A Kúria Bfv.830/2017/16. számú precedensképes határozata pénzmosás bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 424. §, 426. §] Bírók: Csák Zsolt, Domonyai Alexa, Soós László

A határozat elvi tartalma:

A Btk. 399. § (3) bekezdésébe ütköző pénzmosás megállapításához megkívánt alapbűncselekmény hiányában a pénzmosás nem valósulhat meg, az alapbűncselekmény és a pénzmosás esetében valóságos alaki halmazat nem jöhet létre.

***********

KÚRIA

Bfv.I.830/2017/16.szám

A Kúria Budapesten, a 2017. év november hó 28. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A pénzmosás bűntette és más bűncselekmények miatt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a Veszprémi Törvényszék 12.B.1018/2014/36. számú és a Győri Ítélőtábla Bf.79/2016/6. számú ítéletét a Győri Fellebbviteli Főügyészség és I. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva I. rendű és II. rendű terheltekre vonatkozó részében hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Veszprémi Törvényszék a 2016. június 1. napján kihirdetett 12.B.1018/2014/36. számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett jogtalan elsajátítás vétségében [Btk. 378. § (1) bekezdés b) pont], ezért két évre próbára bocsátotta; II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett jogtalan elsajátítás vétségében [Btk. 378. § (1) bekezdés b) pont], ezért a II. rendű terheltet egy év hat hónapra próbára bocsátotta.

Az I. rendű terheltet és a II. rendű terheltet az 1978. évi IV. törvény 303. § (3) bekezdésének a) és b) pontjaiba ütköző társtettesként elkövetett pénzmosás bűntette miatt emelt vád alól felmentette.

Rendelkezett a polgári jogi igényről, a zár alá vétel feloldásáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költségről.

A kétirányú fellebbezések folytán eljáró Győri Ítélőtábla a 2017. február 17. napján meghozott Bf.79/2016/6. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta azzal, hogy az I. rendű terhelt terhére megállapított bűncselekmény jogszabályhelye: 1978. évi IV. törvény 325. § (1) bekezdés, az I. rendű terheltet egy év tíz hónap fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte és vele szemben 49.000.000 forint összegben vagyonelkobzást rendelt el. A szabadságvesztés végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztette, megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtása esetén a büntetésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

II. rendű terheltet a terhére megállapított bűncselekmény miatt kétszáz napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét kétezer forintban állapította meg, így összesen négyszázezer forint pénzbüntetést szabott ki, rendelkezett meg nem fizetés esetén a pénzbüntetés átváltoztatásról. Egyebekben helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét.

A jogerős ügydöntő határozatok ellen a Győri Fellebbviteli Főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjában írt okból. Álláspontja szerint az alapügyben eljáró bíróságok mindkét terheltet a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével mentették fel a pénzmosás bűntettének vádja alól. Az indítványozó kifejtette, hogy a pénzmosás nem eredmény-bűncselekmény, ezért a terheltek tényállásban írt magatartását a pénzmosás bűntettévé annak célzata emeli, így az első- és másodfokú bíróságok érvelése téves, mert a jogtalanul megszerzett pénzösszeg megtartása érdekében végrehajtott fiktív átutalások célja a pénzeszköz megtartása, vagyis a pénz törvénysértő eredetének elleplezése volt. Ezért a terheltek bűnösségének megállapítását indokoltnak tartotta további 1 rendbeli, a Btk. 399. § (3) bekezdésének a) és b) pontjába ütköző és eszerint minősülő pénzmosás bűntettében.

Mivel az alapügyben eljáró bíróságok mindkét terheltet a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével mentették fel a pénzmosás bűntettének vádja alól, velük szemben csupán egy csekély tárgyi súlyú cselekmény a jogtalan elsajátítás vétsége miatt került sor bűnösség megállapítására, ezért a kiszabott büntetések is törvénysértően enyhék.

Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a Győri Ítélőtábla ítéletét a Be. 428. § (1) bekezdése alapján helyezze hatályon kívül és a másodfokú bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására.

A fenti jogerős határozatokkal szemben az I. rendű terhelt - védője útján - úgyszintén felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a Be. 416. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjában írt okból.

Az indítvány szerint az I. rendű terhelt bűnösségének megállapítására az anyagi jog szabályainak megsértésével került sor, mert a terheltek által átutalt összeg a számviteli bizonylatban foglaltak jogszerű teljesítése volt. A helyesbítő számlák megküldésétől kezdődően sem lett idegen dolog a megszerzett pénzösszeg, a díjfizetésről kiállított számla alapján csupán a szolgáltató érvényesítette követelését a fogyasztóval szemben. A sztornó számlák összegének fogyasztó részére visszautalása a hiteles számviteli bizonylatban szereplő szolgáltatói jognyilatkozattal egyezően történt. Mivel az átutalás nem tévedésen alapult, a tényállásban szereplő átutalt összeg nem volt idegen dolog az I.Kft. képviseletében eljáró terhelt számára, ezért bűncselekmény nem valósult meg.

A felülvizsgálati indítvány kifejtette, hogy a vagyonelkobzás alkalmazására az irányadó tényállással ellentétesen és jogszabályi rendelkezés sérelmével került sor, ezért a Be. 417. § (1) bekezdés b) pontja szerint az intézkedés alkalmazása törvénysértő.

Emellett az indítványozó a Be.416.§ (1) bekezdés c) pontjában írt okból, a Be. 373. § III. a) pontja alapján az indokolási kötelezettség megsértésére alapította felülvizsgálati indítványát, mert álláspontja szerint az alapeljárásban eljáró bíróságok nem adtak számot a nyomozó hatóság által beszerzett NAV jogi állásfoglalásról, a tényállásban szereplő számviteli bizonylatok jogkövetkezményeiről, az II.Kft. adóbevallásáról, továbbá a védelem által benyújtott szakértői állásfoglalásokról.

A felülvizsgálati indítvány az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. Cikkének megsértésére hivatkozással a nyomozás felügyeletét ellátó és a vádiratot előterjesztő ügyész (a megyei főügyész) elfogulatlanságát kérdőjelezte meg. A nyomozást felügyelő ügyész hozzátartozója - állítása szerint - a sértett társaság vezető beosztású dolgozója, a megyei főügyész pedig az iparági sportrendezvényen évek óta a sértett társaság színeiben versenyez, egyúttal a sértett társaság tisztségviselőjével hozzátartozói viszonyban áll.

Az indítványozó kérte, hogy a Kúria a Be. 427. § (1) bekezdése alapján a Győri Ítélőtábla Bf.79/2016/6. számú ítéletét változtassa meg, az I. rendű terheltet mentse fel a jogtalan elsajátítás vétsége miatt emelt vád alól, egyúttal - a vagyonelkobzás megkezdett végrehajtása miatt - a Be. 423. § (6) bekezdése alapján a jogerős határozat végrehajtásának felfüggesztését kérte.