A Kúria Bfv.415/2016/7. számú precedensképes határozata lopás bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 426. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 14. §, 370. §, 379. §] Bírók: Csák Zsolt, Mészár Róza, Soós László

A határozat elvi tartalma:

Orgazdaság és nem pszichikai bűnsegély valósul meg, ha az orgazda konkrét elkövetési magatartások ismeretének hiányában, általánosságban megállapodik a tolvajjal, hogy meghatározott gépkocsi-típust mindig átvesz.

Kapcsolódó határozatok:

Tamási Járásbíróság B.234/2004/43., Keszthelyi Járásbíróság B.17/2005/104., Kaposvári Törvényszék B.32/2013/129., Pécsi Ítélőtábla Bf.61/2015/14., *Kúria Bfv.415/2016/7.* (BH 2016.10.264)

***********

KÚRIA

Bfv.I.415/2016/7. szám

A Kúria Budapesten, a 2016. év június hó 21. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A lopás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben az III. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kaposvári Törvényszék 13.B.32/2013/129/I. számú, valamint a Pécsi Ítélőtábla Bf.III.61/2015/14. számú ítéletét III. rendű terheltre vonatkozó részében hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Kaposvári Törvényszék a 2015. április 23. napján kihirdetett 13.B.32/2013/129/I. számú a III. rendű terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett orgazdaság bűntettében [Btk. 379. § (1) bekezdés, (6) bekezdés b) pont], 9 rendbeli egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettében [Btk. 347. § (1) bekezdés a) pont, (2) bekezdés], 2 rendbeli egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettében [Btk. 347. § (1) bekezdés] és egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettében [Btk. 347. § (1) bekezdés b) pont]; ezért őt halmazati büntetésül négy év börtönbüntetésre és öt év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztésből a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra, emellett 54.097.000 forintra vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett továbbá az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.

A védelmi fellebbezések alapján másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla a 2015. november 24. napján kihirdetett Bf.III.61/2015/14. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta; a III. rendű terhelt terhére megállapított 2 rendbeli egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettének minősítését a Btk. 347. § (1) bekezdés a) pontjában jelölte meg, a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát három évre enyhítette azzal, hogy azt börtönben kell végrehajtani és a vagyonelkobzás mértékét 49.950.082 forintra mérsékelte, helyesbítette az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámítására, a bűnjelekre és a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezést.

A jogerős ügydöntő határozatok ellen a III. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozva.

Az indítványozó szerint az eljárt bíróságok védence vagyon elleni bűncselekményét törvénysértően minősítették orgazdaság bűntettének, mivel magatartásával lényegében szándékerősítő hatást gyakorolt a tettesre, az irányadó jogerős ítéleti tényállás szerint ugyanis a közötte és a II. rendű terhelt közötti megállapodás az összes tényállási pontban felsorolt jármű elvételét megelőzte, ezért a tettes által elkövetett bűncselekmények pszichikai bűnsegéde volt. Mindezt az ítélkezési gyakorlatra hivatkozva eseti döntésekkel kívánta alátámasztani.

Sérelmezte azt is, hogy a másodfokú bíróság a fellebbviteli eljárásban előterjesztett terhelti védekezést tévesen értelmezte, mivel már akkor a pszichikai bűnsegélyre és nem a felbujtás megállapítására tettek indítványt.

A törvénysértő minősítés mellett a büntetést is törvénysértőnek találta, és eseti döntésekre hivatkozva fejtette ki, hogy a büntetés törvénysértő volta abban az esetben is megállapítható, ha az egyébként a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tétel keretei között van, ezért álláspontja szerint akkor is lehetősége van a Kúriának a III. rendű terhelttel szemben kiszabott büntetés enyhítésére, ha annak jogerős ítéletben meghatározott mértéke egyébként megfelel az indítványozott minősítéshez kapcsolódó büntetési tételnek.

Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott ítéleteket változtassa meg, és a III. rendű terhelt cselekményeit minősítse orgazdaság helyett részben a Btk. 370. § (4) bekezdés b) pontja, részben (5) bekezdés b) pontja szerint minősülő, bűnsegédként elkövetett lopás bűntettének, valamint az ezen törvényes minősítéshez kapcsolódó, alacsonyabb büntetési tételre figyelemmel enyhítse a terhelt büntetését és szabjon ki a törvényes minősítéshez tartozó büntetési tétel alsó határával egyező, vagy az enyhítő szakasz alkalmazásával ennél is enyhébb szabadságvesztést, melynek végrehajtását függessze fel.

A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta.

Álláspontja szerint - az irányadó tényállásnak megfelelően - a III. rendű terhelt a bűncselekmények elkövetéséről tudva, szakmáját és telephelyét felhasználva, önállóan valósított meg bűncselekményeket, mégpedig az orgazdaság tényállásának minden elemét; ez jellemezte magatartását, nem pedig az, hogy az előzetes megállapodást követő lopási cselekmények elkövetéséhez szándékerősítőleg hatott a társaira. Megítélése szerint cselekményeit ezért nem a lopás részeseként követte el, így sem a minősítés, sem a büntetés nem törvénysértő.

Ezért arra tett indítványt, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat III. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn (BF.421/2016.).

Az indítványozó a legfőbb ügyész indítványára tett észrevételében ismételten hangsúlyozta, hogy a büntetés abban az esetben is lehet törvénysértő, ha a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tétel keretei között kerül kiszabásra, ezért indítványát fenntartotta.

A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 423. § (4) bekezdésében írtaknak megfelelően a felülvizsgálati indítványban megjelölt okra figyelemmel bírálta felül, emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely (5) bekezdése alapján a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértésekre is.

Ilyen eljárási szabálysértést azonban egyik bíróság eljárásában sem észlelt.

A Be. 416. § (1) bekezdés - indítványozó által felhívott - b) pontja szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése vagy a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak.

A Be. 423. § (1) bekezdése szerint ugyanakkor a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó és a felülvizsgálati indítványban ez a tényállás nem támadható.

Erre figyelemmel a Kúria a megállapított tényálláshoz még annak esetleges megalapozatlansága esetén is kötve van, és a felülvizsgálat során a vitatott jogkérdések kizárólag az alapeljárásban megállapított tényállás alapján bírálhatók el. A bizonyítékok eltérő értékelésére, eltérő következtetés levonására, bizonyításra, illetve ilyen célból az ítélet hatályon kívül helyezésére nincs törvényes lehetőség.