A Győri Ítélőtábla Pf.20134/2006/12. számú határozata szerződés teljesítése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 249. §, 253. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bírók: Ábrahám Éva, Lezsák József, Vass Mária

Győri Ítélőtábla

Pf.I.20.134/2006/12.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Győri Ítélőtábla a dr. Szeles András ügyvéd által képviselt felperesnek a Horváth és Horváth Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Horváth Gábor ügyvéd, által képviselt alperes ellen szerződés teljesítése iránt indított perében a Veszprém Megyei Bíróság által 2006. február 2. napján hozott 1.P.20.363/2005/14. sorszámú ítélete ellen a felperes részéről 16.sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét megváltoztatja, kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 4.875.120 (négymillió-nyolcszázhetvenötezer-egyszázhúsz) Ft-ot és ezen összeg után 2004.március 1-től 2004.december 31.napjáig terjedő időre évi 11 %-os mértékű, 2005.január 1.napjától a kifizetés napjáig terjedően minden naptári félév teljes idejére az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot.

Mellőzi a felperes által az alperes részére 15 napon belül fizetendő 360.000 (háromszázhatvanezer) Ft elsőfokú perköltség, továbbá az állam részére felhívásra fizetendő 468.800 (négyszázhatvannyolcezer-nyolcszáz) Ft feljegyzett kereseti illeték megfizetésére szóló marasztalást.

Köteles az alperes 15 napon belül megfizetni a felperes részére összesen 400.000 (négyszázezer) Ft első- és másodfokú perköltséget.

Köteles a felperes az állam részére az illetékügyben eljáró hatóság felhívására megfizetni 176.260 (egyszázhetvenhatezer-kettőszázhatvan) Ft feljegyzett kereseti illetéket, köteles az alperes az állam részére az illetékügyben eljáró hatóság felhívására megfizetni 292.510 (kettőszázkilencvenkettőezer-ötszáztíz) Ft feljegyzett kereseti és 292.510 (kettőszázkilencvenkettőezer-ötszáztíz) Ft feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A megyei bíróság az ítéletében a felperes keresetét elutasítva kötelezte a felperest az alperes javára 360.000,- forint perköltség, az államnak pedig 468.800,- forint feljegyzett illeték megfizetésére.

Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy álláspontja szerint a perbeli esetben a teljes lopáskár mint biztosítási esemény bekövetkezett, hiszen a felperes a személyes előadásával valamint a rendőrség által kiadott igazolással bizonyította, hogy az autót megfelelően lezárta és az autóba beépített riasztó berendezést bekapcsolta, azonban az ismeretlen elkövető az autóba behatolt és azt eltulajdonította. Ezen nem változtat az a tény sem, hogy a felperes nem tudott eleget tenni a biztosítási szerződés azon kikötésének, hogy teljes lopáskár esetén a biztosítási ajánlatban feltüntetett számú és típusú kulcsot is tartozik leadni a biztosítónak a riasztó vagy lopás gátló berendezés működéséhez szükséges eszközökkel együtt. Ezt a kötelezettségét értelemszerűen azért nem tudta teljesíteni, mert az autókulcsot az ismeretlen tettes ellopta és az autót azzal nyitotta ki és indította el.

Ilyenformán a biztosító helytállási kötelezettsége is beáll.

Megalapozottnak látta ugyanakkor a megyei bíróság az alperes védekezését azon körben, hogy a biztosítási szolgáltatás megfizetése alól mentesül a felperesnek a kármegelőzés körében tanúsított súlyosan gondatlan magatartása miatt.

Jelen esetben nem volt elegendő óvintézkedés a felperes részéről az, hogy a gépkocsi indítókulcsát az öltözőszekrényébe helyezte, ugyanis a fürdőben külön értékmegőrző működött. Az értékmegőrző létének és igénybevehetőségének tényét nem cáfolja az, hogy külön figyelemfelhívó táblák a káreseménykor esetleg nem voltak szembeötlő helyen kihelyezve.

A megyei bíróság rögzítette, hogy a felperes maga is tudatában volt annak, hogy az öltözőszekrényben elhelyezett ingóságait hosszabb időre felügyelet nélkül hagyja olyan helyen, ahol a szilvesztert megelőző napokban rengeteg ember fordul meg. Az a tény, hogy a felperes a gépkocsi forgalmi engedélyét a gépkocsi kulcsától elkülönítve tárolta - azt a feleségének adta át - arra utal, hogy maga is számolt azzal a lehetőséggel, hogy az ingóságai eltűnnek és ez esetben a gépkocsi kulcsa és forgalmi engedélye ne kerüljön együtt illetéktelen személyhez.

Nem fogadta el a felperes azon előadását, hogy kellően körültekintő volt, amikor a biztonsági zárral ellátott öltözőszekrényben helyezte el a kocsi kulcsokat. A megyei bíróság álláspontja ezzel kapcsolatosan az volt, hogy a rendőrség által megküldött iratokból az volt megállapítható, miszerint az öltözőszekrény zárjáról annak roncsolódása miatt szakértői vélemény nem készült, ugyanakkor a helyszíni szemle során készített fényképfelvételek alapján nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy az öltözőszekrényt biztonsági zár zárta volna.

A fentiek szerint az ítélet indokolása azt rögzíti, hogy az öltözőszekrény nem volt biztonsági zárral ellátva.

Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, annak megváltoztatása, leszállított keresetének történő helyt adás iránt.