43/1995. Számviteli kérdés
492/2010/Szt. 77. § (3) bek./ISZ
A mezőgazdasági termelő és az erdőgazdálkodó gázolaj felhasználása után jövedéki adó-visszatérítésre jogosult. Hogyan kell elszámolni a visszatérítést a kettős könyvvitelben, illetve az egyszeres könyvvitelben?
A 341/2007. (XII. 15.) kormányrendelet rendelkezik a kérdésben nevesített jövedéki adó-visszatérítésről.
A kettős könyvvitelt vezető vállalkozás a jövedéki adó-visszatérítést az egyéb bevételek között (a 967. Állami költségvetéssel elszámolt támogatások számlán) számolja el. Ugyanis a jövedéki adó-visszatérítés megnevezés a könyvviteli elszámolás szempontjából megtévesztő, mivel nem a mezőgazdasági termelő és az erdőgazdálkodó által korábban befizetett jövedéki adót téríti vissza a költségvetés, hanem a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási tevékenység támogatása céljából, a vásárolt és felhasznált gázolaj és az igénybe vett gépi bérmunka-szolgáltatás után részesíti támogatásban a mezőgazdasági termelőt és az erdőgazdálkodót. A támogatásra való jogosultság feltételeiből következően a - ténylegesen elvégzett munkaművelet alapján igényelhető - jövedéki adó-visszatérítés az elhasznált gázolaj és az igénybe vett gépi bérmunka-szolgáltatás elszámolt költségeinek részbeni ellentételezését jelenti. Ebből következően a jövedéki adó-visszatés számviteli elszámolásának ennek meg kell felelnie.
Mivel a jövedéki adó-visszatérítés igénylése a költségkénti elszámolás időszakában megtörténik, a visszatérítés igényelt összegét az egyéb bevételek között kell elszámolni.
Sajátos helyzet áll elő, ha ez a támogatás olyan elvégzett munkaműveletekhez kapcsolódik, amelyeket a következő év termelése érdekében végeztek, és így annak költségei - a közvetlen költségek összegében - a befejezetlen termelés (a mezei leltár) részét képezik. A támogatás összegének költségcsökkentő hatása akkor érvényesülne, ha a befejezetlen termelés a támogatással csökkentett közvetlen költségek összegében kerülne aktiválásra, állománybavételre. Erre azonban a számviteli törvény nem nyújt lehetőséget, így a támogatás az igénylés szerinti év nyereségeként jelenik meg. Ennek feloldására a számviteli törvény összemérés elve alapján a befejezetlen termeléshez kapcsolódó, egyéb bevételként elszámolt jövedéki adó-visszatérítés - az egyéb bevételek csökkentésével - passzív időbeli elhatárolásként szükséges elszámolni és az éves beszámolóban szerepeltetni.
Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozás esetében a hivatkozott kormányrendelet alapján visszaigényelt jövedéki adó a pénzügyi teljesítés időszakának bevételét képezi. Könyvelése a naplófőkönyvben a Bankszámla bevétel és az Árbevétel és egyéb bevételek rovatokba történik. (A kapott összeg egyéb bevételnek minősül.)
Az egyszeres könyvvitelben az összemérés és az időbeli elhatárolás számviteli alapelvek nem érvényesíthetők, így a visszaigénylés alapját képező elvégzett munkákkal kapcsolatban kifizetett ráfordítások (gázolajbeszerzés, szolgáltatás igénybevételének költségei) és az esedékessége szerint visszaigényelt és befolyt összeg nem feltétlenül azonos beszámolási évben kerül elszámolásra.
Az esedékesség alapján a beszámolási évben igényelt, és a mérlegkészítésig be nem folyt visszaigénylés összege követelésként sem a pénzforgalmi nyilvántartásba, sem az egyszerűsített mérlegbe nem vehető fel. Ha a visszaigényelt összeg a fordulónapot követően, de a mérlegkészítés időpontjáig befolyik, akkor a bevételt a beszámolási évet követő évre kell elszámolni, de a követelés - a ténylegesen befolyt összegben - az egyszerűsített mérlegbe beállítandó.