3246/2014. (X. 3.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság az 1/2012. Büntető-közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozat alaptörvényellenességének megállapításra irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
[1] 1. Az indítványozó főszerkesztő 2013. május 24-én az 1/2012. Büntető-közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozat (a továbbiakban: JEH) alaptörvény-ellenességének megállapítását kezdeményezte az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése és 37. § (2) bekezdése alapján.
[2] A panasz lényege szerint a JEH a véleménynyilvánítás szabadságát [Alaptörvény IX. cikk (1) és (2) bekezdés] sérti, mert annak alapján bármely sajtótermék főszerkesztőjének a valamely cikket illusztráló, intézkedő rendőröket is ábrázoló fotókon a rendőrök arcát minden esetben felismerhetetlenné kell tennie, jóllehet más foglalkozást gyakorló személyeknél (pl. bíróság tagjainál, jegyzőkönyvezetőnél, ügyésznél stb.), akik nyilvános helyen szintén az állam nevében járnak el, ilyen kötelezettség nincs.
[3] A jogegységi határozat szerint "a nyilvános helyen vagy közterületen szolgálati kötelezettséget teljesítő vagy munkát végző személy e tevékenységének ellátása során nem minősül közszereplőnek, ezért a személyt beazonosítható módon, egyediesítetten ábrázoló képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához szükséges a hozzájárulása."
[4] A JEH az 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: előző Ptk.) 80. § (2) bekezdését értelmezte. A jogegységi eljárást kezdeményező indítvány utal a Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.22.364/2006/4. számú határozatára, amelyben a bíróság megállapította, hogy az utcán járőröző rendőrről felvétel készítése és annak dokumentumfilmben való felhasználása sérti az adott rendőr személyhez fűződő jogát, ha az engedély nélkül készült felvétel a személyt egyénileg, egyediesítetten ábrázolja. A közterületen tartózkodás, még ha az a szolgálati kötelezettségteljesítés miatt történik is, nem minősül nyilvános közszereplésnek. A jogegységi eljárást kezdeményező indítvány szerint ezzel részben ellentétesen foglalt állást a Pécsi Ítélőtábla Pf.I.20.360/2011/6. számú döntésében, amelyet a BDT2012/1. számában tettek közzé. A határozat szerint a konkrét ügyben intézkedő rendőr, például igazoltatás során nem minősül közszereplőnek. Azonban a sporteseményre kivezényelt rendőrök rendfenntartó tevékenysége nyilvános közszereplés, ezért az előző Ptk. 80. § (2) bekezdése szerint képmásuk nyilvánosságra hozatalához engedélyükre nem volt szükség.
[5] 2. A 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) 2:48. § az előző Ptk.-hoz hasonlóan, de nem teljesen azonosan rendelkezik. Eszerint képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.
[6] Eltérés, hogy az új Ptk. nem a "közszereplés", hanem a "közéleti szereplés" kifejezést használja. Eltérés, hogy az új Ptk. - szemben az előző Ptk. 80. § (2) bekezdésével - kimondja: nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához "tömegfelvétel" esetén.
[7] 3. A Kúria Polgári Kollégiumának 2014. március 3-án kelt 1/2014. Polgári jogegységi határozata az új Ptk. alkalmazása körében is megfelelően irányadónak tekintendő, valamint a meghaladottá vált határozatokról szól.
[8] Ennek 1. pontja a Kúria Polgári Kollégiuma által az új Ptk. alkalmazása körében is megfelelően irányadónak tekintett határozatokról, a 2. pont a hatályon kívül helyezett PJE határozatokról szól.
[9] Az 1/2012. Büntető-közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozatot egyik pont sem tartalmazza, jóllehet a felülvizsgálat és a jogegységi indítvány az új Ptk. által szabályozott jogviszonyokra vonatkozott. A közös jogegységi tanácsok által hozott jogegységi határozatokról a Kúria nem döntött, ezek felülvizsgálata folyamatban van.
[10] 4. Az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján benyújtott panaszok esetében vizsgálni kell az Abtv. 26. § (2) bekezdés a) pontja szerinti közvetlen érintettség fennállását. Az olyan jogszabályok, valamint az Abtv. 37. § (2) bekezdésben meghatározott egyéb jogi eszközök esetében, melyek lényegüknél fogva nem hatályosulhatnak közvetlenül (ilyen például a jogegységi határozat, mely csak a bíróságra kötelező, vagy általában a hatóságok és bíróságok eljárását szabályozó jogszabályok stb.), az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján történő eljárásban a közvetlen érintettség nem állapítható meg.
[11] Az indítványozó az alkotmányjogi panaszát az Abtv. 26. § (2) bekezdésére alapította. Az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján a jelen esetben nem állapítható meg a közvetlen érintettség, tekintettel a támadott jogegységi határozat jogi jellegére, ti. arra, hogy az csak a bíróságokra kötelező, az indítványozó jogait érintő közvetlen hatályosulás így nem állapítható meg. Hasonlóan döntött az Alkotmánybíróság a 3023/2012. (VI. 21.) AB végzésben (ABH 2012, 1034, Indokolás [7]-[8] bekezdése).
[12] Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) pontja alapján visszautasította.
Budapest, 2014. szeptember 23.
Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke, előadó alkotmánybíró
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Juhász Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Salamon László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/826/2013.