BH 1992.4.247 I. A tartásdíj címén megítélt pénztartozás késedelmes teljesítése esetén az adóst kamatfizetési kötelezettség terheli [Csjt. 31. § (5) bek., 69/A. § (2) bek., 69/B. §, 69/C. §, 69/D. § (1) bek., Ptk. 301. § (1) bek.].

II. A végrehajtás nem lehet terhesebb, mint maga az ítéleti rendelkezés [14/1979. (IX. 17.) IM r. 3. § d) pont, PK 226. sz.].

A D. Városi Bíróság az 1989. április 21-én kelt előzetesen végrehajtandó és 1989. május 27-én első fokon jogerőre emelkedett ítéletével arra kötelezte az alperest, hogy az 1977. szeptember 15-én született Csaba és az 1979. március 5-én született Hajnalka nevű gyermekei tartására 1988. október 1. napjától a bérköltség és az érdekeltségi alap terhére, valamint egyéb juttatások címén kifizetett valamennyi díjazásának 25-25%-át, legalább azonban gyermekenként 1032 forintot a felperesnek fizessen meg.

Az 1988. október 1. napja és az ítélet meghozatala közötti időre, tehát 1989. április 30. napjáig a városi bíróság a tartásdíjhátralék összegét 14 448 forintban állapította meg, amelynek megfizetésére 1989. május 1. napjától kezdődően a folyó tartásdíj mellett 20 hónapi, havi egyenlő részletekben teljesítendő részletfizetést engedélyezett az alperes javára.

A jogosult az 1990. augusztus 22-i beadványában a jogerős ítélet által megállapított tartásdíjhátralék teljes összegére nézve kérte a végrehajtás elrendelését. A városi bíróság az 1990. október 5-én kibocsátott végrehajtási lappal 12 600 forint lejárt tartásdíjra a végrehajtást elrendelte.

A végrehajtást kérő az 1990. október 25-én előterjesztett beadványában a kibocsátott végrehajtási lap kiegészítését kérte, mégpedig a középarányos időponttól, 1989. január 15-től 1989. május 26-ig évi 8%-os, az azt követő időre pedig a teljes tőke utáni évi 20%-os kamatfizetési kötelezettség és a végrehajtási költségeinek megállapítása, valamint az előzetes végrehajthatóság feltüntetése iránt.

A városi bíróság végzésével - egyéb rendelkezések mellett - a kiegészítésre irányuló kérelmet a kamatfizetési kötelezettség vonatkozásában elutasította. Indokolása szerint a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése a pénztartozás esetére rendelkezik úgy, hogy a kötelezett a késedelembe esés időpontjától az egyébként kamatmentes tartozás után is köteles kamatot fizetni. Utalva a Csjt. 66. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra a továbbiakban kifejtette, hogy a kötelezett választása szerint a saját háztartásában természetben vagy havonként pénzben nyújthatja a tartást, ez pedig azt jelenti, hogy a tartásdíj a természetbeni szolgáltatás ellenértéke, melyre a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése nem alkalmazható.

A végzés ellen a végrehajtást kérő fellebbezett, hivatkozott arra, hogy a bíróság által megállapított tartásdíj pénztartozás, melyre a Ptk. szabályait kell alkalmazni, így az elutasításban írt hivatkozás a Csjt. rendelkezéseire nem fogadható el.

A megyei bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Indokait elfogadva azt kiegészítette azzal, hogy mivel a tartásra kötelezett választása szerint teljesítheti természetben vagy pénzben tartási kötelezettségét, és csak a jogosultnak van lehetősége arra, hogy pénzbeni teljesítést követelhessen, a kizárólag jogosulti igény alapján megállapított tartási mód a tartási kötelezettséget nem változtatja a Ptk. szabályai alá tartozó pénzköveteléssé.

A kamatfizetési kötelezettség tárgyában hozott jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.

A Csjt. 66. §-ának (3) bekezdése a rokoni tartás általános rendjét szabályozza, de a tartásra kötelezettnek a tartás módjára vonatkozó választási lehetősége a gyermektartáson kívül eső rokontartási kötelezettség körében is csak addig áll fenn, amíg a tartás módját - akár a jogosult kérelmére is - a bíróság jogerős vagy előzetesen végrehajtható határozatával kötelező módon nem rendezi.

A gyermektartásdíj-fizetési kötelezettség speciális szabályait a Csjt. 69/A. §-ának (2) bekezdése rögzíti, eszerint pedig a gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben szolgáltatja. A Csjt. 69/D. §-ának (1) bekezdése azt is kimondja, hogy a tartásra köteles személy akkor is kötelezhető tartásdíj fizetésére, ha a gyermek az ő háztartásában él ugyan, de tartásáról nem gondoskodik. A tartásdíj fizetése ebben az esetben is pénzbeni teljesítést jelent.