Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

BH 2019.5.125 I. A pénzmosás járulékos bűncselekmény, azt megelőzi egy büntetendő cselekmény elkövetése, ilyen alapbűncselekmény hiányában nem valósulhat meg. Az alapbűncselekmény és a pénzmosás általában nem alkot valóságos heterogén alaki halmazatot, egy elkövetési magatartás (vagy magatartássorozat) egyidejűleg az alapbűncselekmény és a pénzmosás törvényi tényállását nem merítheti ki [1978. évi IV. tv. (korábbi Btk.) 303. § (3) bek. a) és b) pont; Btk. 399. § (1) bek. a) pont aa) alpont, (3) bek. a) és b) pont].

II. Pénzmosást követ el az is, aki az általa elkövetett büntetendő cselekmény elkövetéséből származó dolgot ezen eredetének leplezése céljából gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, vagy a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, illetve pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe. A bűncselekményből származó pénz eredetének leplezése megvalósulhat különböző bankszámlákra történő átutalásokkal, függetlenül attól, hogy az azokhoz kapcsolt bankszámlaműveletek átláthatóak. A jogtalan elsajátítás bűncselekményéhez azonban nem kapcsolódik a pénzmosás bűncselekménye, ha az elkövető a számlájára tévedésből utalt pénzösszeg továbbutalásával nem a pénz valós eredetének elfedésére törekedett, hanem azzal valósította meg a jogtalan elsajátítást [Btk. 378. § (1) bek. b) pont, 399. § (1) bek. a) pont aa) alpont, (3) bek. a) és b) pont].

[1] A törvényszék a 2016. június 1. napján kihirdetett ítéletével az I. és II. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett jogtalan elsajátítás vétségében [Btk. 378. § (1) bek. b) pont], ezért az I. r. terheltet két évre, a II. r. terheltet egy év hat hónapra próbára bocsátotta; az 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 303. § (3) bekezdésének a) és b) pontjaiba ütköző, társtettesként elkövetett pénzmosás bűntettének vádja alól pedig mindkét terheltet felmentette. Rendelkezett a polgári jogi igényről, a zár alá vétel feloldásáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költségről.

[2] A kétirányú fellebbezések folytán eljárt ítélőtábla a 2017. február 17. napján meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta azzal, hogy az I. r. terhelt terhére megállapított bűncselekmény jogszabályhelye: korábbi Btk. 325. § (1) bekezdés, vele szemben egy év tíz hónap fogházban végrehajtandó szabadságvesztést szabott ki és 49 000 000 forint összegben vagyonelkobzást rendelt el, a szabadságvesztés végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztette, megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtása esetén a büntetésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra; a II. r. terhelttel szemben a terhére megállapított bűncselekmény miatt kétszáz napi tétel pénzbüntetést szabott ki, a pénzbüntetés egynapi tételének összegét kétezer forintban állapítva meg, rendelkezett meg nem fizetés esetén a pénzbüntetés átváltoztatásról. Egyebekben helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét.

[3] A jogerős ügydöntő határozatok ellen a fellebbviteli főügyészség felülvizsgálati indítványt terjesztett elő az 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Be.) 416. § (1) bekezdés a) pontjában írt okból. Álláspontja szerint az alapügyben eljárt bíróságok mindkét terheltet a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével mentették fel a pénzmosás bűntettének vádja alól. Kifejtette, hogy a pénzmosás nem eredmény-bűncselekmény, a terheltek tényállásban írt magatartását a pénzmosás bűntettévé annak célzata emeli, mivel az általuk jogtalanul megszerzett pénzösszeg megtartása érdekében végrehajtott fiktív átutalások célja a pénzeszköz megtartása mellett a pénz törvénysértő eredetének elleplezése volt. Ezért megítélése szerint a terheltek bűnösségének megállapítása indokolt a Btk. 399. § (3) bekezdésének a) és b) pontjába ütköző és eszerint minősülő pénzmosás bűntettében is.

[4] A kiszabott büntetéseket pedig törvénysértően enyhének találta arra tekintettel, hogy az alapügyben eljárt bíróságok a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével mentették fel mindkét terheltet a pénzmosás bűntettének vádja alól, és így velük szemben csupán egy csekély tárgyi súlyú cselekmény, a jogtalan elsajátítás vétsége miatt szabtak ki büntetést.

[5] Mindezek alapján azt indítványozta, hogy a Kúria a ítélőtábla ítéletét a korábbi Be. 428. § (1) bekezdése alapján helyezze hatályon kívül és a másodfokú bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására.

[6] A jogerős határozatokkal szemben az I. r. terhelt - védője útján - úgyszintén felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a korábbi Be. 416. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjában írt okból.

[7] Az indítványozó szerint bűnösségének megállapítására az anyagi jog szabályainak megsértésével került sor, mert az általuk átutalt összeg a számviteli bizonylatban foglaltak jogszerű teljesítése volt, a helyesbítő számlák megküldésétől kezdődően sem lett idegen dolog a megszerzett pénzösszeg, a díjfizetésről kiállított számla alapján csupán egy szolgáltató érvényesítette követelését egy fogyasztóval szemben, a sztornó számlák összegének fogyasztó részére történt visszautalása a hiteles számviteli bizonylatban szereplő szolgáltatói jognyilatkozattal egyezően történt. Mivel az átutalás nem tévedésen alapult, a tényállásban szereplő átutalt összeg neki, mint a W. Kft. képviseletében eljáró személy számára nem volt idegen dolog, ezért álláspontja szerint bűncselekmény nem valósult meg.

[8] A terhelt kifejtette azt is, hogy a vagyonelkobzás alkalmazására az irányadó tényállással ellentétesen és jogszabályi rendelkezés sérelmével került sor, ezért a korábbi Be. 417. § (1) bekezdés b) pontja szerint az intézkedés alkalmazása törvénysértő.

[9] Emellett felülvizsgálati indítványát a korábbi Be. 373. § III. a) pontjára figyelemmel a korábbi Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában írt felülvizsgálati okra is alapította, mert álláspontja szerint az alapeljárásban eljárt bíróságok nem adtak számot a NAV nyomozó hatóság által beszerzett jogi állásfoglalásáról, a tényállásban szereplő számviteli bizonylatok jogkövetkezményeiről, az E. Kft. adóbevallásáról, továbbá a védelem által benyújtott szakértői állásfoglalásokról, ezzel megsértve az indokolási kötelezettségüket.

[10] Megkérdőjelezte az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikkének megsértésére hivatkozással a nyomozás felügyeletét ellátó és a vádiratot előterjesztő ügyész (a megyei főügyész) elfogulatlanságát is, mivel - állítása szerint - a nyomozást felügyelő ügyész hozzátartozója a sértett társaság vezető beosztású dolgozója, a megyei főügyész pedig az iparági sportrendezvényen évek óta a sértett társaság színeiben versenyez, egyúttal a sértett társaság tisztségviselőjével hozzátartozói viszonyban áll.

[11] Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a korábbi Be. 427. § (1) bekezdése alapján az ítélőtábla ítéletét változtassa meg, őt mentse fel a jogtalan elsajátítás vétsége miatt emelt vád alól, egyúttal - a vagyonelkobzás megkezdett végrehajtása miatt - a korábbi Be. 423. § (6) bekezdése alapján a jogerős határozat végrehajtásának felfüggesztését kérte.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!