A Kúria Pfv.20328/2012/4. számú precedensképes határozata szerződés semmisségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 253. §, 275. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205. §, 234. §, 236. §] Bírók: Kollár Márta, Puskás Péter, Tamáné dr. Nagy Erzsébet

A határozat elvi tartalma:

A bíróságnak először azt kell vizsgálnia, hogy a szerződés létrejött-e, volt-e feleknek szerződési akarata, ezt követően vizsgálandók a semmisségi, illetve megtámadási okok. 1959. IV. Tv. 205. §, 1959. IV. Tv. 234. §, 1959. IV. Tv. 236. §, 1997. CXLI. Tv. 62. § (1) a), 1997. CXLI. Tv. 63. §

Kapcsolódó határozatok:

Ceglédi Járásbíróság P.20153/2011/6., Budapest Környéki Törvényszék Pf.22204/2011/8., *Kúria Pfv.20328/2012/4.* (BH 2013.3.64)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.VI.20.328/2012/4.szám

A Kúria a dr. Koszta Sándor ügyvéd által képviselt felperesnek a személyesen eljárt I. r. a dr. Blázy Krisztina ügyvéd által képviselt II. r. és a jogi előadó által képviselt III. r. alperes ellen szerződések semmiségének megállapítása iránt a Ceglédi Városi Bíróság előtt 1.P.20.153/2011. szám alatt folyamatban volt és másodfokon a Pest Megyei Bíróság 4.Pf.22.204/2011/8. számú részítéletével befejezett perében a jogerős részítélet ellen a felperes részéről benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős részítéletet hatályon kívül helyezi és a Ceglédi Városi Bíróság 1.P.20.153/2011/6. számú ítéletének fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi az alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 150.000 (Százötvenezer) forint fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi az alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az államnak külön felhívásra 180.000 (Száznyolcvanezer) forint felülvizsgálati illetéket.

I n d o k o l á s :

C. J. felperesi jogelőd kizárólagos tulajdonát képezte a Sz., F. utca 6. szám alatti ingatlan. 2002-ben úgy döntött, hogy az ingatlant eladja és az akkor élettársához, későbbi feleségéhez Debrecenbe költözik. A jelen perben C. J. jogutódja a felesége, L. I.

2002. december 3-án az I. r. alperes és annak élettársa megnézte az eladó ingatlant és megállapodtak a felperesi jogelőddel, hogy azt megvásárolják 13.000.000 forint vételárért. Az I. r. alperes és élettársa közölte a felperessel, hogy a vételárat a d.-i lakásuk értékesítéséért kapott vételárból fogják kifizetni. 2002. december 5-én aláírták az ügyvéd által ellenjegyzett adásvételi szerződést, amelyben az szerepelt, hogy a felperesi jogelőd a sz.-i ingatlant mint beépítetlen területet adja el és a vételár 3.000.000 forint, amelynek kifizetése egyösszegben megtörtént. A felperesi jogelőddel anélkül, hogy erről tudott volna, ugyanakkor egy másik adásvételi szerződést is aláírattak, amely szerint az I. r. alperes d.-i X hrsz-ú ingatlanának 5672/7383-ad illetőségét a felperesi jogelőd megvásárolja azzal, hogy a felépítményt változatlanul az I. r. alperes használhatja. A vételárat ebben a szerződésben is 3.000.000 forintban állapították meg, amelynek átvételét az I. r. alperes elismerte. A szerződések aláírásakor valójában pénzmozgás nem történt. A felperesi jogelőd mindvégig abban a tudatban volt, hogy a kialkudott vételár megfizetése később az I. r. alperes d.-i lakásában fog megtörténni, a felperesi jogelőd ezért az I. r. alperes lakásában tartózkodott. Miután hosszabb ideig nem adott magáról életjelt, a rokonai kerestették, és így került sor a felperesi jogelődnek az I. r. alperes lakásában való rendőrségi fellelésére és a szerződések lefoglalására. A felperesi jogelőd már a rendőrségi kihallgatása során elmondta, hogy a fellelt szerződések megkötésére nem volt szerződési akarata, nem volt szüksége a d.-i ingatlanra, az élettársához kívánt költözni és ezért kellett készpénzben a háza vételára.

Az eljáró ügyvéd 2002. december 11. napján az adásvételi szerződéseket az illetékes földhivatalhoz benyújtotta és ott az I. r. alperes tulajdonjogának a bejegyzése megtörtént. Ugyanígy sor került a felperesi jogelőd tulajdonjogának bejegyzésére is a d.-i ingatlanilletőség vonatkozásában. A sz.-i ingatlanra vonatkozóan a felperesi jogelődnek a bejegyzési határozatot a Sz., T. 3. szám alatti címre küldték ki, ahonnan "elköltözött, utánküldést nem kért" jelzéssel érkezett vissza a levél a földhivatalhoz. Az adásvételi szerződésben a felperesi jogelődnek a Sz., F. utca 6. szám alatti lakóhelye szerepelt, azonban a földhivatal erre a címre nem küldte ki az értesítést a bejegyzésről.

Az I. r. alperes a sz.-i ingatlant 2003. július 28. napján kelt szerződéssel a II. r. alperes részére adta el 8.900.000 forintért. A szerződéskötés során sor került az ingatlan felépítményének az ingatlannyilvántartásba való bejegyzésére is. A felperesi jogelőd ugyanis építési engedéllyel emelte az ingatlant, arra használatbavételi engedélye is volt, de a felépítmény ingatlannyilvántartási feltüntetéséről nem gondoskodott.

A II. r. alperes a vételár kifizetéséhez hitelt vett fel, így az ingatlanra bejegyzésre került a III. r. alperes javára jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom.

A Ceglédi Városi Bíróság előtt 7.B.205/2005. szám alatt büntetőeljárás indult az I. r. alperes, valamint a perben nem álló élettársa ellen. Az elsőfokú bíróság az I. r. alperest bűnösnek találta csalás és közokirat hamisítás bűntettében, ezért börtönbüntetésre ítélte. A bíróság bizonyítottnak találta, hogy Sz. R.és F. K. közreműködtek abban, hogy a felperesi jogelőd akaratától eltérő, valótlan tartalmú nyilatkozatot foglaljanak okiratba. A Pest Megyei Bíróság az ítéletet a bűnösséget megállapító részében helybenhagyta.

C. J. felperesi jogelőd 2007. szeptember 17. napján elhalálozott. A sz.-i ingatlan vonatkozásában végrendeleti örököse a felesége, a felperes.