A Debreceni Ítélőtábla Pf.20096/2012/4. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 46. §, 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bírók: Csiki Péter, Kocsis Ottília, Veszprémy Zoltán

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.096/2012/4. szám

A Debreceni Ítélőtábla a Dr. ... jogtanácsos (cím) által képviselt felperes neve, címe felperesnek - a Dr. Győrfi Attila ügyvéd (cím) által képviselt alperes neve, címe alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perében a Debreceni Törvényszék 10.P.22.016/2011/7. számú ítélete ellen az alperes által 8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja.

Kötelezi az gazdálkodó szervezet-t, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 15 000 (Tizenötezer) forint fellebbezési eljárási költséget, és térítsen meg az államnak külön felhívásra 48 000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

A újság neve az gazdálkodó szervezet kiadásában megjelenő napilap. A 20.. .hó . nap-i lapszám első oldalán megjelent a "cikk címe" című újságcikk, mely a napilap 3. oldalán folytatódott, "cikk címe2" címmel. Az írásokban az újságíró a V.-i Rendőrőrsön kialakult állapotot elemezte.

A felperes 20.. hónap ...-én helyreigazítási kérelemmel fordult az újság szerkesztőségéhez, amely 20.. hónap ..-én kelt levelével a kérelmet elutasította.

A felperes 20.. hónap ..-án kelt, s a törvényszékhez 20.. hónap ..-én érkezett keresetlevelében kérte kötelezni az alperest az alábbi helyreigazító közlemény közzétételére: "A újság neve 20.. .hó . nap-i lapszámában valótlanul állítottuk azt, hogy a rendőrségen belüli konfliktusok következtében egyre inkább ellehetetlenül a munka a V.-i Rendőrőrsön. Valótlan tényállítás a cikk címe is, tehát az, hogy cikk címe V.-en. Ugyancsak valótlanul állítottuk, hogy a rendőrség tehetetlenségére máris ráéreztek a tolvajok: csak a közeli F.-ön heti 3-5 betörés történik az ősz óta, s nem ez az egyetlen település, amelyen ugrásszerűen nő a lopások száma. További valótlan tényállítás az, hogy az őrs dolgozóit a feljelentésük miatt a rendőrségen belül vegzálják." Álláspontja szerint e tényállítások valótlanok, sértik a rendőrség jóhírnevét, így a Pp. 342. § (2) bekezdése értelmében sajtó-helyreigazítás alapjául szolgálnak. Kérte az alperes költségben való marasztalását.

Az alperes a kereset elutasítását, a felperes költség fizetésére kötelezését indítványozta. Azzal védekezett, hogy az újságcikk az újságíró véleményét rögzíti, így sajtó-helyreigazítás tárgya nem lehet. Abban az esetben, ha a bíróság úgy ítélné meg, hogy az írás a felperesre nézve sérelmes tényállításokat tartalmaz, bizonyítani kívánta, hogy e tényállítások a valóságnak megfelelnek.

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 8 nap alatt a újság neve 20.. .hó . nap-i lapszámában megjelent "cikk címe" című újságcikkel azonos helyen és szedéssel jelentesse meg az alábbi helyreigazító közleményt: "A újság neve 20.. .hó . nap. napján megjelent lapszámában közzétett "cikk címe" című újságcikkben valótlanul állítottuk azt, hogy a rendőrségen belüli konfliktusok miatt történt F.-n heti 3-5 betörés ősz óta és hogy nem ez az egyetlen település, amelyen ugrásszerűen nőtt ez okból a lopások száma. Ugyancsak valótlanul állítottuk, hogy a V.-i Rendőrőrsön szolgálatot teljesítő 9 rendőrt a rendőrségen belül vegzálják, mivel 20.. hónapban a V.-i Rendőrőrs vezetőjét feljelentették." Kötelezte az gazdálkodó szervezet-t, hogy fizessen meg a felperesnek 30 000 forint perköltséget és térítsen meg az államnak külön felhívásra 27 000 forint kereseti illetéket. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

A határozata indokolásában kifejtette, hogy elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a perbeli újságcikk felperes által sérelmezett kitételei véleménynek vagy tényállításnak tekintendők.

A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 12. §-ának (2) bekezdésére hivatkozással hangsúlyozta, hogy ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban valós tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a valós tények.

Megítélése szerint az újságcikk címe, továbbá azon része, hogy "a rendőrségen belüli konfliktusok következtében egyre inkább ellehetetlenül a munka a V.-i Rendőrőrsön" az újságíró véleményének tekintendő, s nem tényállítást tartalmaz. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma PK. 12. számú állásfoglalása III. pontja értelmében pedig a véleménynyilvánítás, értékelés, bírálat önmagában nem lehet sajtó-helyreigazítás alapja, ezért e két kitétel kapcsán a keresetet elutasította.

Megállapította, hogy a cikk másik két, felperes által sérelmezett mondata tényállítás, s e tekintetben azok valóságtartalmát a PK. 14. számú állásfoglalás I. pontja értelmében az alperesnek kellett igazolni.

Hangsúlyozta, hogy az e körben tanúként meghallgatott főszerkesztő-helyettes, illetve a cikk szerzője csak közvetett tényeken alapuló vallomást tett, az az előadásuk, hogy információikat egy névtelen informátortól szerezték, a Legfelsőbb Bíróság egy eseti döntése (BH. 1990. évi 468. sz. jogeset) alapján nem szolgálhat a sajtószerv mentesülésének alapjául. Az alperes által becsatolt, a f.-i polgármester által az alperesnek írott levél ugyan valóban említést tesz arról, hogy 20.. őszén nőtt a lopások száma F.-n, azonban ennek okát maga a polgármester sem a rendőrségen belül kialakult helyzettel hozza okozati összefüggésbe. Az a V.-i Rendőrőrsön szolgálatot teljesítő személy által a Rendészeti Főigazgatóság vezetőjének címzett levél, melynek tartalmával az alperes a vegzálás tényét kívánta bizonyítani, ennek igazolására nem alkalmas, mert ugyan kitűnik belőle, hogy a jelentést tevő személy szolgálati beosztása rá nézve kedvezőtlenül változott, azonban, hogy ennek oka a V.-i Rendőrőrs vezetőjével szemben tett feljelentés lenne, nem állapítható meg.