A Kúria Pfv.20360/2013/6. számú precedensképes határozata végrehajtás megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 270. §, 275. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 327. §] Bírók: Gothárdi Enikő, Harter Mária, Mocsár Attila Zsolt

A határozat elvi tartalma:

A záradékolható okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat az okiratban meghatározott teljesítési határidő elteltével nem csupán esedékessé, hanem végrehajthatóvá is válik, ezért ez esetben a követelésnek - és ezzel együtt végrehajtási jogának - a teljesítési határidő leteltét követő napon megkezdődő elévülését az 1959. évi IV: tv. 327. § (3) bekezdésének megfelelően csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg. 1959. IV. Tv. 327. § (3), 1952. III. Tv. 270. § (2)

Kapcsolódó határozatok:

Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság P.20602/2012/11., Fővárosi Törvényszék Pf.636425/2012/4., *Kúria Pfv.20360/2013/6.* (BH+ 2014.8.347)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.I.20.360/2013/6.szám

A Kúria a Dr. Orsolyák Ottó ügyvéd valamint a Bozsó és Tóth Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bozsó Albert ügyvéd) által képviselt felperesnek a Dr. Fendrik Gyula ügyvéd által képviselt alperes ellen végrehajtás megszüntetése iránt a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságnál 9.P.20.602/2012. számon folytatott és másodfokon a Fővárosi Törvényszék 43.Pf.636.425/2012/4. számú ítéletével befejezett perében, az említett számú jogerős ítélet ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson - meghozta az alábbi

ítéletet:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 9.P.20.602/2012/11. számú ítéletét a per főtárgya tekintetében azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy a bírósági végrehajtó költségeinek viselésére az alperes köteles. A perköltség tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és az alperest terhelő perköltség összegét 4.760.800 (Négymillió-hétszázhatvanezer-nyolcszáz) forintról 2.800.000 (Kétmillió-nyolcszázezer) forintra leszállítja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon alatt fizessen meg a felperesnek 3.850.000 (Hárommillió-nyolcszázötvenezer) forint együttes fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költséget.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A peres felek a 2003. december 3-án közjegyzői okiratba foglalt "kölcsön- és jelzálogjogot alapító szerződés"-ben akként nyilatkoztak, hogy az alperes 2003. december 3-án 60 millió forint kölcsönt adott a felperesnek. A felperes kijelentette, hogy a kölcsön összegét hiánytalanul átvette, kötelezettséget vállalat arra, hogy 2003. december 22-ig egy összegben visszafizeti az alperesnek, késedelmes teljesítés esetén pedig késedelmi kamatot fog fizetni az alperesnek. A peres felek a kölcsön biztosítására az alperes mint zálogjogosult javára jelzálogjogot alapítottak a felperes tulajdonát képező, a közjegyzői okiratban megjelölt ingatlanokra.

A felperes 2006. szeptember 26-án pert kezdeményezett az alperes és további, a jelen perben nem álló személyek ellen, keresetében a kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítását kérte. A per szünetelés folytán megszűnt.

Az alperes - miután a 2007. június 13-i keltezésű fizetési felszólítása "nem kereste" kézbesítői jelzéssel érkezett vissza a felperes címéről - 2011. január 11-én kérte a felperessel szemben a végrehajtás elrendelését. A közjegyző ugyanaznap végrehajtási záradékkal látta el a közjegyzői okiratot.

A felperes keresetében az ellene indított végrehajtás megszüntetését kérte. Arra hivatkozott, hogy a végrehajtani kívánt követelés nem jött létre érvényesen, mert a végrehajtás alapját képező kölcsönszerződés színlelt, mindemellett a követelés el is évült, hiszen az alperes a 2003. december 22-i fizetési határidőtől számított öt év leteltét követően: 2011. január 11-én kérte a végrehajtás elrendelését.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Álláspontja szerint a felperesnek 2007. júniusában küldött felszólítás valamint a korábbi per indítása az elévülést megszakította.

Az elsőfokú bíróság 17.P.III.21.016/2011/14. számú ítéletével megszüntette a végrehajtást. Indokolásában rámutatott, hogy a magánküldeményre nem alkalmazhatók a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok, s mivel az alperes fizetési felszólítása nem érkezett meg a felpereshez, az elévülést nem szakította meg. Az alperes a követelését 2008. december 22-ig érvényesíthette volna bírósági úton, az ezt követően, 2011. január 11-én kezdeményezett végrehajtási eljárás a végrehajtási jog elévülése miatt nem folytatható le.

Az alperes fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság 43.Pf.639.339/2011/4. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasította. A követelés elévülésével kapcsolatban kifejtette: a küldeményt a címzetthez megérkezettnek kell tekinteni, ha a kézbesítő a címhelyen a küldemény kézbesítése végett jelentkezik. A küldemény ezzel célhoz ér, amelyen az sem változtat, ha a kézbesítő nem tudja átadni a küldeményt az átvételre jogosultnak. Mindezek miatt a 2007. június 13-i keltezésű felszólítás megszakította az elévülést, ezért az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a végrehajtani kívánt követelés érvényesen létrejött-e.

Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban meghozott 9.P.20.602/2012/11. számú ítéletével megszüntette a végrehajtást. Indokolása szerint megdőlt a végrehajtás alapjául szolgáló közjegyzői okirat hitelessége, a benne foglalt követelésnek sem a jogcíme, sem az összege nem valós. Mivel a követelés nem jött létre érvényesen, a végrehajtást a Pp.369.§ a) pontja alapján szüntette meg.

Az alperes fellebbezését elbíráló másodfokú bíróság 43.Pf.636.425/2012/4. számú ítéletében részben megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét: a végrehajtást 28.500.000 forint tőkére és járulékaira korlátozta, kötelezte a felperest 357.197 forint együttes első- és másodfokú perköltség megfizetésére az alperes részére, egyebekben helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét.

A jogerős ítélet indokolása kitér arra, hogy a korábbi másodfokú végzésben foglaltak miatt az elsőfokú bíróságnak a megismételt eljárásban már nem kellett foglalkoznia az elévülés kérdésével. Kihangsúlyozta a másodfokú bíróság: a felperest terhelte a végrehajtás megszüntetését eredményező valamennyi tény bizonyítása, azonban a felperes nem bizonyította, hogy a kölcsönszerződést adósként nem ő kötötte meg. A másodfokú bíróság a Pp.206.§ (1) bekezdése szerint mérlegelve az alperes személyes előadását és a tanúk nyilatkozatait, arra a következtetésre jutott, hogy az alperes 28.500.000 forintot bocsátott a felperes rendelkezésére, erre az összegre a végrehajtás lefolytatható. A perköltség viseléséről a pernyertesség és vesztesség arányainak figyelembevételével határozott.

A jogerős ítélet ellen - hatályon kívül helyezése, és elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítása végett - a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.