BH 1997.7.353 Önmagában az, hogy a lapalapítási engedéllyel rendelkező napilapnál bekövetkezett nyilvántartási adatváltozások átvezetése késedelemmel történik meg, nem valósít meg tisztességtelen versenycselekményt, és nem alapozza meg a késlekedő kártérítési kötelezettségét sem [1990. évi LXXXVI. tv. 3. § (2) bek., 7. §*, Ptk. 77. § (1) bek., 12/1986 (IV. 22.) MT r. 7. §].

A felperes 1992. januárja óta adta ki a B. Napló M & M című ingyenes hirdetési újságot. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1993. június 8-án állított ki okiratot a lap nyilvántartásba vételéről. Az okirat szerint a lap alapítója és egyben kiadója is a felperes.

A B. Napló c. lap alapítását a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala 1988. május 27-én engedélyezte a városi tanács részére. Az engedély szerint az időszaki lap tárgyköre várospolitikai tájékoztató, kiadója a városi tanács és városkörnyéki bizottság. A B. Napló című újság kiadásával a város önkormányzata - mint az alapító jogutódja - 1991. május 17-én az M & M Kft.-t (mely cég nem azonos a felperessel és annak nem is jogelődje), majd 1993. június 30-án az alperest bízta meg. Ezen időszaki lap adataiban bekövetkezett változásokat a városi jegyző 1993. augusztus 4-én kelt beadványában közölte a Művelődési és Közoktatási Minisztériummal, mely szerv a B. Napló című kiadvány nyilvántartásba vételéről 1994. június 6-án módosított okiratot adott ki. Az okirat szerint a B. Napló című időszaki lap témaköre várospolitikai tájékoztató, kiadója pedig az alperes.

A felperes keresetében arra kérte kötelezni az alperest, hogy a B. Napló c. lap nevét változtassa meg, és fizessen meg a felperesnek 1 700 000 Ft elmaradt árbevételt.

Az alperes kérte a kereset elutasítását és viszonkeresetében kérte, hogy a bíróság a felperest tiltsa el a B. Napló név használatától.

A felperes a viszonkereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság mind a felperes keresetét, mind az alperes viszonkeresetét elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az alperes kiadásában megjelenő B. Napló című újság azonos azzal az időszaki lappal, melynek alapítására a városi tanács már 1988-ban - a felperes kiadását jóval megelőzően - engedélyt kapott, a két lap formátuma pedig eltérő, ezért a névhasonlóság ellenére megkülönböztetésre alkalmas.

A felperes fellebbezését elbírálva a másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Kötelezte a felperest a le nem rótt 102 000 Ft fellebbezési illetéknek az állam javára és 34 000 Ft jogtanácsosi munkadíjnak az alperes részére történő megfizetésére. Kiegészítve az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában írtakat, kifejtette, hogy - jogszabálysértés hiányában - az alperes kártérítési felelősségét nem alapozza meg az a körülmény, hogy az alperes a korábban kapott engedélytől részben eltérően adott ki lapot. A felperes viszont jogszabálysértést követett el azzal, hogy a nyilvántartásba vételt megelőzően jelentette meg a B. Napló M & M című újságot.

A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság változtassa meg az első- és másodfokú bíróság ítéleteit, és adjon helyt keresetének. Hangsúlyozta, hogy míg a felperes 1993. június 8-ától lapalapítási engedély birtokában folytatta tevékenységét, az alperes tevékenysége 1993. július 1. és 1994. június 6. közötti időszakban jogsértő volt. Álláspontja szerint anyagi jogszabálysértést követett el az első- és a másodfokú bíróság, amikor ítéleteikben figyelmen kívül hagyták, hogy az alperes megsértette a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: tv.) 3. §-a (2) bekezdésében írt tilalmat és nem észlelte, hogy ezen jogszabályi tilalom megszegése miatt az alperes kártérítési felelőssége fennáll.

Az alperes a felülvizsgálati kérelem elutasítását kérte.