3048/2014. (III. 13.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 84. § (1) bekezdésének és 266. § (2) bekezdésének "magyarországi lakcímmel nem rendelkező" szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó 2014. március 7-én érkeztetett alkotmányjogi panaszt terjesztett elő. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése alapján a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 84. § (1) bekezdésének és 266. § (2) bekezdésének "magyarországi lakcímmel nem rendelkező" szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.

[2] Az indítványozó előadta, hogy Magyarországi lakcímmel rendelkezik, azonban felesége huzamosabb ideig tartó külföldi munkavállalására tekintettel Luxembourgban tartózkodik. Az indítványozó így az országgyűlési képviselők 2014. április 6-ára kitűzött választásának napján Luxembourgban fog tartózkodni, ahol viszont nem működik magyar külképviselet, vagyis a panaszos nem adhatja le szavazatát a tartózkodási helye szerinti külképviseleten. Minderre tekintettel a panaszos a központi névjegyzékkel kapcsolatban ügyfélkapun keresztül olyan kérelmet terjesztett elő a Nemzeti Választási Irodánál (a továbbiakban: NVI) , hogy a levélben szavazók névjegyzékébe vegyék fel, így választójogát levélpostai küldemény útján gyakorolhassa. Az NVI a kérelmet elutasította arra való hivatkozással, hogy a panaszos magyarországi lakcímmel rendelkezik. A döntéssel szemben a panaszos fellebbezést nyújtott be, amit a Fővárosi Törvényszék az I.Kpkf.670.120/2014/2. számú végzésével elutasított.

[3] Az indítványozó az Alkotmánybírósághoz előterjesztett alkotmányjogi panaszában a Ve. 84. § (1) bekezdésével kapcsolatban azt kifogásolta, hogy bármilyen névjegyzékbe vétel iránti kérelmet főszabályként csak magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár terjeszthet elő. A főszabályhoz képest a Ve. egyes esetekben megengedi, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár névjegyzékbe vétel iránti kérelmet terjesszen elő: ilyen kérelem lehet a nemzetiséghez tartozás, a szavazási segítség iránti igény vagy a személyes adatok kiadása megtiltásának bejegyzésére irányuló kérelem [Ve. 85. § (1) bekezdés] vagy a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelem [Ve. 259. § (1) bekezdés]. A kivételek között a levélben szavazók névjegyzékébe történő felvételre irányuló kérelem nem szerepel, az arra vonatkozó kérelmet így a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár nem nyújthat be.

[4] Az indítványozó kifogásolta továbbá, hogy a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgár levélben csak akkor szavazhat, ha szerepel a levélben szavazók névjegyzékében. A Ve. 266. § (2) bekezdése értelmében a levélben szavazók névjegyzékébe az NVI azt a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárt veszi fel, aki a legkésőbb a szavazást megelőző tizenötödik napon benyújtott kérelme alapján szerepel a központi névjegyzékben.

[5] A Ve. 274. §-a alapján a levélben szavazók névjegyzékébe felvett választópolgár jogosult levélben szavazni. A Ve. 266. § (2) bekezdését figyelembe véve ez azt jelenti, hogy csak a központi névjegyzékbe felvett, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár jogosult levélben szavazni. Az indítványozó álláspontja szerint sérti az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdésében biztosított választójogát, valamint a diszkrimináció tilalmát tartalmazó XV. cikk (2) bekezdését, hogy a szavazás napján külföldön tartózkodó, de magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár levélben nem szavazhat.

[6] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában megjegyezte: "az alaptörvény-ellenesség kiküszöbölésére - a jogrendszer kímélete érdekében - az is alkalmas, ha az Alkotmánybíróság csak a Ve. 266. § (2) bekezdésének támadott szövegrészét semmisíti meg, mivel az ebben az esetben a főszabály alóli kivételéként a Ve. 84. § (l) bekezdésének érintése nélkül is lehetővé tenné a levélben szavazók névjegyzékébe való felvétel iránti kérelem előterjesztését."

[7] Az indítványozó kezdeményezte továbbá, hogy az Alkotmánybíróság az Abtv. 28. § (2) bekezdése szerint a támadott jogszabályi rendelkezések mellett a Fővárosi Törvényszék I.Kpkf.670.120/2014/2. számú végzését is semmisítse meg, mivel szerinte az alaptörvény-ellenesen akadályozza meg, hogy a panaszost a levélben szavazók névjegyzékébe felvegyék.

[8] 2. Az Alkotmánybíróság elsőként, az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényi feltételei fennállását vizsgálta meg.

[9] Az indítványozó az Abtv. 26. § (1) bekezdését jelölte meg, amelyre alapozva nyújtotta be az alkotmányjogi panaszát.

[10] Ezt figyelembe véve az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz törvényben előírt feltételeit, különösen a 26. § szerinti érintettséget.

[11] 2.1. Az indítványozó elsőként a Ve. 84. § (1) bekezdését kifogásolta. A Ve. 84. § (1) bekezdése a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelemre vonatkozóan az alábbiakat tartalmazza: "A névjegyzékbe vételét, névjegyzékbe vételének meghosszabbítását, illetve a névjegyzékben szereplő adatai módosítását az a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár kérheti folyamatosan, az adott választást megelőző tizenötödik napig, aki az e törvény hatálya alá tartozó bármely választáson választójogosult."

[12] A Ve. 84. § (1) bekezdése a Ve. 82. § (2) bekezdésére figyelemmel nem biztosítja a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárnak a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelem előterjesztését, mivel az utóbbi rendelkezés alapján a központi névjegyzék "az e törvény hatálya alá tartozó bármely választáson választójogosult, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár adatait" kérelem nélkül, automatikusan tartalmazza. Erre figyelemmel a Ve. támadott 84. § (1) bekezdésével összefüggésben - az indítványozó állításától eltérően - nem állapítható meg a központi névjegyzékbe vételére irányuló kérelemnek kizárólag a "magyarországi lakcímmel nem rendelkező" választópolgárok általi előterjesztésének lehetősége miatt az indítványozó érintettsége, jogsérelme ennek alapján nem is következhetett be.

[13] 2.2. Az indítványozó továbbá a Ve. 266. § (2) bekezdését is kifogásolta.

[14] Az Abtv. 26. § (1) bekezdése és az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

[15] A Fővárosi Törvényszék I.Kpkf.670.120/2014/2. számú végzése alapján megállapítható, hogy az indítványozó ügyében a Ve. 266. § (2) bekezdésének alkalmazására nem került sor, ezért az alkotmányjogi panasznak ez az indítványi eleme sem felel meg az Abtv. 26. § (1) bekezdésében foglalt törvényi követelménynek (Lásd: 3072/2012. (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [8]; 3262/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [4]).

[16] Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt - az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 26. § (1) bekezdésére - visszautasította. Erre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Abtv. 28. § (2) bekezdését nem alkalmazta.

Budapest, 2014. március 11.

Dr. Balogh Elemér s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Pokol Béla s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Stumpf István s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Szívós Mária s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/454/2014.