BH 2016.10.264 I. A lopás elkövetéséhez - akár fizikai, akár pszichikai - segítséget nyújtó bűnsegéd tisztában van a bűncselekmény konkrét elkövetési körülményeivel; azonban az az elkövető, aki előzetesen "bármely bűncselekményből származó" lopott dolog átvételére tesz ígéretet, és a lopott dolgot meg is szerzi, nem a lopáshoz nyújt bűnsegélyt, hanem az orgazdaság tettese [Btk. 13. § (1) bek., 14. § (2) bek., 370. § (1) bek., 379. § (1) bek.].

II. A Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjának I. fordulata alapján felülvizsgálatnak a törvényes minősítés mellett csak akkor van helye, ha a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak; így a büntetést a bűncselekmény minősítéséhez kapcsolódó büntetési tételkeret megsértésével, avagy az irányadó büntetési tételkereten belül ugyan, de a Btk. valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésének megsértésével szabták ki.

A felülvizsgálati eljárásban önmagában a büntetéskiszabási körülmények értékelésének mikéntje nem vizsgálható [Be. 416. § (1) bek. b) pont I. fordulat].

[1] A törvényszék a 2015. április 23. napján kihirdetett ítéletével a III. r. terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett orgazdaság bűntettében [Btk. 379. § (1) bek., (6) bek. b) pont], 9 rendbeli egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettében [Btk. 347. § (1) bek. a) pont, (2) bek.], 2 rendbeli egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettében [Btk. 347. § (1) bek.] és egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettében [Btk. 347. § (1) bek. b) pont]; ezért halmazati büntetésül négy év börtönbüntetésre és öt év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztésből a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra, emellett 54 097 000 forintra vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett továbbá az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.

[2] A védelmi fellebbezések alapján másodfokon eljáró ítélőtábla a 2015. november 24. napján kihirdetett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta; a III. r. terhelt terhére megállapított 2 rendbeli egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettének minősítését a Btk. 347. § (1) bekezdés a) pontjában jelölte meg, a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tar­tamát három évre enyhítette azzal, hogy azt börtönben kell végrehajtani, a vagyonelkobzás mértékét 49 950 082 forintra mérsékelte, helyesbítette az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámítására, a bűnjelekre és a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezéseket.

[3] A jogerős ügydöntő határozatok ellen a III. r. terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozva.

[4] Az indítványozó szerint az eljárt bíróságok védence vagyon elleni bűncselekményét törvénysértően minősítették orgazdaság bűntettének, mivel magatartásával lényegében szándékerősítő hatást gyakorolt a vagyon elleni alapbűncselekmény tettesére, az irányadó ítéleti tényállás szerint ugyanis a közötte és a II. r. terhelt közötti megállapodás az összes tényállási pontban felsorolt jármű elvételét megelőzte, ezért nem orgazda, hanem a tettes által elkövetett bűncselekmények pszichikai bűnsegéde volt. Mindezek alátámasztására eseti döntésekre utalt.

[5] Sérelmezte azt is, hogy a másodfokú bíróság a fellebbviteli eljárásban előterjesztett terhelti védekezést megítélése szerint tévesen értelmezte, mivel már akkor a pszichikai bűnsegélyre és nem a felbujtás megállapítására tettek indítványt.

[6] A törvénysértő minősítés mellett a büntetést is törvénysértőnek találta, és ugyancsak eseti döntésekre hivatkozva azt fejtette ki, hogy a büntetés törvénysértő volta abban az esetben is megállapítható, ha az egyébként a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tétel keretei között van, ezért álláspontja szerint akkor is lehetősége van a Kúriának a III. r. terhelttel szemben kiszabott büntetés enyhítésére, ha annak mértéke egyébként megfelel az indítványozott minősítéshez kapcsolódó büntetési tételnek.

[7] Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott ítéleteket változtassa meg, és a III. r. terhelt cselekményeit minősítse orgazdaság helyett részben a Btk. 370. § (4) bekezdés b) pontja, részben az (5) bekezdés b) pontja szerint minősülő bűnsegédként elkövetett lopás bűntettének, valamint az ezen törvényes minősítéshez kapcsolódó, alacsonyabb büntetési tételre figyelemmel enyhítse a terhelt büntetését és szabjon ki a törvényes minősítéshez tartozó büntetési tétel alsó határával egyező, vagy az enyhítő szakasz alkalmazásával ennél is enyhébb szabadságvesztést, melynek végrehajtását függessze fel.

[8] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta.

[9] Álláspontja szerint - az irányadó tényállásnak megfelelően - a III. r. terhelt a bűncselekmények elkövetéséről tudva, szakmáját és telephelyét felhasználva, önállóan valósított meg bűncselekményeket, mégpedig az orgazdaság tényállásának minden elemét; ez jellemezte magatartását, nem pedig az, hogy az előzetes megállapodás után a lopási cselekmények elkövetéséhez szándékerősítőleg hatott a társaira. Megítélése szerint cselekményeit ezért nem a lopás részeseként követte el, így sem a minősítés, sem a büntetés nem törvénysértő.

[10] Ezért arra tett indítványt, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat a III. r. terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn.

[11] Az indítványozó a legfőbb ügyész indítványára tett észrevételében ismételten hangsúlyozta, hogy a büntetés abban az esetben is lehet törvénysértő, ha a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tétel keretei között kerül kiszabásra, ezért indítványát fenntartotta.

[12] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 423. § (4) bekezdésében írtaknak megfelelően a felülvizsgálati indítványban megjelölt okra figyelemmel bírálta felül, emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely (5) bekezdése alapján a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre is.

[13] Ilyen eljárási szabálysértést azonban egyik bíróság eljárásában sem észlelt.

[14] A Be. 416. § (1) bekezdés - indítványozó által felhívott - b) pontjának I. fordulata szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése vagy a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak.

[15] A Be. 423. § (1) bekezdése szerint ugyanakkor a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó és a felülvizsgálati indítványban ez a tényállás nem támadható.

[16] Erre figyelemmel a Kúria a megállapított tényálláshoz még annak esetleges megalapozatlansága esetén is kötve van, és a felülvizsgálat során a vitatott jogkérdések kizárólag az alapeljárásban megállapított tényállás alapján bírálhatók el. A bizonyítékok eltérő értékelésére, eltérő következtetés levonására, bizonyításra, illetve ilyen célból az ítélet hatályon kívül helyezésére nincs törvényes lehetőség.