A Kúria Bfv.496/2013/5. számú precedensképes határozata lopás vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 316. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 426. §] Bírók: Belegi József, Márki Zoltán, Székely Ákos

A határozat elvi tartalma:

A lopásnak az áruvédelmi címke (lágy etikett) eltávolításával való elkövetése esetén dolog elleni erőszak megállapításának 2009. augusztus 9-ét megelőzően nincs helye.

Kapcsolódó határozatok:

Hódmezővásárhelyi Járásbíróság B.4/2010/20., Miskolci Törvényszék B.1024/2012/20., Debreceni Ítélőtábla Bf.782/2012/3., Szegedi Törvényszék Bf.782/2012/1., Kúria Bhar.157/2013/3. (BH 2013.10.263), *Kúria Bfv.496/2013/5.* (BH 2014.7.202)

***********

KÚRIA

Bfv.III.496/2013/5.szám

A Kúria Budapesten, a 2013. év október hó 22. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A lopás vétsége miatt J. A. és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Csongrád Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szegedi Törvényszék 2.Bf.782/2012/3. számú ítéletét J. A. I. rendű, T. V. II. rendű és B. D. R. III. rendű terheltek tekintetében hatályában fenntartja.

A felülvizsgálat során felmerült 10.210 (tízezer-kettőszáztíz) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Hódmezővásárhelyi Városi Bíróság a 2012. június 21-én kihirdetett 3.B.4/2010/20. számú ítéletével bűnösnek mondta ki

- J. A. I. rendű terheltet lopás vétségében [1978. évi IV. törvény - a továbbiakban korábbi Btk. - 316. § (1) és (2) bek. II. ford. d) pont] és ezért őt 100 napi tétel, napi tételenként 480 forint, összesen 48.000 forint pénzbüntetésre;

- T. V. II. rendű terheltet bűnsegédként elkövetett lopás vétségében [korábbi Btk. 316. § (1) és (2) bek. II. ford. d) pont] és ezért őt, mint többszörös visszaesőt 35 napi fizikai munkakörben letöltendő közérdekű munkára;

- B. D. R. III. rendű terheltet bűnsegédként elkövetett lopás vétségében [korábbi Btk. 316. § (1) és (2) bek. II. ford. d) pont] és ezért őt 100 napi tétel, napi tételenként 480 forint, összesen 48.000 forint pénzbüntetésre ítélte.

A II. rendű terhelt fellebbezése alapján eljárva a Szegedi Törvényszék a 2013. január 18-án kihirdetett 2.Bf.782/2012/3. számú ítéletével az elsőfokú határozatot - a Be. 349. § (2) bekezdése alapján - mindhárom terheltet érintően megváltoztatta, őket az ellenük emelt vád alól felmentette, a lopással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés [1999. évi LXIX. törvény - korábbi Sztv. - 157. § (1) bek.] miatti eljárást megszüntette.

Az elsőfokú bíróság az elkövetéskor hatályos büntető törvényt alkalmazta. Jogi értékelésének lényege szerint az áru védelmét szolgáló címke lekaparása dolog elleni erőszak megvalósulásaként értékelendő.

A másodfokú bíróság álláspontja szerint viszont az úgynevezett "lágy etikett" nem az elvétel megakadályozását, hanem az elkövetők leleplezését szolgálta; annak eltávolítása - amely nem járt együtt az áru állagsérelmével - nem a dolog elvétele, hanem annak akadálytalan, a lelepleződést elkerülő elvitele érdekében történt.

A 2.333 forint értékre megvalósított lopás így nem dolog elleni erőszakkal elkövetett, ekként nem bűncselekmény; szabálysértési felelősségre vonásnak pedig elévülés okán nincs helye.

Felülvizsgálati indítványt a Csongrád Megyei Főügyészség terjesztett elő 2013. április 3-án mindhárom terhelt terhére a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontját megjelölve, a másodfokú határozat hatályon kívül helyezése és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében.

Az indítvány indokai szerint az áruvédelmi címke eltávolítása - amennyiben az elvételt megelőzően történik - az elvételt megnehezítő, a dolog őrzését szolgáló eszköznek fizikai erőkifejtéssel, rendeltetésellenesen történő eltávolítása, ami befejezett dolog elleni erőszakként értékelendő.

2009. augusztus 9-ével lépett hatályba a lopás törvényi tényállásának a dolog elleni erőszak fogalmához kapcsolódó módosítása. Ezzel azonban nem a dolog elleni erőszak fogalmának kiterjesztése történt, hanem csupán - a korábbi bírói gyakorlat egységesítése érdekében - az ezirányú értelmezés kapott törvényi erőt; ehhez képest pedig valójában nem változott a dolog elleni erőszak törvényi fogalma.

Eseti döntések szerint a dolog elleni erőszak a dolog elvételének olyan rendeltetésellenes módja, amit elsődlegesen a vagyontárgy megszerzését nehezítő akadályra nézve kell kifejteni anélkül, hogy ez személy elleni támadás lenne. A 4/1998. BJE határozatra hivatkozva utalt arra, hogy ha a lopás tárgyát az annak megőrzésére szolgáló dologgal együtt veszik birtokba, akkor az elvétel többmozzanatú elkövetési magatartás. Az áruvédelmi címke a bolt áruvédelmi kapuján történő áthaladásig a dolog őrzésére szolgáló, elvételét akadályozó vagyonvédelmi eszköz. Annak az elvételt megelőző, vagy az elvétel során való eltávolítása dolog elleni erőszakot valósít meg.

A Legfőbb Ügyészség BF.776/2013/1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt változatlan tartalommal fenntartotta.

A Kúria az ügyben a Be. 420. §-ának (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott.

Azon a Legfőbb Ügyészség képviselője az átiratában foglaltakat fenntartotta.

Hivatkozott arra, hogy korábban a kérdésben a bírói gyakorlat megosztott volt, ennek igazolásául két - eseti ügyben hozott - döntést is megjelölt. 2009. augusztus 9-ét követően a jogalkotás eredményeként a tényállásban foglalt magatartás már egyértelműen dolog elleni erőszaknak minősül.

Álláspontja szerint az áruvédelmi berendezések két fő részből állnak: a jeladóból (ez az áruvédelmi eszköz) és a jelfogóból (ami a pénztárnál lévő áruvédelmi kapu). Amennyiben az áruvédelmi eszközt nem hatástalanították, a kapu riaszt. Az áruvédelmi eszköz funkciója az áru megőrzése; és arra szolgál, hogy a lopást megakadályozza. Minden olyan magatartás, amely az eltulajdonítani szándékozott dolog elvételét a vagyontárgyat védő berendezés rendeltetésellenes - akár állagsérelem nélküli - felnyitásával, eltávolításával valósítja meg, a dolog elleni erőszak körébe tartozik.