A Kúria Kfv.37677/2014/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2004. évi CXL. törvény (Ket.) 70. §, 2005. évi CLXIV. törvény (Kertv.) 6. §, 9. §] Bírók: Balogh Zsolt, Kozma György, Marosi Ildikó

A határozat elvi tartalma:

Az üzlet működésének korlátozása csak akkor jogszerű, amennyiben a jogszabályban meghatározott mérték feletti zajkibocsátásért az egyéni felelőssége megállapítható. A haátrozat érdemére is kiható eljárási jogsértés az, ha az ügyfél nem ismerhette meg a hatósági eljárásban beszerzett bizonyítékokat.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31782/2013/20., *Kúria Kfv.37677/2014/6.* (BH 2015.9.267)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.IV.37.677/2014/6.szám

A Kúria a dr. Ozvári Lukács Ádám ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Bajkai István ügyvéd által képviselt Budapest Főváros VII. ker., Erzsébetváros Önkormányzat Jegyzője alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2014. február 14. napján kelt 5.K.31.782/2013/20. számú jogerős ítélete ellen az alperes által 21. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.K.31.782/2013/20. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A ., K u. 52. szám alatti társasház lakói 2012. május 10-én azzal a kérelemmel fordultak az alpereshez, hogy a lakókörnyezetben üzemeltetett vendéglátó üzletek működésével összefüggésben huzamosan a lakók nyugalmát zavaró mértékű zaj volt tapasztalható, amelynek megszüntetését kérték.

Az alperesi hatóság a lefolytatott bizonyítási eljárást követően (az alperes több alkalommal tartott helyszíni szemlét, valamint beszerezte a Budapest Főváros VII., Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-testülete Polgármesteri Hivatala Műszaki Irodájának, mint elsőfokú környezetvédelmi hatóságnak a zajszinttel kapcsolatos szakvéleményét) 2013. január 11-én kelt határozatában a felperes által üzemeltetett vendéglátó üzlet nyitva tartási idejét 22 óra és hajnali 6 óra között tilalmazta. Indokolásában arra hivatkozott, hogy a felperesi üzlet tevékenysége megvalósította a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 6. § (5) bekezdésében, illetve 9. § (4) bekezdés ca) pontjában rögzített tényállást, ezért joghátrányként az üzlet nyitvatartási idejét korlátozni kellett.

A felperes keresete folytán eljárt Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: Bíróság) a 2014. február 14-én kelt 5.K.31.782/2013/20. számú ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Indokolása értelmében az alperesi hatóság a Kertv. 6. § (5) bekezdése és 9. § (4) bekezdés ca) pontja szerinti tényállást nem tárta fel megfelelően, ezzel megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. (1) bekezdését, valamint az indokolási kötelezettsége kapcsán a 72. § (1) bekezdés ea) pontjában foglaltakat. Utalt arra is a Bíróság, hogy a szakvélemény hiányosságai, így a zajmérés egyediesítésének elmaradása miatt nem volt egyértelműen megállapítható a felperes zajkibocsátással kapcsolatos felelőssége. Ezért vele szemben a szankció alkalmazására sem kerülhetett volna sor.

A Bíróság megállapította az eljárási jogsértést abban a tekintetben is, hogy mivel az alperes nem értesítette a felperest az eljárás hivatalbóli megindításáról, ezért a megállapított tényállás és a bizonyítékok felperes előtti ismertetésének elmaradása a Ket. 70. § (1) bekezdésének megsértésére vezetett.

Mindezen eljárási jogsértésekre tekintettel rendelkezett a Bíróság a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján a határozat hatályon kívül helyezéséről és az alperest új eljárásra és új határozat meghozatalára kötelezéséről. A megismételt eljárásban a tényállás feltárására, ezen belül a felperes zajkibocsátásban egyediesítetten fennálló felelősségének megállapítására kötelezte az alperest.