A Kúria Mfv.10464/2015/6. számú precedensképes határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 254. §, (2) bek., Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXVIII. cikk, 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 23. §, (1) bek.] Bírók: Stark Marianna, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina, Tánczos Rita

A határozat elvi tartalma:

A bűnügyi technikusi beosztású felperesek nem bizonyították, hogy az egészségkárosító kockázat a napi szolgálatteljesítési idő 50 %-át meghaladta, a bizonyítatlanság ezért a terhükre esett. 1996. XLIII. Tv. 254. § (2), 140/1996. Korm. 23. § (1)

***********

Mfv.II.10.464/2015/6.szám

A Kúria a dr. Sándor Bernadette ügyvéd által képviselt I. rendű, II. rendű, III. rendű és IV. rendű és a ... Szakszervezete által képviselt V. rendű felpereseknek a dr. ... jogtanácsos által képviselt ... Megyei Rendőr-főkapitányság alperes ellen veszélyességi pótlék megfizetése iránt a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál 1.M.630/2010. szám alatt megindított és másodfokon Tatabányai Törvényszék 2.Mf.20.004/2015/4. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperesek által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a Tatabányai Törvényszék 2.Mf.20.004/2015/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felpereseket, hogy tizenöt nap alatt fizessenek meg az alperesnek személyenként 10.000-10.000 (tízezer-tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.

I n d o k o l á s

A közigazgatási és munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű felperes 2004. július 1-től az ... Rendőrkapitányság Közlekedési és Közrendvédelmi Osztályán körzeti megbízotti beosztásban, majd 2008. február 1-jétől 2009. augusztus 31-ig a Bűnügyi Osztályon bűnügyi technikusi beosztásban teljesített szolgálatot. A II. rendű felperes 2000. július 1-től az ... Rendőrkapitányság Közrendvédelmi és Közlekedésrendészeti Osztályán látott el járőri, majd járőrvezetői feladatokat, 2008. október 1. napjától a Bűnügyi Osztályon bűnügyi technikusi beosztásban dolgozott. A III. rendű felperes 2007. december 1-jétől az ... Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályán bűnügyi technikusi beosztásban állt hivatásos szolgálati viszonyban. A IV. rendű felperes 1992. november 1-től teljesített szolgálatot az ... Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályán, 2006. május 1. napjától 2009. augusztus 1-jéig bűnügyi technikusi beosztásban. Az V. rendű felperes 2007. január 1-től bűnügyi technikusi beosztásban állt az alperes alkalmazásában, majd 2009. április 1. napjától a ... Rendőr-főkapitányság Bűnügytechnikai Osztályán teljesített szolgálatot.

A felperesek a bűnügyi technikusi beosztásukat napi 12 órás szolgálati időben látták el. Feladatukat képezte az adott eljárási cselekmény sajátosságainak megfelelő krimináltechnikai eszközök és módszerek alkalmazásával az anyagi jellegű információk felkutatása, rögzítése a kriminalisztika szabályainak és törvényesség feltételeinek betartásával; meghatározott határidőn belül a keletkezett anyagok, rögzített nyomok, anyagmaradványok, dokumentációk szakszerű feldolgozása és továbbítása; a bűncselekmények, szabálysértések megelőzésében, megszakításában és felderítésében történő közreműködés, az általános rendőri feladatok és készenléti szolgálat ellátása; egyéb parancsokon, utasításokon alapuló akciók, figyelőszolgálatok, nyomozóportyák megtartásában való részvétel. A III. rendű felperes szükség esetén járőrkutyával járőrszolgálatot is ellátott.

A felperesek a szolgálati panaszuk elutasítását követően előterjesztett módosított keresetükben kérték kötelezni az alperest, hogy fizessen meg veszélyességi pótlék címen az I. rendű felperes részére 2008. február 1-től 2009. augusztus 31-ig összesen 330.457 forintot, a II. rendű felperes részére 2008. október 1-től 2014. március 31-ig 1.113.120 forintot, a III. rendű felperes részére 2007. december 1-től 2014. március 31-ig 1.338.309 forintot, a IV. rendű felperes részére 2006. május 1-től 2009. július 31-ig 662.274 forintot és az V. rendű felperes részére 2007. január 1. napjától 2009. március 31-ig 459.607 forintot, továbbá az V. rendű felperes a pótszabadság pénzbeli megváltása jogcímén további 225.709 forint és ezen összeg kamatainak megfizetését kérte.

Álláspontjuk szerint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 254. § (2) bekezdés a) pont, a 140/1996.(VIII.31.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 22. §-ában, valamint a Korm. rendelet 1. számú mellékletének 1. és 8. pontjában meghatározott egészségkárosító kockázatok között végezték a beosztásukhoz tartozó feladatukat. Munkavégzésük során vegyi anyagok és biológiai kóroki tényezők hatásának voltak kitéve, amely kockázatok a Korm. rendelet 23. § (1) bekezdésében előírt napi szolgálatteljesítési idejük több mint 50 %-ában fennállt.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

A Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az 1.M.630/2010/91. számú ítéletével a felperesek keresetét elutasította.

Ítéletének indokolásában a Hszt. 254. § (2) bekezdés a) pontja, a Korm. rendelet 22. §-a alapján megállapította, hogy a perben az alperes sem vitatta, hogy a felperesek a szolgálati feladataik ellátása során a Korm. rendelet 1. számú mellékletének 1. és 8. pontjaiban meghatározott egészségkárosító kockázatok, konkrétan vegyi anyagok és biológiai kóroki tényezők hatásának voltak kitéve a szolgálatteljesítésük során.

A lefolytatott bizonyítási eljárás során az alperes által becsatolt büntetőügyek aktáiban fellelhető szemlék jegyzőkönyvei, statisztikai jelentések és - a felperesek által megjelölt hónapokra - az alperes részéről a Robotzsaru programból azonosítható büntetőügyekben fellelhető jegyzőkönyvekből vizsgálta a felperesek helyszíni, bűnügyi technikai tevékenysége mértékét. Az ekként értékelt adatok, valamint ..., az ... Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályának vezetője tanúvallomása alapján megállapította, hogy a felperesek szolgálatteljesítési idejük kb. 30 %-ában adminisztrációs munkát, 70 %-ban technikusi feladatokat láttak el, azonban ez önmagában nem igazolta, hogy az utóbbi feladatteljesítés során teljes mértékben egészségkárosító kockázatnak kitett körülmények között dolgoztak.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a beszerzett kimutatások alapján nem volt megállapítható, hogy a felperesek egészségkárosító kockázatok között eltöltött ideje elérte a Korm. rendelet 23. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamot.

A perben beszerzett Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága Munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi Főosztály alap- és kiegészített szakvéleménye, továbbá dr. ... igazságügyi toxikológus szakértő véleménye sem támasztotta alá azt a felperesi álláspontot, mely szerint a napi szolgálatteljesítési idő több mint 50 %-át meghaladta volna az egészségkárosító kockázatok között végzett tevékenységük időtartama.