A Debreceni Ítélőtábla Pf.20859/2016/6. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 342. §, 345. §, 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 10. §, 12. §, 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Csiki Péter, Kocsis Ottília, Veszprémy Zoltán

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.859/2016/6. szám

A Debreceni Ítélőtábla dr. Kummer Ákos ügyvéd ügyintézése mellett a Kummer Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt felperes neve (cím) felperesnek - dr. Ormós Zoltán ügyvéd ügyintézése mellett az Ormós Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt I.rendű alperes neve I. rendű és a II.rendű alperes neve II. rendű (mindketten: cím) alperesek ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perében a Miskolci Törvényszék 13.P.21.746/2016/5. sorszámú ítélete ellen az alperesek 6. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a II. rendű alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a felperesnek 4 050 (négyezer-ötven) forint általános forgalmi adót tartalmazó 19 050 (tizenkilencezer-ötven) forint fellebbezési költséget.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás

Az I. rendű alperes által szerkesztett és a II. rendű alperes kiadásában megjelenő M.-i N. hetilap 2016. ..... 18-i számában "cikk címe ..." címmel közölt cikk miatt a Miskolci Törvényszék 13.P.21.583/2016/7. sorszámú ítéletével az I. rendű alperest helyreigazításra kötelezte. A valótlan közlés szerint a felperes korábban azt nyilatkozta a m.-i nyugdíjasokról, hogy csak bulizni tudnak, illetve megvásárolhatók 10 000 forinttal.

A helyreigazítás a 2016. július 30-i lapszámban megjelent.

A 2016. ....... 6-i szám a 4. oldalon közölte S. A. "cikk címe2" című cikket: "J. P. a bíróságon próbált menedéket keresni a M.-i N. ellen indított perével - fogalmazott S. A. a Fidesz m.-i frakciócsoportjának vezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján. A m.-i Jobbik elnöke ezzel a perrel próbálta elfeledtetni a tényt, mely szerint 2015. .... 20-án, egy keddi napon, szó szerint ezt mondta sajtótájékoztatóján: M.-on a "Fidesz-KDNP a nyugdíjasoknak szervezett ingyen bulikkal foglalkozik, a nyugdíjasokat F. Á.-mal meg évi tízezer forinttal akarja megvásárolni a S.-i-Programon keresztül" - mondta S. A.. Mindezek után a megvásárolhatósággal, "ingyen bulizással" megvádolt, egy életen keresztül a városunkért és a városunkban dolgozó nyugdíjasaink teljes joggal háborodtak fel és várták el a bocsánatkérést az alpári jobbikostól - nyilatkozta a fideszes politikus. Mi, a Fidesz-KDNP önkormányzati képviselői egyetértünk a m.-i nyugdíjasok felháborodásával. J. ne másokról, ne a bíróságtól várja a menedéket, a felmentést! - fogalmazott S. A.. J. P., a m.-i Jobbik elnöke egy év után végre kérjen bocsánatot a "megvásárolhatósággal" és "ingyen bulizással" megvádolt m.-i nyugdíjasoktól - zárta tájékoztatóját a Fidesz m.-i képviselőcsoportjának vezetője."

A felperes 2016. .... 11-én helyreigazítás iránti kérelemmel fordult az alperesekhez, a valótlan tények helyreigazításaként a hamis tényállításokat megjelölő és a valós tényeket is tartalmazó közlemény megjelentetését kérte. A következő, 2016. augusztus 26-án megjelent lapszámban a helyreigazítás nem történt meg.

A felperes a keresetében arra kérte az I. rendű alperest kötelezni, hogy a M.-i N. című lapban, a 2016. ..... 6-án "S. A.: cikk címe2" című cikkel azonos helyen és betűszedéssel, az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 8 napot követő legközelebbi számában kommentár nélkül jelentesse meg a következő helyreigazító közleményt: "Helyreigazítás: A M.-i N. 2016. .... 6-i számában a "S. A.: cikk címe2" címmel megjelent cikkünkben S. A. szavait idézve valótlanul híreszteltük, hogy J. P., a Jobbik m.-i közgyűlési frakcióvezetője korábban megvásárolhatósággal és ingyen bulizással vádolta a m.-i nyugdíjasokat." Az indokai szerint a kifogásolt közlés valótlan tény állítása.

Az alperesek az ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték arra hivatkozással, hogy a cikk S. A. Fidesz-KDNP közgyűlési frakcióvezető által részükre eljuttatott sajtóközlemény, nem szerkesztett tartalom.

Az elsőfokú bíróság az ítéletével kötelezte az I. rendű alperest, hogy a M.-i N. című lapban, a 2016. .... 6-án S. A.: cikk címe2" című cikkel azonos helyen és betűszedéssel, az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 8 napot követő legközelebbi számban kommentár nélkül jelentesse meg az alábbi helyreigazító közleményt: "Helyreigazítás: A M.-i N. 2016. .... 6-i számában a "S. A.: cikk címe2" címmel megjelent cikkünkben S. A. szavait idézve valótlanul híreszteltük, hogy J. P., a Jobbik m.-i közgyűlési frakcióvezetője korábban megvásárolhatósággal és ingyen bulizással vádolta a m.-i nyugdíjasokat." Kötelezte a II. rendű alperest a felperes javára 38 100 forint perköltség és az állam javára 36 000 forint illeték megfizetésére azzal, hogy egyéb költségeiket a felek maguk viselik.

Az elsőfokú bíróság az ítéletének az indokolásában a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 12. § (1) és (2) bekezdéseinek és a PK 14. számú állásfoglalás I. pontjának a felhívásával a kereset alaposságáról foglalt állást. Megállapította, hogy a cikk a S. A. sajtótájékoztatón tett kijelentéséről tudósított, még akkor is, ha az szerkesztett formában jelent meg. A cikkből megállapítható volt az a tényállítás S. A. szavait idézve, hogy a felperes megvásárolhatósággal, ingyen bulizással vádolta korábban a m.-i nyugdíjasokat. E közlés egyértelműen tényállítás, nem vitathatóan tényközlés. Az alperesek már a korábbi perben sem bizonyították azt, hogy a tényállításukat a felperes valóban megtette. Figyelemmel a PK 14. számú állásfoglalásra, a cikkben írt valótlan tényállítás vonatkozásában is helye van helyreigazításnak. Az alpereseknek a korábbi jogerős ítélet alapján is tudniuk kellett azt, hogy a felperes ilyen kijelentéseket nem tett, ezért a mástól származó tényállítások közlését az írott sajtóban körültekintőbben kellett volna megjelentetni.

A perköltség viselésére a II. rendű alperest a Pp. 78. § (1), az illeték megfizetésére a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján kötelezte. A felperes jogi képviselettel felmerült perköltségét a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet (Ükr.) 3. § (2) bekezdés a) pontja alapján, az általános forgalmi adó felszámításával állapította meg.

Az alperesek a fellebbezésükben az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását kérték. A másodlagos fellebbezési kérelmük az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére irányult a Pp. 252. § (2) és (3) bekezdése alapján. Érveik szerint a sajtó-helyreigazítás a tényállításokra korlátozódik, S. A. Fidesz-KDNP közgyűlési frakcióvezető általuk közölt véleménye, értékítélete nem ad alapot helyreigazításra. Hivatkoztak a vélemény-nyilvánítás szabadságára, mint az Alaptörvény IX. cikk (1) és (2) bekezdésében rögzített alapelvre. A szabad vélemény-nyilvánításhoz való jog kapcsán utaltak az Alkotmánybíróság 30/1992. (V.26.) és 36/1994. (VI.24.) AB határozataira. Az Alaptörvény a vélemény-nyilvánítás kapcsán nem tesz kifejezett különbséget a tényközlés és értékítélet között, ezért az általában mindenféle közlés szabadságát magában foglalja, függetlenül annak módjától és értékétől, többnyire a valóságtartalmától is. A jelen esetben közügyekre vonatkozó vélemények ütközéséről van szó. Utaltak a Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.21.374/2001. számú eseti döntésére, amely szerint ha a sajtó helyi önkormányzati eseményről tudósít, nem terheli annak kötelezettsége, hogy a cikkben szereplő tényállítások valóságát is bizonyítsa. Ezért nem kell bizonyítani a nyilvános sajtótájékoztatón elhangzó vélemények valósághű visszaadásán túl azok valóságtartalmát, a tényekhez fűződő viszonyát. A közélet szereplőinek, a közszereplő minőségükből eredően, el kell viselniük a személyüket kedvezőtlen színben feltüntető és tevékenységüket negatív módon értékelő véleményt és kritikát is. A vélemény-nyilvánítás szabadságát, a szabad sajtót érinti ha a sajtó valakinek a személyes véleményét tartalmazó cikket közöl. Nem lehet párhuzamot vonni a sajtó által megfogalmazott cikk és egy olyan írás között, amelyet a sajtón kívül álló fogalmaz meg véleményként egy másik közéleti szereplőről. Az elsőfokú bíróság által hivatkozott korábbi ítélet szerkesztői tevékenységet tartalmazó cikkel kapcsolatban született, annak tartalmát az alperesnek egyértelműen bizonyítania kellett. A jelen esetben nyilvános sajtótájékoztatón elhangzott véleményről, politikai ellenfélről mondott értékítéletről van szó, amelyet sajtóközlemény formájában bocsátottak az alperesek rendelkezésére. A cikkben megfogalmazottak nem értékelhetőek tényállításként, az alperesek valósághű tájékoztatást nyújtottak az eseményről, a S. A. által elmondottakról.