A Veszprémi Törvényszék K.700207/2020/19. számú határozata földforgalmi ügy tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 45/A. §, 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) 18. §, 21. §, 24. §, 27. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 316. §, 2017. évi I. törvény (Kp.) 2. §, 85. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 2. §] Bírók: Horváth Tünde, Kéry Beáta, Szántay Bernadett

Kapcsolódó határozatok:

*Veszprémi Törvényszék K.700207/2020/19.*, Kúria Kfv.37686/2020/5.

***********

Veszprémi Törvényszék

Az ügy száma: 103.K.700.207/2020/19/II.

A felperes: felperes neve (felperes címe.)

A felperes képviselője: dr. Bicsák Zsófia ügyvéd (felperesi képviselő címe.)

Az alperes: Zala Megyei Kormányhivatal (Alperes címe)

Az alperes képviselője: dr. Varga Péter kormánytisztviselő

I. rendű alperesi érdekelt: I. rendű alperesi érdekelt neve (I. rendű alperesi érdekelt címe.)

I. rendű alperesi érdekelt képviselője: Dr. Nagy Zoltán Ügyvédi Iroda - ügyintéző: Nagy Zoltán ügyvéd (I. rendű alperesi képviselő címe.)

II. rendű alperesi érdekelt: II. rendű alperesi érdekelt neve (II. rendű alperesi érdekelt címe.)

II. rendű alperesi érdekelt képviselője: Dr. Mikó András Ügyvédi Iroda - ügyintéző: dr. Mikó András ügyvéd (II. rendű alperesi képviselő címe.)

A per tárgya: földforgalmi ügy

í t é l e t:

Rendelkező rész

A bíróság az alperes 571.083/6/2019. számú határozatát megsemmisíti, alperest új eljárásra kötelezi.

Az eljárási illetéket a Magyar Állam viseli.

Kötelezi a bíróság az alperest, 15 napon belül a felperesnek 210.000,- Ft (kettőszáz-tízezer forint) perköltséget fizessen meg.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

A döntés alapjául szolgáló tényállás

A HelységnévI., 2018. december 4-én kelt adásvételi szerződéssel (a továbbiakban: adásvételi szerződés) a perben nem álló Név1 értékesítette a HelységnévII. hrsz.1 hrsz-ú ingatlanon fennálló 1/1 tulajdoni hányadát felperesi vevő részére. Az adásvételi szerződés 3. pontjában a felek az ingatlan vételárat 391.623 euró összegben állapították meg. A felperesi vevő osztrák állampolgár, földműves, családi gazdálkodó, aki az elővásárlási jogát a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) 18. § (1) bekezdés e) pontjára alapította azzal, hogy mint családi gazdálkodó a 18. § (4) bekezdés a) pont szerinti jogosultsági sorrendbe tartozik.

A kifüggesztett adásvételi szerződéssel összefüggésben I. rendű alperesi érdekelt és a perben nem álló Név2 tettek elfogadó jognyilatkozat. Utóbbi az elővásárlási jogát a Földforgalmi törvény 18. § (2) bekezdés a) pontjára alapította, illetve nyilatkozott, hogy a 18. § (1) bekezdés c) pontja alapján is elővásárlása jogosult, mint helyben lakó szomszéd földműves. I. rendű alperesi érdekelt az elővásárlási jogosultságát helyben lakó szomszéd földműves minőségére alapította. Elfogadó jognyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy az ingatlant szándékában áll megvásárolni a környéken szokásos árfeltételek szerint, illetve az adásvételi szerződést az ott írt indokai alapján annak teljes terjedelmében kifogásolta.

A mezőgazdasági igazgatási szervként eljárt alperes jegyzék készítése nélkül kereste meg a helyi földbizottsági feladatokat ellátó helyi földbizottság (a továbbiakban: helyi földbizottság), mivel a benyújtott elfogadó jognyilatkozatokról azt állapította meg, hogy azok nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak. Ezért azokat úgy kellett tekinteni, mintha elővásárlási jogukat az arra jogosultak nem gyakorolták volna. Alperes ugyanakkor a megkereséséhez tájékoztatásul csatolta az I. rendű alperesi érdekelt elfogadó jognyilatkozatát.

A helyi földbizottság a ZA01-00770-7/2019. számú állásfoglalásában (a továbbiakban: állásfoglalás) a felperesi vevő jogszerzését nem támogatta. Ennek indokaként rögzítette, hogy a Földforgalmi törvény 24. § (2) bekezdés szerinti értékelése során arra a következtetésre jutott, hogy az adásvételi szerződésben szereplő ellenérték a föld forgalmi értékével nem áll arányban, az aránytalansággal a vevő elővásárlásra jogosultat tartott távol az elővásárlási jogának gyakorlásától, mivel köztudomású tény, hogy a településen a földek átlagára 1-1,3 M Ft, mely az adásvételi szerződésben szereplő ellenértékhez képest jelentősen alacsonyabb (közel a fele). Kitért arra is az állásfoglalás, hogy a helyi földbizottsághoz eljuttatott szándéknyilatkozat alapján a szerződés szerinti vevő ezen vételárral több elővásárlásra jogosultat is távol tartott az ingatlan megvásárlásától, ezért a szerződés felperessel való létrejötte a Földforgalmi törvény azon céljának érvényesüléséhez sem járul hozzá, hogy a falvak népességmegtartó képessége megújuljon, a lakosság városba áramlása mérséklődjön és ezáltal a helyi népesség korösszetétele javuljon, miután a helyi gazdálkodók helyben, helyi áron nem tudnak termőföldhöz jutni.

Alperes - a Földforgalmi törvény 27. § (1) bekezdése alapján - a nemtámogató állásfoglalásra tekintettel az 571.083/6/2019. számú határozatával (a továbbiakban: alperesi határozat) megtagadta felperessel szemben az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyását. Az alperesi határozat a tényállás részeként maga is rögzítette a fenti előzményeket, illetve kitért arra, hogy az elfogadó jognyilatkozatok mely okból nem feleltek meg a Földforgalmi törvény 21. § (5) bekezdésében foglalt követelményeknek, majd az indokolásba változtatás nélkül beemelte az állásfoglalás tartalmát.

Az alperesi határozattal szemben felperes közigazgatási pert indított, kérve annak hatályon kívül helyezését és alperes új eljárásra kötelezését. Felperes perköltség igénye volt.

Felperes elsődlegesen eljárási jogszabálysértésre hivatkozott a Földforgalmi törvény vonatkozó rendelkezéseinek 2019. január 11-én történt módosításával összefüggésben. Felperes azonban ezen kereseti hivatkozását a per első tárgyalásán tett nyilatkozata szerint a továbbiakban nem tartotta fenn.

A jogszerűtlen megtagadási indokokra alapított kereseti hivatkozása szerint az állásfoglalás indokolása minden konkrétumot, tényleges bizonyítást és indokolást nélkülöz, a helyi földbizottság az állásfoglalás kiadása előtt nem tisztázta a tényállást, a vételárról tett megállapításait valótlanul, bizonyítás hiányában tette. Azt a megállapítást, hogy elővásárlásra jogosultat tartott volna vissza a vevő a vételár aránytalanságával, cáfolja, hogy két elfogadó jognyilatkozat is érkezett, két helyben lakó gazda részéről. Hivatkozott e körben felperes a Kúria Kfv.IV.37.784/2016. sorszámú ítéletére is. Állította, hogy a perbeli esetben arról sem állt rendelkezésre bizonyíték, hogy a településen mennyi az átlagos vételár. Erre tekintettel egy feltételezésen alapuló állítás nem alapozhat meg egy nemtámogató döntést, mivel a jogbiztonság elvének és a tisztességes eljárás elvének követelményét is megdöntené.

A személyes indokok körében előadta, hogy 2018. november 20. napjától az ingatlan bejegyzett földhasználója, így a legkézenfekvőbb megoldás, hogy a földet használó földműves szerezze meg az ingatlant. Felperes helybeli fiatal földműves, családi gazdálkodó, aki állattartó telepet üzemeltet, a földet jelenleg is maga használja, azt nem kívánja elidegeníteni vagy más célra hasznosítani, ennélfogva a földvásárlás összes feltételének megfelel. Ebből eredően az állásfoglalásban rögzített megtagadási ok minden valóságalapot nélkülöz, az állásfoglalás kiadásával a helyi földbizottság megsértette a Földforgalmi törvény előírásait.