BH 1985.3.91 I. Az igen enyhe fokú (0,5-0,8 ezrelék) alkoholos befolyásoltság ellenére is megállapítható az ittas járművezetés, ha az alkoholos befolyásoltság tényét akár a vezetés során tanúsított elkövetői magatartás, akár a klinikai tünetek tükrözik [Btk. 188. §].

II. A klinikai tünetek megítélése nem kizárólag az orvosszakértői értékelésbe tartozó szakkérdés, hanem olyan ténykérdés is, melyet a bíróság ténybeli következtetés útján is megállapíthat [Be. 68. § (1) bek.].

III. Ha a terhelt a gépkocsi vezetőülésében kiskorú gyermekét az ölébe véve megengedi, hogy a gyermek a járművet kormányozza, míg ő a pedálokat kezeli: kizárólag őt kell a jármű vezetőjének tekinteni [Btk. 188. § (2) bek. c) pont].

A járásbíróság a terheltet halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt fogházban végrehajtandó 1 év 6 hónapi szabadságvesztésre és 4 évre a járművezetéstől eltiltásra ítélte.

A megállapított tényállás lényege a következő.

A büntetlen előéletű; kifogástalan életvezetésű és közlekedési múltú terhelt munkahelyén többszörösen kitüntetett brigád tagja.

A vádbeli napon a terhelt reggel fél dl pálinkát, a délelőtt folyamán 4 dl bort ivott meg, majd egy üveg sört is elfogyasztott. Ezt követően gépkocsiba ült, majd a 11 éves leányát az ölébe vette, és megengedte neki, hogy ő fogja a volánt és kormányozza az autót. A terhelt kezelte továbbra is a sebességváltót és a pedálokat. A biztonsági övet - mivel erre reális lehetőség sem volt - nem kapcsolta be.

Így haladtak a község belterületén levő lakásuk felé. Egy éles kanyar után a gyermek rosszul kormányozott, és egy beton villanyoszlopnak vezette a járművet. A terhelt a kisebb 25-30 km/óra sebességgel bekövetkezett ütközést nem hárította el. A kormány küllője az ütközés folytán erősen megnyomta a kislány mellkasát, amihez hozzájárult az is, hogy a 105 kg testsúlyú terhelt az ütközéskor odanyomta őt a volánhoz.

A nyomban kihívott mentők a gyermeket már életveszélyes állapotban találták, s a kórházba szállítás közben meghalt.

A terhelt vérében a baleset idején 0,5-0,8 ezrelék alkoholkoncentráció volt. A szakértő álláspontja szerint a terhelt nem volt alkoholtól befolyásolt állapotban.

Az első fokú bíróság e tényállás alapján nem a Btk. 188. §-a (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdésének c) pontja szerint minősülő halált okozó ittas járművezetés bűntettében, hanem a Btk. 187. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint minősülő halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségében állapította meg a terhelt bűnösségét.

Érvelése szerint a terhelt a KRESZ 3. §-ának c) pontját szegte meg azzal, hogy a vezető ülésben helyet foglalva eltűrte, hogy a gyermek helytelenül kormányozzon, de egyúttal megszegte a KRESZ 4. §-a (1) bekezdésének a) pontját is, mert a jármű vezetését részben átengedte egy arra teljesen alkalmatlan gyermekkorú személynek.

A megyei bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatta: a terhelt cselekményét halált okozó járművezetés tiltott átengedése bűntettének minősítette, és a büntetésvégrehajtási fokozatot börtönben határozta meg.

A cselekmény jogi értékelését illetően nem értett egyet az első fokú bírósággal, rámutatott arra, hogy bár az adott tényállás mellett az ittas járművezetésnek sem az alapesete, sem a minősített esete nem jöhet szóba, a szóban levő tevékenységet mégsem lehet pusztán gondatlan magatartásként értékelni.

Álláspontja szerint - utalva a BH 1982/9-365. számú eseti döntésre - az a személy, aki a gépkocsi kormányzását másnak adja át, fogalmilag akkor is "átengedi" a vezetést, ha - miként a terhelt - a sebességváltást és az egyéb vezetési teendőket továbbra is ő maga végzi.