A Kúria Bfv.835/2012/5. számú precedensképes határozata vesztegetés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 89. §, 252. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 426. §] Bírók: Mészár Róza, Soós László, Vaskuti András

A határozat elvi tartalma:

Nem sérti meg az indokolási kötelezettséget a bíróság azzal, hogy a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén nem indokolja meg, miért nem adott helyt a védő büntetés végrehajtásának felfüggesztésére irányuló indítványára. A felkészültségét, szakmai helyzetét felhasználva a Magyar Honvédség érdekeit súlyosan sértő, társadalmi megbecsültségét aláásó közélet tisztasága elleni bűncselekményt nyugállományú ezredesként, a Honvédelmi Minisztérium megbízottjaként megvalósító terhelttel szemben a személyéhez tapadó objektív jellegű enyhítő körülmények esetén is indokolt a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása.

Kapcsolódó határozatok:

Szegedi Törvényszék Kb.7/2011/18., Fővárosi Ítélőtábla Kbf.6/2012/6., *Kúria Bfv.835/2012/5.* (BH 2013.5.114)

***********

KÚRIA

Bfv.I.835/2012/5. szám

A Kúria Budapesten, a 2012. év december hó 4. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt terhelt1 és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben terhelt2 védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsának KB.II.7/2011/18. számú ítéletét, valamint a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának 6.Kbf.6/2012/6. számú ítéletét terhelt2-t érintő részében hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s:

A Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsa a 2011. november 9-én kihirdetett KB.II.7/2011/18. számú ítéletében terhelt2-t társtettesként elkövetett vesztegetés bűntette [Btk. 252. § (1) bek.] miatt egy év hat hónapi börtönbüntetésre és két évi közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt a büntetése fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható, emellett vele szemben 1.000.000 forintra vagyonelkobzást rendelt el.

Az első fokú ítéletet a kétirányú fellebbezés alapján felülbírálva a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a 2012. április 30-án meghozott 6.Kbf.6/2012/6. számú ítéletében terhelt2 cselekményét felbujtóként elkövetett vesztegetés bűntettének minősítette, a vele szemben kiszabott szabadságvesztést két évre súlyosította azzal, hogy azt fogházban kell végrehajtani, a terheltet 200.000 Ft pénzmellékbüntetésre is ítélte, és rendelkezett annak átváltoztatásról meg nem fizetése esetén.

A jogerős határozatok ellen terhelt2 védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott okra - ezen belül a Be. 373. § (1) bekezdésének III. a) pontjára - hivatkozva.

Indítványában arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság a cselekmény minősítésének megváltoztatása mellett törvénysértően járt el, amikor a kétszeres értékelés tilalmába ütközően nem mellőzte a súlyosító körülmények közül a terhelt kezdeményező szerepét, emellett az eljárt bíróságok elmulasztották enyhítő körülményként értékelni, hogy terhelt2 a támogatásra szoruló házastársával él egy háztartásban. Sérelmezte, hogy a nagyszámú enyhítő körülmény ellenére a másodfokú bíróság elmulasztotta megindokolni, hogy a védelmi fellebbezésben is rögzítettek alapján miért nem látott lehetőséget az idős, megromlott egészségi állapotú, kifogástalan előéletű terhelt esetében a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére. Álláspontja szerint ezzel megsértette indokolási kötelezettségét, amelyre tekintettel a határozatok hatályon kívül helyezésére és az első fokú bíróság új eljárásra utasítására tett indítványt. Indítványának alátámasztására felhívta a BH 1990/165. és 1996/457. számon közzétett eseti döntéseket.

A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak. Kifejtette, hogy a Be. 373. § (1) bekezdésének III. a) pontja szerinti hatályon kívül helyezési ok megállapításához önmagában nem elegendő, hogy az indokolás hiányos. Álláspontja szerint a feltétlen hatályon kívül helyezési ok megállapításának kizárólag akkor van helye, ha a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében a bíróság oly mértékben nem tett eleget indokolási kötelezettségének, hogy az ítélet emiatt felülbírálatra alkalmatlan, és az érdemi felülbírálat meghiúsul.

Miután megítélése szerint a indítvány valójában e hatályon kívül helyezési okra hivatkozással a büntetés kiszabását sérelmezte, ami azonban önmagában nem lehet felülvizsgálat tárgya, ahogy az sem, hogy az eljárt bíróságok a súlyosító és az enyhítő körülményeket miként értékelik, indítványozta, hogy a Kúria a Be. 424. § (1) bekezdésének d) pontjára figyelemmel a megtámadott határozatokat hatályukban tartsa fenn (BF.2009/2012.).

A nyilvános ülésen a védő a felülvizsgálati indítványát módosította, és azt a Be. 416. §-ának (1) bekezdés b) pontjára is alapozva tartotta fenn. Álláspontja szerint a megállapított tényállás alapján csak védence bűnsegédi cselekvőségére lehet következtetést levonni, így az eljárt bíróságok a bűncselekményt törvénysértően minősítették felbujtóként elkövetettnek, és a törvénysértő minősítés miatt törvénysértő büntetést szabtak ki.