A Fővárosi Törvényszék K.30564/2006/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §, 1997. évi CLV. törvény (Fgy. tv.) 47. §, 2000. évi XXV. törvény (Kbtv.) 17. §] Bíró: Rásóné dr. Sándor Júlia

Fővárosi Bíróság

22.K.30.564/2006/5.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Bíróság

a dr.Sárközi Ferenc jogtanácsos által képviselt ... felperesnek a dr.Vincze Emese jogtanácsos által képviselt Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Főigazgatója Főigazgatója (....) alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perében meghozza az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a.

A bíróság a felperest az általa előzetesen lerótt 16.500-, azaz tizenhatezer-ötszáz forint peres eljárási illeték viselésére kötelezi.

Kötelezi a bíróság a felperest továbbá, hogy e határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 20.000-, azaz húszezer forint perköltséget.

Az ítélet jogerős, ellene fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A bíróság a rendelkezésére álló iratok és a felek nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg:

Budapest Főváros Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Főigazgatójae 2005.május 23-án tartott ellenőrzése során mintát vett az I. Rt ....szám alatti kereskedelmi egységében. A 0431 számú jegyzőkönyv megállapítása szerint a ... által forgalmazott "......" megnevezésű terméken a szerves és szervetlen sav megnevezés pontatlan, megsértve ezáltal a kémiai biztonságról szóló 2000.évi XXV. törvény 17.§ /2/ bekezdés a) pontjában foglaltakat. Ezen - a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Főigazgatója-VEO-131-7/2005.számú szakvéleményben foglalt hiányosságokra figyelemmel Budapest Fővárosi Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Főigazgatójae, mint első fokú hatóság 2005.július 29-én kelt 10-3935-2/2005.számú határozatával kötelezte a felperesi társaságot a fent körülírt terméken a szerves és szervetlen sav megnevezés pontosítására, egyben 51.206- forint vizsgálati díj megfizetésére is.

A ... fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a tagállamoknak a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről szóló Európai Parlament és a Tanács 1999/45/EK irányelvének címkézésről szóló 10.cikk 2.3.4.pontja értelmében nem szükséges megnevezni a címkén azon anyagok nevét, amelyek alapján a készítményt az alábbi veszélyességi kategóriákba sorolták: ...irritatív,... Mivel pedig a perbeli termék az irritatív veszélyességi besorolásba tartozik, annak címkézése megfelel az uniós norma előírásainak.

Sérelmezte továbbá a felperes a határozat azon rendelkezését is, mely a vizsgálati díj megfizetésére kötelezte, mert álláspontja szerint a hatóság megállapításait nem vegyi vizsgálatok, hanem puszta szemrevételezés alapján tette.

Másodfokú eljárásának eredményeként a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Főigazgatója Főigazgatója 2005.október 21-én kelt HAJ-1704-2/2005. számú határozatával az első fokú döntést helyben hagyta.

Indokolásában kifejtette az alperes, hogy az első fokú hatóság helyesen alkalmazta a 2000.évi XXV. törvény 17.§ /2/ bekezdésében foglaltakat, mely a termékben levő összes veszélyes anyag megnevezésének címkén való feltüntetését megköveteli. Egyebekben a felperes által hivatkozott irányelv címzettjei a tagállamok, annak joghatásai magánszemélyek vonatkozásában közvetett módon, tagállami aktusok révén állnak be.

A ... az alperes határozatát magára nézve sérelmesnek tartotta és keresetében kérte a másodfokon eljárt hatóság határozatának hatályon kívül helyezését a fellebbezésében már kifejtettek fenntartásával.

Az alperes érdemi nyilatkozatában a kereset elutasítását indítványozta - szintén fenntartva határozatában foglaltakat.

A per első tárgyalásán a felperes keresetét fenntartva álláspontjának alátámasztásául becsatolta a Magyar Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Szövetség észrevételét, a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ levelét, illetve a KOZMOS állásfoglalását.

Az alperes 4.sorszámú észrevételében kifejtette, hogy az általa alkalmazott 2000.évi XXV. törvény a 35.§-ában foglalt jogharmonizációs záradék szerint összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a vonatkozó közösségi szabályozással. Hangsúlyozta továbbá az alperes, hogy a felperes által az első tárgyaláson becsatolt állásfoglalásoknak jogi erejük nincs, ilyen hatást ezen iratoknak a megfogalmazói sem tulajdonítottak.

A per érdemi tárgyalásán a felperes keresetét változatlanul fenntartva előadta, hogy a Fővárosi Bíróság 24.K.33.871/2005/4.számú, hasonló ügyben hozott ítéletével a keresetnek helyt adva az alperes határozatát megváltoztatta.

Az alperesi álláspont szerint a hatályos magyar jogszabályok megalkotásakor már figyelemmel voltak az uniós rendelkezésekre. Elmondta még az alperes képviselője, hogy várható jogszabályváltozás e körben, azonban a határozat meghozatalakor az akkor hatályos jogi szabályozás alapján kellett eljárniuk.

Mivel a felek bizonyítási indítványt nem terjesztettek elő, a bíróság a rendelkezésére álló iratokat ítélkezése alapjául elfogadva megállapította, hogy a kereset nem alapos.

A perbeli időszakban hatályos államigazgatási eljárásról szóló módosított 1957. évi IV. törvény (továbbiakban: Áe.) 72.§ /1/ bekezdése értelmében az ügyfél, illetőleg a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozva kérheti az érdemi határozat felülvizsgálatát a bíróságtól a kézhezvételtől számított 30 napon belül. Mindezek alapján a felperesnek hivatkoznia kell a határozat teljes vagy részbeni jogellenességére, azaz keresetét indokolnia kell.

A bíróság a keresetben, illetve az alperes határozatában hivatkozott jogszabályi előírások alkalmazását vizsgálta.

A közigazgatási szervek döntésüket a kémiai biztonságról szóló 2000.évi XXV. törvény (továbbiakban: Kbt) 17. § /2/ bekezdésének a) pontjára alapították, mely szerint a feliratot (címkét) a tevékenység során alkalmazott valamennyi csomagolási egységen el kell helyezni. A felirat (címke) magyar nyelven jól olvashatóan és letörölhetetlen módon tartalmazza a termék nevét, a benne lévő veszélyes anyag megnevezését a közösségi jegyzék, illetve, ha ebben nem szerepel, a magyarországi jegyzék szerinti valamely megnevezésének megfelelően, vagy - jegyzékbevételig - valamely hivatalos nemzetközi elnevezés magyar megfelelőjét;

E § /3/ bekezdése értelmében pedig az irritáló, oxidáló, tűzveszélyes, kismértékben tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt, valamint a lakosság számára nem forgalmazott ártalmas anyagok és ártalmas készítmények esetében az R mondatokat és az S mondatokat nem kell feltüntetni azokon a csomagolási egységeken, amelyek nem tartalmaznak 125 ml-nél nagyobb mennyiséget.

A törvény előírja, hogy bármely tevékenység csak az e törvényi helyen leírtak szerint feliratozott (címkézett) veszélyes anyaggal, illetve veszélyes készítménnyel végezhető. A felirat (címke) szükségszerűen magyar nyelven is részletesen tájékoztat a Tanács 67/548/EGK irányelvében meghatározottaknak megfelelően a termékről (megnevezése, a benne lévő veszélyes anyagok) a veszélyes anyag, veszélyes készítmény veszélyeiről, a kockázatokról és ezek kezeléséről; ez utóbbiak az egészségügyi miniszter által meghatározott ún. R és S szabványmondatok révén történnek. A törvény fontos kiegészítő szabályozásokat is tartalmaz a címke jó láthatósága, a pontos, félre nem vezető információ adása érdekében is. A törvénynek megfelelően elkészített címke/felirat a kémiai biztonság egyik legfontosabb előfeltétele. A feliratozás további részleteit az egészségügyi miniszter határozza meg (34. §).