BH 2014.7.202 A 2009. augusztus 9-ét megelőzően elkövetett olyan lopás, amelynél az elvételt az áruvédelmi címke (lágy etikett) eltávolításával hajtották végre, dolog elleni erőszakkal elkövetettnek nem minősül [1978. évi IV. tv. 316. § (2) bek. d) pontja].

Kapcsolódó határozatok:

Hódmezővásárhelyi Járásbíróság B.4/2010/20., Miskolci Törvényszék B.1024/2012/20., Debreceni Ítélőtábla Bf.782/2012/3., Szegedi Törvényszék Bf.782/2012/1., Kúria Bhar.157/2013/3. (BH 2013.10.263), Kúria Bfv.496/2013/5. (*BH 2014.7.202*)

***********

[1] A városi bíróság a 2012. június 21-én kihirdetett ítéletével bűnösnek mondta ki

- az I. r. terheltet lopás vétségében [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 316. § (1) és (2) bek. II. ford. d) pont] és ezért őt 100 napi tétel, napi tételenként 480 forint, összesen 48 000 forint pénzbüntetésre;

- a II. r. terheltet bűnsegédként elkövetett lopás vétségében [korábbi Btk. 316. § (1) és (2) bek. II. ford. d) pont] és ezért őt, mint többszörös visszaesőt 35 napi fizikai munkakörben letöltendő közérdekű munkára;

- a III. r. terheltet bűnsegédként elkövetett lopás vétségében [korábbi Btk. 316. § (1) és (2) bek. II. ford. d) pont] és ezért őt 100 napi tétel, napi tételenként 480 forint, összesen 48 000 forint pénzbüntetésre ítélte.

[2] A II. r. terhelt fellebbezése alapján eljárva a törvényszék a 2013. január 18-án kihirdetett ítéletével az elsőfokú határozatot - a Be. 349. § (2) bekezdése alapján - mindhárom terheltet érintően megváltoztatta, őket az ellenük emelt vád alól felmentette, a lopással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés [1999. évi LXIX. tv. (a továbbiakban: korábbi Sztv.) 157. § (1) bek.] miatti eljárást megszüntette.

[3] Az elsőfokú bíróság az elkövetéskor hatályos büntetőtörvényt alkalmazta. Jogi értékelésének lényege szerint az áru védelmét szolgáló címke lekaparása dolog elleni erőszak megvalósulásaként értékelendő.

[4] A másodfokú bíróság álláspontja szerint viszont az úgynevezett "lágy etikett" nem az elvétel megakadályozását, hanem az elkövetők leleplezését szolgálta; annak eltávolítása - amely nem járt együtt az áru állagsérelmével - nem a dolog elvétele, hanem annak akadálytalan, a lelepleződést elkerülő elvitele érdekében történt.

[5] A 2333 forint értékre megvalósított lopás így nem dolog elleni erőszakkal elkövetett, ekként nem bűncselekmény; szabálysértési felelősségre vonásnak pedig elévülés okán nincs helye.

[6] Felülvizsgálati indítványt a megyei főügyészség terjesztett elő 2013. április 3-án mindhárom terhelt terhére a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontját megjelölve, a másodfokú határozat hatályon kívül helyezése és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében.

[7] Az indítvány indokai szerint az áruvédelmi címke eltávolítása - amennyiben az elvételt megelőzően történik - az elvételt megnehezítő, a dolog őrzését szolgáló eszköznek fizikai erőkifejtéssel, rendeltetés­ellenesen történő eltávolítása, ami befejezett dolog elleni erőszakként értékelendő.

[8] 2009. augusztus 9-ével lépett hatályba a lopás törvényi tényállásának a dolog elleni erőszak fogalmához kapcsolódó módosítása. Ezzel azonban nem a dolog elleni erőszak fogalmának kiterjesztése történt, hanem csupán - a korábbi bírói gyakorlat egységesítése érdekében - az ez irányú értelmezés kapott törvényi erőt; ehhez képest pedig valójában nem változott a dolog elleni erőszak törvényi fogalma.

[9] Eseti döntések szerint a dolog elleni erőszak a dolog elvételének olyan rendeltetésellenes módja, amit elsődlegesen a vagyontárgy megszerzését nehezítő akadályra nézve kell kifejteni anélkül, hogy ez személy elleni támadás lenne.

[10] A 4/1998. BJE határozatra hivatkozva utalt arra, hogy ha a lopás tárgyát az annak megőrzésére szolgáló dologgal együtt veszik birtokba, akkor az elvétel többmozzanatú elkövetési magatartás. Az áruvédelmi címke a bolt áruvédelmi kapuján történő áthaladásig a dolog őrzésére szolgáló, elvételét akadályozó vagyonvédelmi eszköz. Annak az elvételt megelőző, vagy az elvétel során való eltávolítása dolog elleni erőszakot valósít meg.

[11] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt változatlan tartalommal fenntartotta.

[12] A Kúria az ügyben a Be. 420. §-ának (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott.

[13] Azon a Legfőbb Ügyészség képviselője az átiratában foglaltakat fenntartotta.

[14] Hivatkozott arra, hogy korábban a kérdésben a bírói gyakorlat megosztott volt, ennek igazolásául két - eseti ügyben hozott - döntést is megjelölt. 2009. augusztus 9-ét követően a jogalkotás eredményeként a tényállásban foglalt magatartás már egyértelműen dolog elleni erőszaknak minősül.

[15] Álláspontja szerint az áruvédelmi berendezések két fő részből állnak: a jeladóból (ez az áruvédelmi eszköz) és a jelfogóból (ami a pénztárnál lévő áruvédelmi kapu). Amennyiben az áruvédelmi eszközt nem hatástalanították, a kapu riaszt. Az áruvédelmi eszköz funkciója az áru megőrzése; és arra szolgál, hogy a lopást megakadályozza. Minden olyan magatartás, amely az eltulajdonítani szándékozott dolog elvételét a vagyontárgyat védő berendezés rendeltetésellenes - akár állagsérelem nélküli - felnyitásával, eltávolításával valósítja meg, a dolog elleni erőszak körébe tartozik.

[16] Hivatkozott az EBH 2012.B.32. számú döntésben kifejtettekre, miszerint az elvétel jogi fogalma feltételezi a dolognak az eredeti birtokosától történő elkerülését, ám az mindaddig nem befejezett, amíg az eredeti birtokosnak reális lehetősége van a dolog újbóli birtokba vételére. Az áruvédelmi eszköz pont ezt szolgálja, ez a legvégső akadály, amit az áruház a tolvaj elé gördít.

[17] Amennyiben az áruvédelmi eszközt nem hatástalanítják vagy nem távolítják el, akkor alkalmas annak megakadályozására, hogy az azzal felszerelt dolog feletti uralmat az elkövető ténylegesen megszerezze. Jogellenes eltávolításának hiányában az elkövető nem gondolhatja, hogy megszerezheti az uralmat a dolog felett, mivel a jelfogó jelez és automatikus a lelepleződés.

[18] A másodfokú bíróság határozatának hatályon kívül helyezését és új eljárásra utasítását indítványozta.

[19] A védők a nyilvános ülésen a felülvizsgálati indítványt egybehangzóan alaptalannak tartották és a másodfokú ítélet hatályban fenntartását indítványozták.

[20] A II. r. terhelt védője ezen túlmenően a támadott ítéletet idézve arra hivatkozott, hogy a jelfogó berendezés és az etikett a bűncselekmény leleplezését segíti és nem az elvételt akadályozza. Kétségkívül vannak fizikális áruvédelmi eszközök, de az etikett nem az.

[21] A III. r. terhelt védője szerint az etikett csupán a lelepleződés elkerülése végett került eltávolításra; ezt követően pedig az ital a nadrágba rejtéssel kikerült a tulajdonos birtokából, a lopás ekként befejezett.

[22] A II. r. terhelt a védőjéhez csatlakozott.

[23] A felülvizsgálati indítvány nem alapos.

[24] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ügydöntő határozattal szembeni jogi - és nem pedig ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 416. §-ának (1) bekezdésében megjelölt anyagi és eljárásjogi okból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.