A Fővárosi Ítélőtábla Mf.31197/2020/6. számú határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [2012. évi I. törvény (Mt.) 82. §, 167. §, 169. §, 172. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §] Bírók: Asbóth Balázs, Laczó Adrienn Lilla, Orosz Andrea

Fővárosi Ítélőtábla

mint másodfokú bíróság

2.Mf.31.197/2020/6.

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Denes Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Denes Edina ügyvéd) által képviselt felperes (cím) felperesnek - a Dr. Varga Antal Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Varga Antal ügyvéd) által képviselt alperes (cím) alperes ellen munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményei tárgyában indult perében a Budapest Környéki Törvényszék 22.M.70.061/2020/5. számú ítéletével szemben a felperes által 6. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét azzal hagyja helyben, hogy az elsőfokú eljárás során felmerült 1.310 (egyezer-háromszáztíz) forint tanúdíjat az állam viseli.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint másodfokú perköltséget.

A 64.450 (hatvannégyezer négyszázötven) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság döntése és az általa megállapított tényállás

[1] A Budapest Környéki Törvényszék a 2020. május 12. napján hozott 22.M.70.061/2020/5. számú ítéletével a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként kártérítés címén 252.928 forint és a késedelmi kamat megfizetésére kötelezte az alperest.

[2] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 2016. február 22. napjától állt munkaviszonyban az alperessel gyógyszerész munkakörben. Munkáját az alperes ... székhelyén lévő ...-ban végezte. 2017. január 1-jétől havi 270.000 forint volt a munkabére. Az alperes a 2017. augusztus 3. napján közölt felmondással 30 nap felmondási idővel, 2017. szeptember 2. napjával megszüntette a felperes munkaviszonyát. Ezt követően a felperes a 2017. október 10. és 2018. január 8. közötti időszakra 382.500 forint álláskeresési járadékban részesült. A felperes 2017. szeptember 2. és 2018. január 2. között egy alkalommal személyesen érdeklődött gyógyszerész álláslehetőség iránt ...on, a ...-ban. 2018. január 2-án megküldte az önéletrajzát a ... felületen meghirdetett álláshirdetésére ...-n az ...-i gyógyszertárban gyógyszerész munkakörre. Ezt követően a felperes 2018. február 5-én további három meghirdetett álláshelyre pályázott, majd 2018. március 12-én gyógyszerész munkakörben új munkaviszonyt létesített, amelyben a munkabére meghaladta az alperesnél elért jövedelmét.

[3] A felperes a munkaviszonya jogellenes megszüntetésére hivatkozva keresetet terjesztett elő. A Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2019. szeptember 25-én kelt 8.Mf.21.314/2018/5. számú közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát. A másodfokú bíróság a jogellenesség jogkövetkezményei vizsgálata érdekében az eljárás folytatására utasította az elsőfokú bíróságot.

[4] Az elsőfokú bíróság a módosított kereseti kérelem alapján a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 82. § (1)-(2) bekezdése, 169. § (1) bekezdése, 167. § (2) bekezdése és 172. § (1) bekezdése alapján vizsgálta a felperes kártérítés címén előterjesztett elmaradt jövedelemmel összefüggő igényét. A munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményei egyes kérdéseiről szóló 6/2016. (XI. 28.) KMK vélemény 7. pontjára hivatkozva kifejtette, hogy a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a munkáltatónak kell bizonyítani, a munkavállaló nem tett eleget a kárenyhítési kötelezettségének.

[5] Az elsőfokú bíróság az alperes ezzel összefüggő hivatkozása alapján azt vizsgálta, hogy a felperes az alperesnél fennállt munkaviszonya megszűnése, azaz 2017. szeptember 3. napja és az új munkaviszonya létesítése, azaz 2018. március 12. napja közötti időszakban eleget tett-e a kárenyhítési kötelezettségének. Érvelése szerint a munkavállalótól elvárható magatartás meghatározása során a bíróságnak abból kell kiindulnia, hogy az adott helyzetben - figyelemmel a munkavállaló életkorára, egészségi állapotára, családi és lakóhelyi körülményeire - mi tekinthető aktív és valós elhelyezkedési szándékot tükröző magatartásnak.

[6] Az elsőfokú bíróság erre figyelemmel értékelte a felperes álláskereséssel összefüggő eljárását. Megállapította, hogy az általa is ismert és figyelemmel kísért ... oldal adatai szerint 2017. szeptember és november időszakában számos gyógyszerész állást hirdettek Budapesten, illetve Pest megyében a felperes lakóhelyéhez közelebb eső budapesti kerületekben, illetve településeken. A 2018. január 11-i hirdetési adatok alapján is megállapítható volt, hogy ebben a hónapban is több mint 30 gyógyszerész állásajánlat volt közzétéve Budapest, illetve Pest megye területén. A professional.hu portálon 2018. január 11-én a ... keresett gyógyszerész munkakörbe budapesti munkavégzéssel munkavállalót, de emellett számos más gyógyszerész végzettséghez kötött álláshirdetés volt ezen a portálon is.

[7] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság utalva a felperes által becsatolt e-mailek és a perben beszerzett egyéb nyilatkozatokra azt a következtetést vonta le, hogy 2017. szeptember 2-át követően a felperes egy alkalommal személyesen felkereste egy korábbi munkahelyét a ...-t ...on, azonban a többi gyógyszertár felkeresésére vonatkozó állítása nem nyert bizonyítást. Az ... Zrt. 2018. szeptember 8-ig valóban nyilvántartotta a felperest a karrier portál rendszerében, azonban a felperes erre a munkaviszonya megszüntetését megelőzően regisztrált. Nem merült fel olyan adat, ami szerint az alperesi felmondást követően aktívan érdeklődött volna álláslehetőségek iránt. A ... Kft. fejvadász cég perbeli nyilatkozata szintén nem támasztotta alá a felperes aktív álláskeresési tevékenységét. Mindezek alapján megállapítható volt, hogy a felperes a munkaviszonya megszüntetését követő 4 hónap elteltével küldte el az első álláspályázatát a ... ...-i gyógyszertár álláshirdetésére. Ezt követően legközelebb 2018. február 5-én jelentkezett további három állásra.

[8] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint fokozottan elvárható volt a felperestől, hogy az álláskeresőként történő regisztráción túl nagyobb aktivitással keressen új munkahelyet, mivel hivatkozása szerint ő volt az egyedüli családfenntartó ebben az időszakban. Ennek ellenére első alkalommal 2018. január 2-án küldte el az önéletrajzát egy ... állásra. Azt megelőzően azonban nem is hozta magát olyan helyzetbe, hogy állásinterjúra behívják.

[9] Az elsőfokú bíróság figyelembe vette, hogy az alperes a perben becsatolt állásportálok adataiból kifejezetten a budapesti és Pest megyei hirdetéseket jelölte meg. Ugyanakkor ennek jelentőségét maga a felperes tette kétségessé, mivel a perben tartott első tárgyaláson azt adta elő, hogy az új álláslehetőségek tekintetében országos viszonylatban gondolkodott, majd 2018. március 12-én a korábbi lakóhelyétől távol, ...ban helyezkedett el. Perbeli nyilatkozatában a szülei érdi vállalkozásában történő elhelyezkedése akadályaként sem a távolságot jelölte meg.