A Fővárosi Törvényszék G.45083/2013/8. számú határozata választottbírósági ítélet érvénytelenítése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 75. §, 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 289. §, 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 54. §, 55. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bíró: Juhász Csaba

Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma

Budapest II., Varsányi I. u. 40-44.

1535 Bp. Pf.: 887.

9.G.45.083/2013/8.

A Fővárosi Törvényszék a KOZMA Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kozma Béla ügyvéd - címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a dr. Szabó Gyula ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t.

A bíróság a keresetet elutasítja és kötelezi a felperest, hogy az alperesnek tizenöt napon belül fizessen meg 871.220,- (Nyolcszázhetvenegyezer-kétszázhúsz) forint perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy az államnak külön felhívásra fizessen meg 972.000,- (Kilencszázhetvenkettőezer) forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

A peres felek 2010. február 9-én, április 19-én és április 23-án kötöttek úgy egymással szerződést, ahogy az egyes kötelezettségvállalások szerint az érvénytelenítési per felperese meghatározott mennyiségű és termésű "Magyar Takarmány Kukorica" átadását vállalta. Az átvétel ellenében az érvénytelenítési per alperese a megjelölt szállítási határidőben teljesítés mellett vételár fizetésével tartozott. E szerződéseikkel vegyesen a felek olyan tartalmú választottbírósági szerződést is kötöttek, amellyel a szerződésből származó jogviták elbírálására jogosultként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróságot (továbbiakban: választottbíróság) jelölték ki, rendelkezve a választottbíróság Eljárási Szabályzatának alkalmazásáról.

Miután a szerződések teljesítésével összefüggésben a felek között jogvita alakult ki, a 2013. január 14-én benyújtott keresetlevelével indította meg az érvénytelenítési per alperese azt a választott-bírósági eljárást, melyben előadni kívánt keresetével a szerződéses mellékkötelezettség teljesítésének követelését jelentő jogát, illetve ezt meghaladóan a károsodás megszüntetésének követelésére irányuló jogát érvényesítette. Marasztalási kérelmével így igényelte a keresetindításkor 16.200.000,- forint kötbér, illetve 30.399.000,- forint kár és 2010. november 2-ától járó késedelmi kamata megfizetését. Az érvényesített joga alapjául szolgáló tényként a választottbírósági eljárás felpereseként felidézte, hogy milyen tartalommal kötötték meg egymással a felek szerződéseiket. Hivatkozott arra, hogy a fajlagos szolgáltatásra, helyettesíthető áru tulajdonjogának átruházására irányuló kötelezettségvállalás határozta meg a választottbírósági eljárás alperesének szolgáltatását. Hivatkozott arra, hogy a választottbírósági eljárás alperese a szolgáltatását úgy is teljesíthette volna, hogy máshonnan szerzi be a szolgáltatandó árut abban az esetben, ha a termeléssel érintett földjén időjárási körülmény befolyásolta volna a terménymennyiség előállítását. Tekintettel arra, hogy a vállalt mennyiség szolgáltatása elmaradt, a felszólításnak nem tett eleget, késedelmét nem mentette ki, a választottbírósági eljárás felperese a vele szerződő fél szerződésszegése miatt érvényesítette részben a mellékkötelezettség követelését jelentő jogát, részben a kár megtérítésének követelésére irányuló jogát. A károsodását úgy számította, ahogy figyelembe vette a fuvardiszkonttal korrigált 2010. november 2-i tőzsdei ár és a szerződéses ár közötti különbözetet, a nem teljesített mennyiségre vetítve. A károsodását elmaradt vagyoni előnyként határozta meg, állítva, hogy amennyiben választottbírósági eljárás alperese szolgáltatását teljesíti, úgy neki is lehetősége lett volna továbbértékesíteni az árut, a különbözet haszonként jelentkezhetett volna nála. A vele szerződő félnek felróható kötelezettségszegéssel összefüggésbe hozhatóan ezért - állítása szerint - vagyoni előnytől esett el, az elmaradt vagyoni előny 46.599.000,- volt.

A választottbírósági eljárás alperese írásbeli védekezésével vitatta, hogy a felek adásvételi szerződést kötöttek volna, a szerződés típusát a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés szabályaival határozta meg. Egyéni vállalkozóként kötött szerződést a másik féllel, a szerződéses viszony fennállása alatt ezért mindvégig abban a tudatban volt, hogy ténylegesen mezőgazdasági termékértékesítési szerződést írt alá. Hivatkozott arra, hogy a szolgáltatás teljesítése lehetetlenné vált, a belvíz a szerződéses kötelezettségvállalás szempontjából vis majornak volt tekintendő. A polgári jog szabályára hivatkozással is állította, hogy nem volt köteles a hiányzó dolgot a teljesítés céljára mástól beszerezni. Vitatta az eljárás alperese, hogy a mellékkötelezettség teljesítésének követelését jelentő jog megnyílt volna a vele szerződő javára, illetve vitatta, hogy a választottbírósági eljárás felperesét kár érte volna.

A választottbíróság a tárgyalást a 2013. május 27-i határnapon megnyitotta. A felek egyrészt az érvényesített jog, másrészt a védekezés alapjául szolgáló tényekre és bizonyítékaira perbeli nyilatkozatukat megtették. Mindkét fél okiratok tartalmát jelölte meg bizonyítékként. A választott-bíróság a kihirdetett végzésével a tárgyalást úgy halasztotta el, ahogy az eljárásának alperesét nyilatkozattételre hívta fel.

A választottbírósági eljárás alperese tényállításait kiegészítette, okiratok tartalmát bizonyítékként jelölve meg változatlanul, ezen túl pedig bejelentve, hogy tanúk vallomását is bizonyítási eszközként használta volna fel. A választottbírósági eljárás alperese öt tanú kihallgatására tett indítványt, megismételve védekezését abban a részében is, hogy egyéni vállalkozóként mezőgazdasági termékértékesítési szerződést kötött a vele szerződővel.

Miután a 2013. május 27-én kihirdetett végzésével a választottbíróság tájékoztatta a feleket, hogy a nyilatkozatváltás függvényében dönthetett az eljárás további menetéről, a berekesztés lehetőségéről, a 2013. július 22-i végzésével az írásban előterjesztett nyilatkozatok és a tárgyalási határnapon előadottak alapul vételével a jogvita körülményeit megfelelően tisztázottnak tekintette, ezért a tárgyalást berekesztette.