3223/2015. (XI. 10.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerült egyes elvi kérdésekről szóló 6/2013. Polgári jogegységi határozat és a 2/2014. Polgári jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.

[2] Az indítványozó - mint deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés alanya - az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján benyújtott alkotmányjogi panaszában annak megállapítását kérte, hogy a) a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény, b) a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény, c) az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény, d) a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerült egyes elvi kérdésekről szóló 6/2013. Polgári jogegységi határozat és e) a 2/2014. Polgári jogegységi határozat sérti a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (sic!) egyes rendelkezéseit. Az indítványozó alternatív módon megjelölte az Abtv. 26. § (1) bekezdését, illetve a 27. §-át is, azonban saját ügyében folyt bírósági eljárásra nem hivatkozott.

[3] Az Alkotmánybíróság hiánypótlási felhívására küldött levelében írtak szerint az indítványozó a kérelmét csak a megjelölt polgári jogegységi határozatok vonatkozásában tartotta fenn. Indokolása szerint e polgári jogegységi határozatok - melyek "alapjául szolgáltak a deviza alapúnak nevezett kölcsönök elszámolását és forintosítását szabályozó" törvényeknek - sértik az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásának egyes pontjait, a B) cikk (1) bekezdését, K) cikkét, R) cikkét, a T) cikk (3) bekezdését, az Alaptörvény I. cikk (1)-(2) bekezdését, II. cikkét, V. cikkét, a VI. cikk (2)-(3) bekezdését, a 25. cikk (1)-(3) bekezdését és a 28. cikkét, ezért azok megsemmisítését kérte.

[4] 2. Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e az Abtv.-ben előírt feltételeknek, tehát befogadható-e.

[5] Az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen kezdeményezhető, mégpedig abban az esetben, ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be az Alaptörvényben biztosított jog sérelme, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás. Ez azt jelenti, hogy "[a]z Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz az absztrakt utólagos normakontrollt felváltó speciális eljárás-fajta, mely személyes érintettséget feltételez. A panaszra tehát a jogszabály alkalmazása vagy hatályosulása ad okot, azonban úgy, hogy konkrét (bírósági) eljárás nem folyt/folyik az ügyben." (3208/2013. (XI. 18.) AB határozat, Indokolás [42]) Az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti panasz feltétele tehát az, hogy a jogsérelem hatósági vagy bírói jogalkalmazás nélkül közvetlenül következzen be.

[6] Az Alkotmánybíróság jelen ügyben is hangsúlyozza: "Az olyan jogszabályok, valamint az Abtv. 37. § (2) bekezdésben meghatározott egyéb jogi eszközök esetében, melyek lényegüknél fogva nem hatályosulhatnak közvetlenül (ilyen például a jogegységi határozat, mely csak a bíróságra kötelező, vagy általában a hatóságok és bíróságok eljárását szabályozó jogszabályok stb.), az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján történő eljárásban a közvetlen érintettség nem állapítható meg." (3246/2014. (X. 3.) AB végzés, Indokolás [10]) Tekintettel tehát a jogegységi határozat jogi jellegére - arra, hogy az csak a bíróságokra kötelező -, az indítványozó jogait érintő közvetlen hatályosulás, illetve közvetlen indítványozói érintettség a jelen indítvánnyal támadott PJE határozat vonatkozásában nem állapítható meg. Hasonlóan döntött az Alkotmánybíróság kifejezetten a 6/2013. Polgári jogegységi határozat vonatkozásában a 3087/2015. (V. 19.) AB végzésben (Indokolás [17]-[18]), illetve a 2/2014. Polgári jogegységi határozat vonatkozásában a 7/2015. (III. 19.) AB határozatban (Indokolás [25]-[28]).

[7] Mindezek miatt a 6/2013. Polgári jogegységi határozatot és a 2/2014. Polgári jogegységi határozatot támadó - az Abtv. 26. § (2) bekezdésére alapított - alkotmányjogi panasz nem felel meg a törvényi követelményeknek, tehát nem befogadható. Ezért a panaszt az Alkotmánybíróság - a befogadhatóság egyéb feltételei vizsgálatának mellőzésével - az Abtv. 56. §-a alapján eljárva az Ügyrendjének 30. § (2) bekezdés c) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2015. november 3.

Dr. Szalay Péter s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Salamon László s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/2514/2015.