44/1998. (X. 14.) AB határozat

a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény preambuluma alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény preambulumának szövegében szereplő "szocialista" szövegrész alkotmányellenes, ezért a törvény ezen részét megsemmisíti.

A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény preambuluma a következő szöveggel marad hatályban: "Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a jogalkotás a társadalmi viszonyok védelmét és fejlesztését, a demokrácia kiteljesedését szolgálja, a jogrendszer egysége és áttekinthetősége fokozottan érvényesüljön, továbbá, hogy alapvető társadalmi viszonyokat szabályozó törvények meghatározó szerepet töltsenek be a jogrendszerben, a következő törvényt alkotja."

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

Az Alkotmánybírósághoz két indítvány érkezett a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény bevezető rendelkezésével kapcsolatban, mindkettő a preambulumnak azt a részét tartja alkotmányellenesnek, amellyel a törvényhozó a következő célt határozza meg: "... a jogalkotás a szocialista társadalmi viszonyok védelmét és fejlesztését, a szocialista demokrácia kiteljesedését szolgálja ..."

Az indítványozók álláspontja szerint ez a cél ellentétben áll az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogállamiság követelményével, egyikük hivatkozott az Alkotmány 3. § (3) bekezdésében foglaltakra is. Az Alkotmánybíróság a két indítványt egyesítette és egy eljárás keretében bírálta el.

II.

Az Alkotmány preambuluma a következő: "A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:"

Az Alkotmány 2. § (1) bekezdése kimondja: "A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."

Az Alkotmány 3. § (3) bekezdése a következőket rögzíti: "A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelően egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. A pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be."

A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) bevezetője szerint:

"Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a jogalkotás a szocialista társadalmi viszonyok védelmét és fejlesztését, a szocialista demokrácia kiteljesedését szolgálja, a jogrendszer egysége és áttekinthetősége fokozottan érvényesüljön, továbbá, hogy alapvető társadalmi viszonyokat szabályozó törvények meghatározó szerepet töltsenek be a jogrendszerben, a következő törvényt alkotja."

III.

Az indítványok az alábbiak szerint megalapozottak.

1. Az Alkotmánybíróság korábban elvi éllel mondta ki: "Magyarország jogállammá minősítése ténymegállapítás és program egyszerre. A jogállam azáltal valósul meg, hogy az Alkotmány valóban és feltétlenül hatályosul. A jog számára a rendszerváltás azt jelenti, és jogi rendszerváltás kizárólag abban az értelemben lehetséges, hogy a jogállami Alkotmánnyal összhangba kell hozni, illetőleg - az új jogalkotást tekintve - összhangban kell tartani az egész jogrendszert. Nemcsak a jogszabályoknak és az állami szervek működésének kell szigorúan összhangban lenniük az Alkotmánnyal, hanem az Alkotmány fogalmi kultúrájának és értékrendjének át kell hatnia az egész társadalmat. Ez a jog uralma, ezzel lesz az Alkotmány valóságossá. A jogállam megvalósítása folyamat. Az állami szervek számára alkotmányos kötelesség ezen munkálkodni." [11/1992. (III. 5.) AB határozat, ABH 1992, 77, 80.]

Ugyanezen határozat tartalmazza a következőket: "A rendszerváltás a legalitás alapján ment végbe. A legalitás elve azt a követelményt támasztja a jogállammal szemben, hogy a jogrendszer önmagára vonatkozó szabályai feltétlenül érvényesüljenek." (ABH 1992, 77, 81.)

Az Alkotmánybíróság azt is leszögezte, hogy a "jogállamiságról szóló alkotmányos tétel"-t az Alkotmány bevezető része (preambuluma) és a 2. § (1) bekezdése együttesen alkotja. (1055/B/1990. AB határozat ABH 1990, 355, 356-357.)

A Magyar Köztársaság Alkotmányának az 1989. évi XXXI. törvénnyel módosított preambuluma félreérthetetlenül meghatározza a többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítését, mint alkotmányos célt. A törvényhozó a preambulumot követően az Alkotmány 2. § (1) bekezdését is módosította, mellőzte annak második fordulatát a független demokratikus jogállamiság jellegéről, "... amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek".

Az Alkotmány itt említett rendelkezését az 1990. évi XL. törvény 1. §-a módosította. A törvényjavaslat indokolása rámutat arra: "A Javaslat a korábbi rendelkezésekhez képest szűkebb körben, annak lényegét kiemelve határozza meg a köztársasági államforma jellegét. E körben a Javaslat a társadalom által támogatott olyan alapértékek kinyilvánítására törekszik mint a függetlenség, demokrácia és jogállamiság."

A fentiekre figyelemmel az Alkotmánybíróság a továbbiakban azt vizsgálta, hogy az indítvánnyal érintett szövegrész ellentétben áll-e az Alkotmány bevezető részének rendelkezéseivel és a 2. § (1) bekezdésének a jogállamiságot deklaráló rendelkezésével, akadályozhatja-e azt, hogy a jogalkotással szemben támasztott alkotmányos követelmények, a jogrendszer önmagára vonatkozó szabályai maradéktalanul érvényesüljenek.

Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a jogállamiság feltételeként megfogalmazott racionális rendnek tükröződnie kell a jogállami tevékenység lényegi elemét, a jogalkotást szabályozó törvény bevezető részében is.

Megállapítható, hogy a törvényhozó a Jat. preambulumának az indítvánnyal érintett részében olyan célt fogalmazott meg, mely a jogalkotás területén a kizárólagosság igényét szolgálná.

Bár az Alkotmányban foglalt alapelvek, alapjogok, tilalmak és más alkotmányi értékek a plurális demokrácia keretében lehetővé teszik szocialista nézetek és politikai koncepciók képviseletét is, kizárják azonban azt, hogy az alkotmányos jogállam jogalkotása "a szocialista társadalmi viszonyok védelmét és fejlesztését, a szocialista demokrácia kiteljesedését", mint a Jat. megalkotásakor hivatalos állami ideológiaként vallott célkitűzést szolgálja. Ez a célkitűzés ugyanis szemben áll az Alkotmányban biztosított plurális értékrendszerrel. Ezért az Alkotmánybíróság a Jat. preambulumában két ízben szereplő "szocialista" szövegrészt alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette.

A jogbiztonság érdekében feltétlenül elkerülendő az olyan helyzet, amelyben a jogalkalmazó arra kényszerül, hogy a jogalkalmazás során ne a jogszabály egészének tartalmát vegye figyelembe. Az Alkotmánybíróság ugyanis a jogbiztonságot úgy értelmezi, mint "amely az államtól és elsősorban a jogalkotótól azt várja el, hogy a jog egésze, egyes részterületei és egyes szabályai is világosak, egyértelműek, hatásukat tekintve kiszámíthatóak legyenek". [11/1992. (III. 5.) AB határozat, ABH 1992, 77, 84.]

Az Alkotmánybíróság megjegyzi: a "szocialista" jelző az Alkotmány 1989-ben történt módosítását követően is - a jelen határozatban kifejtett összefüggésben - több más jogszabályban normaszövegként szerepel és a fent kifejtett indokok folytán a jogalkalmazás területén nyilvánvalóan meghaladottnak tekintendő.

2. Az egyik indítványozó a Jat. preambulumának fent említett részét az Alkotmány 3. § (3) bekezdésével, a pártok általi közvetlen közhatalom gyakorlásának tilalmával is ellentétesnek tartotta. E kérdéssel kapcsolatban az Alkotmánybíróság 810/B/1992. AB határozatában kifejtette azt az álláspontját, hogy a hatályos Alkotmány a pártalapítás alkotmányos korlátait nem egyes politikai irányzatok megnevezésével, hanem általánosan, tartalmi ismérvek segítségével állapítja meg, továbbá, hogy maga az Alkotmány tartalmazza a pártalapítás szabadságának fő alkotmányos korlátját, az alkotmányos jogrend tiszteletben tartásának kötelezettségét. Ez a kötelezettség a párt elnevezésétől függetlenül minden pártra vonatkozik. (ABH 1993, 601, 602.) Ezért az Alkotmánybíróság megítélése szerint az Alkotmány 3. § (3) bekezdése és a Jat. preambulumának az indítvánnyal támadott része között nem áll fenn alkotmányossági szempontból összefüggés.

Dr. Sólyom László s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Ádám Antal s. k., Dr. Bagi István s. k.,

alkotmánybíró előadó alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k., Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró alkotmánybíró

Dr. Lábady Tamás s. k., Dr. Németh János s. k.,

alkotmánybíró alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k., Dr. Vörös Imre s. k.,

alkotmánybíró alkotmánybíró