14/1979. (IX. 17.) IM rendelet

a bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról

A bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. számú törvényerejű rendelet (Vht) 115. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

(A Vht 12. §-ához)

1. §

(1) Ha a végrehajtást kérő jogi személy, vagy a végrehajtást kérőnek jogi képviselője van, a kérelmet a kellő példányban, megfelelően kitöltött végrehajtási lap nyomtatványon kell előterjeszteni.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett végrehajtást kérő az írásbeli kérelmet nem a végrehajtási lap nyomtatványon terjesztette elő, illetőleg a nyomtatványt nem a kellő példányban nyújtotta be, vagy nem megfelelően töltötte ki, a bíróság a hiányt pótolhatja, vagy felhívja a végrehajtást kérőt a hiány pótlására illetőleg a helyes eljárásra.

(3) A végrehajtást kérő köteles az adósra és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyaira vonatkozó adatokat a kérelem előterjesztésekor a bírósággal közölni. Ingatlanvégrehajtás kérése esetén az ingatlannyilvántartási adatokat minden esetben közölni kell. Az (1) bekezdésben említett végrehajtást kérő köteles az adós lakóhelyét is közölni vagy igazolni, hogy a rendőrségtől kapott értesítés szerint az adós lakóhelye ismeretlen.

(4) A bíróság a szóban előterjesztett kérelmet a végrehajtási lap nyomtatvány kitöltésével foglalja írásba.

2. §

(1) Minden ügyben rendszerint egy végrehajtási lapot kell kiállítani.

(2) Több végrehajtási lapot kell kiállítani,

a) ha a követelés több végrehajtást kérőt illet, és a követelésnek az egyes végrehajtást kérőkre eső része a végrehajtási lap kiállításának alapjául szolgáló határozatban pontosan meg van jelölve, vagy

b) ha a követelés több adóssal szemben áll fenn.

(3) A végrehajtási lap eredeti példánya a bíróságnál marad. A végrehajtási lapról annyi kiadmányt kell készíteni, hogy a végrehajtó, továbbá minden végrehajtást kérő és adós kapjon belőle egyet-egyet.

3. §

A végrehajtási lapon fel kell tüntetni:

a) a végrehajtási lapot kiállító bíróság megnevezését,

b) az adós nevét, lakóhelyét, foglalkozását, munkahelyét, a személyazonosságának megállapításához szükséges adatokat (születési év, leánykori név, anyja neve stb), bankszámlájának számát, a számláját vezető pénzintézeti szerv megjelölését és számát,

c) a végrehajtást kérő nevét, lakóhelyét, foglalkozását, a személyazonosságának megállapításához szükséges adatokat (születési év, leánykori név, anyja neve stb.), bankszámlájának számát, a számláját vezető pénzintézeti szerv megjelölését és számát, a végrehajtáshoz adott devizahatósági engedély számát, a végrehajtást kérő jogi képviselőjének nevét és lakóhelyét (székhelyét),

d) a határozatot hozó, egyezséget jóváhagyó bíróságot (hatóságot), a határozat számát, a határozat, egyezség végrehajtandó részét, a késedelmi kamatot, a követelés jogcímét és a teljesítési határidőt,

e) a határozat jogerőre emelkedésének időpontját vagy azt, hogy a határozat, egyezség előzetesen végrehajtható,

f) a végrehajtandó határozatnak azt a rendelkezését, hogy az adós a tartozásért egyetemlegesen, illetőleg vagyonának meghatározott részével vagy milyen meghatározott vagyontárgyakkal felel,

g) ingatlanvégrehajtás esetén az ingatlannyilvántartási adatokat,

h) a végrehajtás alá vonható vagyontárgyakra vonatkozó adatokat,

i) a végrehajtás kérésével felmerült költséget,

j) azt az esetleges rendelkezést, hogy a foglalást a végrehajtható okirat átadásával egyidejűleg kell foganatosítani (Vht 66. §), vagy hogy a végrehajtás alól egyébként mentes vagyontárgy az illető vagyontárgy vételárának (a vételhez adott kölcsön összegének), elkészítési, javítási díjának behajtása végett lefoglalható (Vht. 68. §),

k) a költségmentességet, illetékmentességet és illetékfeljegyzési jogot,

l) az adós felhívását arra, hogy kötelezettségét a végrehajtható okirat postai kézbesítésétől számított 8 napon belül önként teljesítse, figyelmeztetését a teljesítés elmulasztásának következményeire,

m) a végrehajtást kérő felhívását arra, hogy a végrehajtónál jelentse be, ha a, helyszíni eljárási cselekményeknél részt kíván venni, és ezért az időpontjukról előzetes értesítést kér (26. §), továbbá azt is jelentse be, ha követelése megszűnt vagy csökkent (Vht 34. §).

4. §

(1) Ha a végrehajtást kérő, illetőleg az adós (a továbbiakban együtt: felek) személyében változás áll be, a végrehajtható okirat kiállítása előtt a kiállításra jogosult hatóság, ha pedig a változás a végrehajtható okirat kiállítása után derül ki, a végrehajtást foganatosító bíróság a jogutódlás kérdésében - szükség esetén a felek és a jogutódok meghallgatása és bizonyítás után - végzéssel határoz.

(2) Ha a bírósági végrehajtó (a továbbiakban: végrehajtó) tudomást szerez a felek személyében történt változásról, a végrehajtási iratokat bemutatja a végrehajtást foganatosító bíróságnak.

(3) Ha a végrehajtó a foglalás előtt szerez tudomást az adós haláláról, erről tájékoztatja a végrehajtást kérőt, és az iratokat az ő kívánságára bemutatja a végrehajtást foganatosító bíróságnak.

(4) Ha a végrehajtó a foglaláskor szerez tudomást az adós haláláról, és az adós hagyatékában lefoglalható vagyontárgy van, a végrehajtó az adós ismeretlen jogutóda részére ügygondnokot rendel, foganatosítja a végrehajtást, majd az iratokat bemutatja a végrehajtást foganatosító bíróságnak. Ilyenkor a lefoglalt vagyontárgy - a romlandó dolog kivételével - nem értékesíthető.

(A Vht 15. §-ához)

5. §

A végrehajtási záradékban fel kell tüntetni:

a) a végrehajtási záradékot kiállító közjegyző nevét és székhelyét,

b) a 3. § b), c) és f)-m) pontjában felsoroltakat,

c) a kötelezettség mennyiségét, ha az okiratban feltüntetett mennyiségtől eltér,

d) az adós tájékoztatását a végrehajtás megszüntetési és korlátozási per (Vht 44. §) lehetőségéről.

(A Vht 18. §-ához)

6. §

A Vht 18. §-a alapján a közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a következő okiratokat:

a) a pénzintézet könyvkivonatát, hátraléki kimutatását:

b) a villany-, víz-, gáz-, csatorna-, szemét-, kéményseprési, a posta bármely üzletágából eredő díjra, a vasúti, vízi és közúti személyfuvarozással, továbbá a jármű várakozásával (parkolásával) kapcsolatos követelésre, az ingatlankezeléssel foglalkozó állami szervet megillető lakbérre (helyiség-, területbérre) és a vele egy tekintet alá eső követelésre vonatkozóan a - közszolgáltatás jellegének megfelelő - közüzem (szerv) által kiállított hátraléki kimutatást,

c) a tanintézet, gyógyintézet, mentőállomás, szociális otthon, nevelőotthon és más hasonló intézmény olyan hátraléki kimutatását, amely ezeknek az intézményeknek a rendeltetésszerű tevékenységéből eredő követelésre vonatkozik (tandíj, intézeti elhelyezés térítési díja. ösztöndíj-visszatérítés, ápolási költség stb.), kivéve az állami gondozási díjat,

d) a büntetésvégrehajtási szervnek és a rendőrségnek olyan hátraléki kimutatását, amely a fogva tartott személy tartásával összefüggő költségre és az általa okozott kár megtérítésére vonatkozik,

e) a közkönyvtár olyan hátraléki kimutatását, amely e könyvtártól kölcsönvett könyv elvesztéséből vagy megrongálásából eredő követelésre vonatkozik.

f) az Állami Biztosítónak a biztosítási díjról kiállított hátraléki kimutatását, kivéve ha a követelés kötelező biztosításból ered,

g) a gyámhatóság olyan jegyzőkönyvét, amely a belföldi adósnak a külföldi jogosult részére fizetendő tartásdíjra vonatkozó nyilatkozatát tartalmazza,

h) a városi, fővárosi kerületi tanács vb igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szervének, a járási, megyei városi kerületi hivatalnak a kisajátítási kártalanítást, bányakártalanítást megállapító határozatát,

i) a vízügyi hatóságnak a vízügyi jogviszonyból származó kártalanításról és kártérítésről kötött egyezséget tartalmazó határozatát,

j) a szakmunkástanulót, valaminl a szakmunkásképzést folytató szakközépiskola tanulóját terhelő kártérítésre vonatkozó, a tanuló által elfogadott iskolai felhívást,

k) a külföldi felsőfokú tanulmányokhoz adott ösztöndíj visszatérítésére irányuló szakminisztériumi felhívást,

l) a hirdetési díjról szóló hátraléki kimutatást.

m) a nem hatósági kirendelés alapján eljáró igazságügyi szakértői szerv díjjegyzékét,

n) a lakásszövetkezet javára szóló fizetési kötelezettség biztosítékaként adott engedményezési nyilatkozaton alapuló hátraléki kimutatást,

o) a kölcsönzéssel (ingó dolog bérbeadásával) foglalkozó állami vállalatnak a bérleti díjról szóló hátraléki kimutatását.

p) a tartalékos hadköteles részére kiadott hadiruházat visszaadására vagy értékének megtérítésére irányuló parancsnoki felhívást.

(A Vht 23. §-ához)

7. §

A Vht 23. §-ának b) pontjában említett értékhatár: 300 Ft.

(A Vht 24. §-ához)

8. §

A Vht. 24. §-ának a) pontjában említett értékhatár gazdálkodó szervezet főkövetelése esetén: 2000 Ft. más végrehajtást kérő főkövetelése esetén: 1000 Ft.

(A Vht 29. §-ához)

9. §

(1) A közvetlen letiltás iránti kérelem előterjesztésére az 1. § megfelelően irányadó.

(2) A Vht 22-24. §-a megfelelően irányadó akkor is, ha a végrehajtási lap kiállítása helyett a közjegyző hoz letiltó végzést.

(3) Ha a közvetlen letiltást (felhívást) követően az ügyben további intézkedés szükséges (mert az adós részben vagy egészben teljesített, munkahelye megváltozott, a levonásnak akadálya van, a munkáltatónál helyszíni ellenőrzés indokolt stb.), az intézkedés a közvetlen letiltást, felhívást kibocsátó bíróság, közjegyző hatáskörébe tartozik. Ezek az intézkedések a közvetlen felhívást kibocsátó másodfokú bíróság hatáskörébe addig tartoznak, amíg az ügy iratai nála vannak.

10. §

(1) Ha a végrehajtást kérő (a jogosult) igazolja, hogy a közvetlen letiltás (felhívás) nem vezetett a követelés kielégítésére, és a végrehajtást kérő (a jogosult) az adós egyéb vagyontárgyait (ingóságait, ingatlanát stb.) kívánja végrehajtás alá vonni, a Vht 9-20. §-a szerint kell végrehajtható okiratot kiállítani, és a végrehajtási eljárást ennek megfelelően kell lefolytatni. Ez a rendelkezés a Vht 23. §-ának b) pontja esetén nem alkalmazható.

(2) A Vht 22-28. §-ában megállapított feltételek esetén sincs helye közvetlen letiltásnak (felhívásnak), ha a követelésre vonatkozólag a Vht 9-20. §-a szerint már kiállították a végrehajtható okiratot.

(3) Ha a végrehajtást kérő a közvetlen bírósági (közjegyzői) letiltás iránti kérelem előterjesztésekor a végrehajtási illetéket lerótta, az (1) bekezdés szerinti kérelem előterjesztésekor nem kell illetéket lerónia.

(A Vht 30. §-ához)

11. §

Ha az adós lakóhelyén nincs végrehajtás alá vonható vagyon, vagy az ott levő vagyon, a követelésre nem ad teljes fedezetet, a végrehajtható okirat másolatát - a foglalási jegyzőkönyv másolatával és a szükséges tájékoztató adatokkal - az adós lefoglalható vagyontárgyának helye szerinti végrehajtóhoz kell továbbítani.

(A Vht 31. §-ához)

12. §

(1) A helyszíni eljárással és a lezárt helyiség (bútor stb.) felnyitásával felmerülő költséget az a bíróság előlegezi, amelynél a végrehajtást foganatosító végrehajtó működik.

(2) Az ingóság átszállításával felmerülő és az (1) bekezdésben nem említett egyéb költséget a végrehajtást kérő köteles előlegezni a végrehajtói letéti számlára történő befizetéssel.

(3) A szakértő-becsüs költségét az köteles előlegezni, aki a közreműködését kérte.

(4) A végrehajtónak a helyszínen való megjelenésével felmerülő költség és a végrehajtási eljárásnál jelenlevő tanú díja fejében költségátalányt kell felszámítani és az adóstól behajtani.

(5) Az állam által előlegezett végrehajtási költséget behajthatatlanság esetén az állam viseli.

(A Vht 32. §-ához)

13. §

(1) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a végrehajtó, a felek és a jelenlevő érdekeltek (a felek képviselői, az ügygondnok, a zárgondnok, a tanú, továbbá - az adós távollétében foganatosított foglalás esetén - az adóssal együtt lakó nagykorú családtag vagy az adós munkáltatója, illetőleg munkáltatójának képviselője stb.) nevét és lakóhelyét,

b) az eljárás helyét és idejét,

c) a végrehajtás jogalapját és tárgyát, a végrehajtható okiratot kiállító bíróság (közjegyző, hatóság) megnevezését és a végrehajtható okirat ügyszámát,

d) a végrehajtási cselekmény leírását,

e) a felek és más érdekeltek kérelmeit és észrevételeit.

(2) A jegyzőkönyvet a végrehajtó, a végrehajtási cselekménynél jelenlevő felek és más érdekeltek aláírják. Az aláírás megtagadását és a megtagadás okát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(A Vht 33. §-ához)

14. §

A végrehajtható okiratot és az egyéb végrehajtási iratokat - ha a jogszabály másként nem rendelkezik - a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó általános szabályok szerint kell kézbesíteni.

(A Vht 34. §-ához)

15. §

(1) Ha az adós okirattal valószínűvé teszi, hogy az ellene végrehajtás útján érvényesített követelés alaptalan, már kielégítést nyert vagy egyébként megszűnt, az a végrehajtó, akinél az ügy folyamatban van, köteles az okirati bizonyítékok felsorolásával felhívni a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzék a követelés fennállásáról, és egyúttal az adóstól felvett összegből a le nem rótt illetéket, valamint az állam által előlegezett költséget fizesse be a végrehajtói letéti számlára. A végrehajtást kérőt figyemeztetni kell a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezményekre.

(2) Ha a végrehajtást kérő bejelentette a követelés megszűnését, és befizette a le nem rótt illetéket, valamint az állam által előlegezett költséget, a végrehajtási eljárás befejeződik.

(3) Ha a végrehajtást kérő elmulasztja a nyilatkozatot, vagy elismeri ugyan az adós állítását, de a le nem rótt illetéket és az állam által előlegezett költséget nem fizette be, a végrehajtó az ügyet a végrehajtást foganatosító bíróság elé terjeszti. A bíróság a végrehajtást végzéssel megszünteti, és a végzésben a végrehajtást kérőt - ha a befizetés még nem történt meg - a le nem rótt illeték, valamint az állam által előlegezett költség megfizetésére kötelezi még akkor is, ha őt költségmentesség, illetékmentesség vagy illetékfeljegyzési jog illeti meg. Az utóbbi rendelkezés nem vonatkozik a költségvetési szervekre.

(4) Az (1)-(3) bekezdést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a követelés csak részben alaptalan, vagy részben nyert kielégítést, illetőleg szűnt meg.

(5) Ha a végrehajtást kérő a követelés megszűnését (csökkenését) nem ismeri el, az adós a végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránt pert indíthat.

(A Vht 35. §-ához)

16. §

(1) A végrehajtási cselekményeket munkanapon, reggel 6 óra és este 10 óra között lehet végezni. A végrehajtó más időpontban akkor járhat el, ha erre az eljáró végrehajtó szerinti bíróság elnöke engedélyt ad.

(2) Ha a végrehajtó ellenszegülés miatt a rendőrség közreműködését vette igénybe, erről külön jegyzőkönyvet készít, és ezt haladéktalanul beterjeszti a működési helye szerinti bíróság elnökéhez.

(A Vht 37. §-ához)

17. §

A Vht 105. §-ának j)-l) pontjában felsorolt követelés végrehajtása esetén a végrehajtó felhívhatja a végrehajtást kérőt, hogy az adós lakóhelyét (tartózkodási helyét) a rendőrség közreműködésével maga állapítsa meg, és közölje a végrehajtóval.

(A Vht 43. §-ához)

18. §

(1) Ha az adós közokirattal bizonyítja, vagy közokirat alapján egyébként megállapítható, hogy a végrehajtási lap kiállításának, illetőleg a Vht 100-101. §-a szerinti eljárásnak alapjául szolgáló határozatot jogerős határozat hatályon kívül helyezte vagy megváltoztatta, a Vht. 43. §-ának (4) bekezdésében említett bíróság az adós kérelmére végzéssel kötelezheti a végrehajtást kérőt, hogy - teljesen, illetőleg részben - térítse vissza az adósnak a végrehajtás során kapott összeget (vagyontárgyat) és a végrehajtási költséget.

(2) Az (1) bekezdés - az ott említett feltétel mellett - irányadó akkor is, ha az adós a végrehajtás megelőzése végett önként teljesítette tartozását, és ezt igazolja.

(3) Tartásdíj címén kifizetett összeg (átadott vagyontárgy) visszatérítésének az (1) bekezdés alapján nincs helye.

(A Vht 46. §-ához)

19. §

(1) A végrehajtó a végrehajtás szüneteléséről - az okát is feltüntető - jegyzőkönyvet készít. A végrehajtó a jegyzőkönyv másolatát megküldi a végrehajtást kérőnek, ha pedig a végrehajtás a Vht 46. §-ának d) pontja alapján szünetel, az adósnak is.

(2) Ha a halasztást vagy részletfizetési kedvezményt a bíróság adta, ezt - az (1) bekezdés alkalmazása helyett - fel kell jegyezni a végrehajtási ügyiraton.

(A Vht 53. §-ához)

20. §

A javító-nevelő munkára ítélt adós munkabéréből a vele szemben fennálló követelés fejében levonható összeget a büntető ügyben hozott határozat szerint csökkentett munkabér alapján kell kiszámítani.

21. §

(1) A fogva tartott adós keresményéből mindenekelőtt le kell vonni a jogszabály szerinti adót. A további levonás szempontjából a megmaradó összeget kell alapul venni.

(2) Az adóssal szemben fennálló követelések fejében - a Vht 51. §-ának megfelelően - az adóval csökkentett keresménynek legfeljebb 33, illetőleg 50%-át lehet levonni.

(3) Az adós eltartásával kapcsolatos költséget, továbbá azt az összeget, amelyet az adós a saját szükségletére fordíthat, minden más követelést megelőzően, a jogszabályi korlátozásokra tekintet, nélkül le kell vonni.

(A Vht 56. §-ához)

22. §

A Vht 56. §-ának (3) bekezdésében említett értékhatár: 3000 Ft.

23. §

(1) A katonai szolgálatot teljesítő tartalékos tisztnek, zászlósnak és tiszthelyettesnek a fegyveres szervektől járó illetményéből le kell vonni a nyugdíjjárulékot. A megmaradó összegből csak a tartásdíj címén fennálló követelést lehet levonni. A levonás a nyugdíjjárulékkal csökkentett illetmény 50%-áig terjedhet.

(2) Nincs helye levonásnak

a) a tartalékos katonai szolgálatot teljesítő személy természetbeni ellátásának pénzegyenértékéből,

b) a tartalékos tisztes és honvéd illetményéből,

c) a sorkatonai szolgálatot teljesítő személy illetményéből.

24. §

A kiküldetési díj, különélési díj és más hasonló - meghatározott kiadás fedezésére szolgáló - illetmény mentes a levonás alól.

(A Vht 57. §-ához)

25. §

(1) Az adóssal szemben fennáló követelést - a bérfizetési napok száma szerint - havi egy, illetőleg két egyenlő részletben kell levonni.

(2) Ha az adós nem havidíjas, a vele szemben fennálló követelést egy összegben, a havi részfizetésből kell levonni. Az adós írásbeli kérésére azonban a rendszeresen visszatérő részletekben levonandó követelést a részfizetésből és a havi végelszámolás alapján kapott munkabérből két egyenlő részletben kell levonni.

(A Vht 66. §-ához)

26. §

(1) Ha a végrehajtást kérő kívánja, őt a foglalás és más helyszíni eljárási cselekmények időpontjáról előzetesen értesíteni kell.

(2) A foglalási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az adós háztartásához tartozók számát, és részletesen fel kell sorolni a végrehajtás alól mentes vagyontárgyakat is.

(3) A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát a foglalás alkalmával átadja a jelenlevő feleknek.

(4) Ha a végrehajtó az adós távollétében foglalt, a foglalási jegyzőkönyv másolatát a Vht 66. §-ának (4) bekezdésében felsorolt más jelenlevőnek kell átadni, és az adós számára kézbesíteni kell.

(5) Ha a végrehajtó a végrehajtást kérő távollétében foglalt, a foglalási jegyzőkönyv másolatát a végrehajtást kérő számára kézbesíteni kell.

27. §

(1) Az ingóságok lefoglalásának sorrendjét a végrehajtó állapítja meg.

(2) A végrehajtó a foglalást addig folytatja, amíg a követelés - járulékaival együtt, ideértve az eljárás befejezéséig előreláthatóan felmerülő végrehajtási költséget - nincs teljesen fedezve. Figyelembe kell venni, hogy az adós házastársának vagyonközösségi igénye és más bejelentett igény esetén is fedezve legyen a követelés.

(A Vht 69. §-ához)

28. §

Mentes a Vht 69. §-ának

a) pontja alapján: a nélkülözhetetlen szerszám; felszerelési tárgy, egyenruha, tankönyv, tanszer és más hasonló tárgy,

b) pontja alapján: ruhaneműből 3 felsőruha, 3 váltás fehérnemű, 1 télikabát és felöltő, 2 pár lábbeli, 1 sapka, kalap vagy fejkendő, ágyneműből személyenként 1 készlet a hozzávaló huzattal,

c) pontja alapján: legfeljebb 2 asztal és 3 szekrény (vagy más azonos célt szolgáló bútor), személyenként 1 ágy vagy más fekvőhely és 1 szék, a szükséges fűtőberendezés és világító-felszerelés.

29. §

Ha az adós élethivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel foglalkozik - a Vht 69. §-ában felsoroltakon kívül - mentes a végrehajtás alól:

a) az adós által művelt föld bevetéséhez szükséges vetőmag és a föld megműveléséhez nélkülözhetetlen gazdasági felszerelés,

b) 1 tehén és részére legfeljebb 3 hónapra szükséges takarmány.

(A Vht 70. §-ához)

30. §

Mentes a végrehajtás alól a postára feladott készpénz vagy más küldemény, továbbá a közforgalmú fuvarozási vállalatnak fuvarozásra átadott tárgy mindaddig, amíg azt a posta (a vállalat) az átvételre jogosultnak át nem adta.

31. §

(1) A szerzőt vagy örökösét megillető szerzői jog mentes a végrehajtás alól.

(2) A szerzői díj lefoglalására a Vht 79-80. §-a irányadó. A szerzői díj 20%-a mentes a végrehajtás alól. A szerző a saját - és a háztartásában élő családtagjainak - megélhetéséhez szükséges további összeg mentesítését kérheti a végrehajtást foganatosító bíróságtól. A bíróság - a szerzőnek és a háztartásában élő családtagjainak egyéb jövedelmét figyelembe véve - legfeljebb 1 évi megélhetéshez szükséges összeget mentesíthet a végrehajtás alól.

(3) Végrehajtás alá vonni csak közzétett (nyilvánosságra hozott) művet, illetőleg példányait lehet.

(A Vht 74. §-ához)

32. §

Muzeális vagy történeti értékű tárgy, továbbá levéltári anyag lefoglalása esetén a végrehajtó köteles a tárgy jellege szerint illetékes múzeumot, levéltárat a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével értesíteni.

(A Vht 81. §-ához)

33. §

A Vht 9. §-ának d) pontjában említett követelés behajtása vagy az ilyen követelés biztosítására irányuló bűnügyi zárlat esetén az igénypert az Igazságügyi Minisztérium ellen, ha pedig a végrehajtás, illetőleg a bűnügyi zárlat a katonai bíróság (katonai ügyészség) határozatán alapul, a Honvédelmi Minisztérium ellen kell megindítani. Ha a bűnügyi zárlatot polgári jogi igény biztosítására rendelték el, a sértett (magánfél) ellen kell az igénypert megindítani.

34. §

(1) Az igényperre kizárólag az a járásbíróság illetékes, amelynek területén a foglalás történt.

(2) A bíróság a halasztó hatályú igényperről (Vht 84. §, Vht 96. §) a végrehajtót, ingatlanigényperről pedig a földhivatalt is köteles haladéktalanul értesíteni. Ilyen perekben a végrehajtást kérő részére a keresetlevelet haladéktalanul kézbesíteni kell.

(3) Az igényperben hozott ítélet jogereje az igénylő felperes és a perben nem állott adós közötti jogviszonyra nem terjed ki; ezek jogaikat egymás ellen külön perrel érvényesíthetik.

(4) Az igényperben hozott jogerős ítéletet a végrehajtó részére is kézbesíteni kell.

(5) Igényperben a végrehajtást kérőt a keresetnek helyt adó ítélet esetén is csak akkor lehet a perköltség megtérítésére kötelezni, ha a foglalásnál jelen volt, és rosszhiszemű magatartást tanúsított. A végrehajtást kérőt terheli azonban az eredménytelen fellebbezéséből eredő költség.

(A Vht 86. §-ához)

35. §

(1) A végrehajtó a lefoglalt állatot, terményt, bort a megfelelő állat-, termény-, illetőleg borforgalmi vállalatnak, vagy más szervnek (a továbbiakban: vállalatnak) adja át - állami felvásárlási áron - megvételre.

(2) E §-ban említett vállalatok kötelesek a végrehajtó által átadott állatot, terményt, bort megvenni és vételárukat haladéktalanul befizetni a végrehajtói letéti számlára.

36. §

(1) Ha a végrehajtó a lefoglalt ingóságot a Vht 85-86. §-ában felsorolt vállalatnak adja át megvételre, a vállalat köteles az ingóságra vonatkozólag a vételárat feltüntető átvételi elismervényt kiállítani és azt 2 példányban a végrehajtónak átadni.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett vállalat a vételárat 30 napon belül nem fizette meg, a számláját vezető pénzintézet köteles a végrehajtó által bemutatott átvételi elismervény alapján az ingóság vételárának megfelelő összeget haladéktalanul átutalni a végrehajtói letéti számlára.

37. §

(1) A végrehajtó a lefoglalt és forgalombahozatalra (közfogyasztásra) alkalmas élelmiszert értékesítés végett az élelmiszer-kiskereskedelmi tevékenységet végző helyi gazdálkodó szervezetnek adja át. Ez köteles az élelmiszert forgalomba hozni és az értékesítésből befolyt - a kiskereskedelmi gazdálkodó szervezetet megillető haszon levonása után fennmaradó - összeget haladéktalanul befizetni a végrehajtói letéti számlára.

(2) Ha a lefoglalt élelmiszert az átadástól számított 8 napon belül nem sikerült értékesíteni, és az élelmiszer megromlásának veszélye áll fenn, a végrehajtó az élelmiszert a foglalás alól feloldja, és felhívja az adóst, hogy az élelmiszert az (1) bekezdésben említett szervtől vegye át.

38. §

(1) A Vht 85. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjában, továbbá a 35. és 37. §-ban fel nem sorolt ingóságot a Bizományi Áruház, az Alkalmi Áruk Háza vagy a Használtcikk Szövetkezet (a továbbiakban: kereskedelmi szerv) útján kell értékesíteni. Az igazságügyminiszter az ilyen ingóságok értékesítésével más olyan szervet is megbízhat, amelyet a szerv szerint érdekelt miniszter kijelölt.

(2) A kereskedelmi szerv köteles az értékesítésre átadott ingóságot bizományi áruként kezelni, tárolásáról saját költségén gondoskodni és az ingóságot a becsértékén forgalomba hozni. A kereskedelmi szervet az értékesítésnél való közreműködésért az általános szabályok szerint bizományi díj illeti meg.

(3) A kereskedelmi szerv az értékesítés során befolyt összeget - a bizományi díj levonása után - köteles haladéktalanul befizetni a végrehajtói lététi számlára.

(4) Ha a kereskedelmi szerv az ingóságot az értékesítésre átadástól számított 1 hónapon belül nem tudta értékesíteni, a kereskedelmi szerv vagy a végrehajtást kérő a végrehajtótól az ingóság újrabecslését kérheti. A végrehajtó az újrabecslést 8 napon belül köteles elvégezni. Az újrabecslésre a végrehajtó az adóst megidézi. Az adós távolmaradása nem akadályozza az újrabecslést.

39. §

(1) A Vht 85. §-ában, továbbá a 35-37. §-ban nem említett ingóságot a végrehajtó megvételre annak az állami vállalatnak, szövetkezetnek vagy más gazdálkodó szervezetnek adhatja át, amely az ingóság forgalombahozatalával, feldolgozásával vagy felvásárlásával foglalkozik.

(2) A vételár nem lehet kevesebb a becsértéknél, megfizetésére a 36. § irányadó.

(A Vht 88. §-ához)

40. §

(1) Az árverést a végrehajtó a Vht 84. §-ának (3) bekezdése szerint megállapított időpontban tartja meg.

(2) Az árverést a következő helyeken lehet megtartani :

a) a 38. §-ban említett kereskedelmi szerv telephelyén,

b) a községi tanács vb szakigazgatási szerve, a városi, fővárosi kerületi tanács vb igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi kerületi hivatal által kijelölt helyiségben,

c) a bíróság épületében,

d) az adós lakásánál vagy

e) a foglalás helyén.

41. §

(1) Az árverést a végrehajtó árverési hirdetmény kibocsátásával tűzi ki, és ebben feltünteti:

a) a felek nevét,

b) az árverés helyét és idejét,

c) az árverésre kerülő ingóságok általános megjelölését és becsértékét,

d) azt, hogy az ingóságokat az árverés előtt hol és mikor lehet megnézni.

(2) Az árverési hirdetményt ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtábláján és az árverés helye szerinti községi, városi, fővárosi kerületi tanács hirdetőtábláján. Az árverési hirdetményt az árverést megelőző 8. napig - de legalább 15 napon át - kell a hirdetőtáblán kifüggesztve tartani.

(3) Az árverési hirdetményt kézbesíteni kell a feleknek.

(4) A végrehajtó gondoskodik arról, hogy az árverést egyéb megfelelő módon is közhírré tegyék.

42. §

(1) Árverezni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni.

(2) A végrehajtó és az adós az árverésen sem személyesen, sem meghatalmazott útján nem árverezhet, és az ingóságot árvereztetés útján közvetve sem szerezheti meg.

43. §

(1) Az adós meghatározhatja az ingóságok árverezésének sorrendjét. Ha nem élt ezzel a jogával, az ingóságokat a foglalási jegyzőkönyvben megállapított sorrendben kell elárverezni.

(2) Az árverés megkezdésekor a végrehajtó az árverezőkkel közli az ingóság becsértékét (a ki-kikiáltási árat), és felhívja őket ajánlatuk megtételére.

(3) Ha a felajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt fokozatosan lejjebb kell szállítani a becsérték egyharmadáig.

(4) Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha további ajánlat nincs, a végrehajtó a megajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy az ingóságot a legtöbbet ajánló megvette.

(5) A legtöbbet ajánló köteles a teljes vételárat készpénben azonnal kifizetni. Ha ezt nem teszi meg, az ingóságot nyomban tovább kell árverezni. A fizetést elmulasztó árverező nem vehet tovább részt az árverésben. Ha a ki nem fizetett ingóságot a további árverezés során alacsonyabb áron vették meg, mint amennyit a fizetést elmulasztó árverező ajánlott, a két ár közötti különbözetet a fizetést elmulasztó köteles a végrehajtást foganatosító bíróság végzése alapján megtéríteni.

44. §

(1) A végrehajtást kérőnek joga van követelése és járuléka erejéig az árverésen készpénzfizetés nélkül venni, feltéve, hogy az ingóságot csak az ő követelése fejében foglalták le, illetőleg - több végrehajtást kérő esetén - valamennyien hozzájárulták a készpénzfizetés nélküli vételhez. Az elsőbbségi igényt bejelentő hozzájárulása is szükséges. Ezeket a rendelkezéseket csak akkor lehet alkalmazni, ha a le nem rótt illeték és az állam által előlegezett költség már fedezve van, vagy azokat a végrehajtást kérő nyomban kifizeti.

(2) A vételárat, illetőleg az állam javára kifizetett költséggel csökkentett részét a készpénzfizetés nélkül vásárló végrehajtást kérőnek a követelésébe be kell számítani.

45. §

Az árverésről a végrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít, és ebben a 13. §-ban említetteken kívül feltünteti:

a) az elárverezett ingóságok megjelölését, becsértékét és árverési vételárát,

b) az árverési vevő nevét és lakóhelyét.

46. §

(1) Az első árverésen el nem adott ingóságot második árverésen kell értékesíteni.

(2) A végrehajtó a második árverést az első árveréstől számított 3 hónapon belüli olyan időpontra tűzi ki, amely az ingóságok értékesítése szempontjából a helyi körülmények között a legkedvezőbb.

47. §

Ha a 35-46. § szerinti intézkedések nem vezettek eredményre, az ingóságot fel kell oldani a foglalás alól, és vissza kell adni az adósnak.

(A Vht 89. §-ához)

48. §

(1) A végrehajtási jog bejegyzését elrendelő vagy megtagadó határozatot az illetékes járási, városi, összevont járási és városi, illetőleg fővárosi kerületi földhivatal (a továbbiakban: földhivatal) kézbesítteti a végrehajtónak és a feleknek.

(2) A jogerős határozat megváltoztatását a felek a bíróságtól kérhetik. A kérelmet a földhivatalnál kell benyújtani.

(A Vht 90. §-ához)

49. §

(1) A végrehajtó az árverés kitűzése előtt -6 hónapnál nem régibb hivatalos adó- és értékbizonyítvány alapján - megállapítja az ingatlan becsértékét, és ezt közli a felekkel, továbbá azokkal, akiknek az ingatlanra vonatkozólag az ingatlannyilvántartásba bejegyzett joguk van. Ha a közléstől számított 8 napon belül felülvizsgálati kérelmet adtak be, a becsértéket a bíróság - szükség esetén szakértő közreműködésével - állapítja meg.

(2) Ha a végrehajtás alá vont ingatlant pénzintézettől kapott kölcsön terheli, az ingatlan becsértéke nem lehet kevesebb az ingatlanon fennálló kölcsön és az esedékes kamatok összegénél.

50. §

(1) Az árverést a végrehajtó árverési hirdetmény kibocsátásóval tűzi ki, és ebben feltünteti:

a) a felek nevét,

b) az árverés helyét és idejét,

c) az ingatlannyilvántartási adatokat (az ingatlan fekvésének helyét, tulajdonosát, a terheket stb.),

d) az ingatlan tartozékait, épületnél a jellemző sajátosságokat is,

e) az ingatlan becsértékét,

f) az árverési előleg (a továbbiakban: előleg) összegét,

g) az 52. §-ban, az 53. § (3)-(4) bekezdésében, az 54. §-ban és - adott esetben - a Vht 92-93. §-ában foglalt rendelkezéseket (az árverési feltételeket).

(2) Az árverési hirdetményt ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtábláján és az ingatlan fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi tanács hirdetőtábláján. Az árverési hirdetményt az árverést megelőző 8. napig - de legalább 15 napon át - kell a hirdetőtáblán kifüggesztve tartani.

51. §

(1) Az árverési hirdetményt kézbesíteni kell:

a) a feleknek,

b) azoknak, akiknek az ingatlanra vonatkozólag az ingatlannyilvántartásba bejegyzett joguk van,

c) az ingatlan fekvése szerinti községi tanács vb szakigazgatási szervének, városi, fővárosi kerületi tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének, illetőleg megyei városi kerületi hivatalnak,

d) a földhivatalnak.

(2) A földhivatal az árverés kitűzését bejegyzi az ingatlannyilvántartásba.

(3) A végrehajtó gondoskodik arról, hogy az árverést egyéb megfelelő módon is közhírré tegyék.

52. §

(1) Ingatlanra csak az árverezhet, aki az ingatlan becsértékének 10%-át legkésőbb az árverési ajánlat megtétele előtt a végrehajtónál előlegként letétbe helyezi, és igazolja, hogy nem esik ingatlanszerzési korlátozás alá.

(2) Az állami szerv, szövetkezet, társulás és társadalmi szervezet előleg letétbehelyezése nélkül árverezhet.

(3) A 42. § ingatlanárverés esetén is irányadó.

53. §

(1) Az árverés megkezdésekor a végrehajtó az árverezőkkel közli az ingatlan becsértékét (a kikiáltási árat), és felhívja őket ajánlatuk megtételére.

(2) Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha további ajánlat nincs, a végrehajtó a megajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy az ingatlant a legtöbbet ajánló megvette.

(3) A becsértéknél alacsonyabb áron az ingatlant nem lehet eladni.

(4) Az árverési vevő letétbe helyezett előlegét be kell számítani a vételárba. A többi letevőnek az előleget az árverés befejeztével vissza kell adni.

54. §

(1) Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árveréstől - ha pedig az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot eldöntő határozat jogerőre emelkedésétől - számított 15 napon belül a végrehajtói letéti számlára befizetni; ha elmulasztja, előlegét elveszti.

(2) A vételár előleggel csökkentett összege után az esedékességnek az (1) bekezdés szerinti napjától évi 5% kamatot kell fizetni.

(3) A végrehajtó a vételár megfizetésére legfeljebb 2 hónapig terjedő halasztást adhat, ha ezt a vételár összege vagy más fontos körülmény indokolja.

55. §

(1) Ha az árverési vevőnek az elárverezett ingatlanra vonatkozólag az ingatlannyilvántartásba bejegyzett követelése van, egyelőre visszatarthatja az árverési vételárat, illetőleg azt a részét, amely a követelésének kielégítéséhez szükséges.

(2) Ha az árverési vevőnek az (1) bekezdésben említett követelését a vételár felosztásakor nem lehet kielégíteni, a vevő köteles a vételárat, illetőleg visszatartott részét és az időközi kamatot a végrehajtó felhívásától számított 15 napon belül a végrehajtói letéti számlára befizetni.

(3) Az árverési vevő a jelzálogos hitelezővel megállapodhat abban, hogy a jelzálogjog -amennyiben a vételárból a jelzálogos hitelező kielégítéshez jutna - az ingatlanon továbbra is fennmarad. Ha az árverési vevő a végrehajtónál a megállapodást igazolja, egyelőre visszatarthatja a vételárnak azt a részét, amely a jelzálogos hitelező követelésének kielégítéséhez szükséges. A további eljárásra a (2) bekezdés irányadó.

56. §

(1) Az árverésről a végrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít, és ebben a 13. §-ban említetteken kívül feltünteti:

a) az elárverezett ingatlannak az ingatlannyilvántartási adatait, becsértékét és árverési vételárát,

b) az árverési vevő nevét, születési évét, anyja nevét és lakáscímét.

(2) Az árverési jegyzőkönyvet a vevő is aláírja.

(3) A vevő a vételár teljes kifizetése után megkapja az árverési jegyzőkönyv másolatát.

(4) A végrehajtó a vételár teljes kifizetése és az árverés jogerőre emelkedése után az árverési jegyzőkönyv másolatát megküldi a földhivatalnak, továbbá - a vagyonátruházási illeték kiszabása végett - az illetékes pénzügyi szervnek.

(5) A vagyonátruházási illeték megfizetése után a földhivatal a vevő tulajdonjogának bejegyzése iránt intézkedik.

57. §

(1) Az árverési vevőt a vételár teljes kifizetése után a végrehajtó helyezi az árverésen megszerzett ingatlan birtokába.

(2) Az ingatlan után az adó és más köztartozás az árverési vevőt az árverés napjától terheli. Az ingatlan után járó bérösszeg (haszonbér) az árverési vevőt az árverés utáni legközelebbi esedékességi időponttól illeti meg, de csak akkor, ha a vevő értesítette az árverésről a bérlőt (haszonbérlőt). Az értesítés elmulasztásából vagy a késedelmes értesítésből eredő kár a vevőt terheli.

58. §

Az árverés sikertelen, ha

a) nem tettek vételi ajánlatot, vagy a felajánlott vételár nem érte el az ingatlan becsértékét,

b) az árverési vevő nem fizette be a teljes vételárat az árveréstől számított 15 napon belül, illetőleg a végrehajtó által az 54. § alapján megállapított határidőn belül.

59. §

(1) Az első árverés sikertelenségének megállapításától számított 3 hónapon belül - a végrehajtó által kijelölt időpontban - második árverést kell tartani.

(2) Nem kell megtartani a második árverést, ha az árverési vevő a második árverés megkezdése előtt a vételárat befizeti, és megtéríti a második árverés kitűzésével felmerült költséget. Ilyenkor az utólag megfizetett vételárba az 54. § alapján elvesztett előleget nem lehet beszámítani.

(3) A második árverésen a korábbi vevő nem árverezhet.

(4) Ha a második árverésen az ingatlant a korábbinál alacsonyabb áron adták el, a különbözetet a korábbi vevő köteles a bíróság végzése alapján megtéríteni. A megtérítendő összegbe az elvesztett előleget be kell számítani.

(5) Az elvesztett előleget és a korábbi vevő által megtérített különbözetet az árverési vételárhoz csatolva az általános szabályok szerint kell felosztani.

60. §

(1) Ha az 59. § alapján megtartott második árverés is sikertelen, a végrehajtást kérő a sikertelenség megállapításától számított 15 napon belül az ingatlant becsértékben - árverési vétel hatályával - átveheti.

(2) Ha a végrehajtást kérő nem veszi át az ingatlant, a végrehajtás az (1) bekezdésben meghatározott határidő elteltétől mindaddig szünetel, amíg a végrehajtást kérő újabb árverés kitűzését nem kéri. A szünetelés kezdő időpontjától számított 6 hónapnál korábban nem lehet újabb árverést kitűzni.

(A Vht 92. §-ához)

61. §

A Vht 92. §-a szerinti együttes kérelmet a végrehajtó által jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatban vagy közjegyzővel hitelesített beadványban kell előterjeszteni. Ilyen esetben az árverező tulajdonostárs a tulajdoni hányadának megfelelően arányosan csökkentett előleget köteles letétbe helyezni, és ha az ingatlant megveszi, nem kell megfizetnie a vételárnak azt a részét, amely az ő tulajdoni hányadára esik.

(A Vht 99. §-ához)

62. §

(1) A lakásügyben hozott bírósági határozat alapján kiállított végrehajtási lapon a bíróság a következőket is feltünteti:

a) a végrehajtandó bírósági határozatban, illetőleg a határozat meghozatala után kijelölt azt a lakást, ahová a kötelezettnek át kell költöznie.

b) azt, hogy a jogcím nélkül lakó jóhiszemű kötelezett számára a végrehajtást kérő vagy más köteles megfelelő lakásról gondoskodni,

c) azt, hogy a jogcím nélkül lakó rosszhiszemű kötelezett - ha az elhelyezéséről maga nem gondoskodott - hová köteles költözni.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben a végrehajtási lapot mind a rosszhiszemű kötelezettel szemben, mind azzal a bérlővel (használóval) szemben ki kell állítani, akit a bíróság a lakás elhagyására kötelezett.

63. §

(1) Ha a jogcím nélkül lakó jóhiszemű kötelezett számára megfelelő lakásról a végrehajtást kérő vagy más köteles gondoskodni, a végrehajtást kérő által bejelentett lakás megfelelőségéről a bíróság a végrehajtási lap kiállítása előtt végzéssel határoz. A végzés meghozatala előtt a feleket meg kell hallgatni.

(2) Az (1) bekezdés megfelelően irányadó akkor is, ha a végrehajtást kérő a végrehajtási lap kiállítása után jelenti be a lakást. Ilyenkor a lakás megfelelőségéről a végrehajtást foganatosító bíróság határoz.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett végzés ellen a felek halasztó hatályú fellebbezéssel élhetnek.

(4) E § megfelelően irányadó akkor is, ha a jogcím nélkül lakó rosszhiszemű kötelezett elhelyezéséről - bár erre nem köteles - a végrehajtást kérő gondoskodik. Ilyenkor a fellebbezésre a 68. § (3) bekezdését kell alkalmazni.

64. §

(1) Ha a lakásügyben hozott bírósági határozat jogerőre emelkedése után az eredetileg jóhiszemű kötelezett vagy a vele együtt lakó személy olyan magatartást tanúsít, amelynek alapján a lakásbérleti (albérleti) jogviszony, illetőleg a lakáshasználat más jogcíme a kötelezettnek felróható okból megszüntethető lenne, a bíróság a végrehajtási lap kiállítása előtt végzéssel határoz abban a kérdésben, hogy a kötelezettel szemben a jogcím nélkül lakó rosszhiszemű személyre vonatkozó rendelkezéseket kell-e alkalmazni. A végzés meghozatala előtt a feleket meg kell hallgatni.

(2) Az (1) bekezdés megfelelően irányadó akkor is, ha az ott említett körülményre a végrehajtást kérő a végrehajtási lap kiállítása után hivatkozik. Ilyenkor a végrehajtást foganatosító bíróság határoz.

(3) E §-ban említett végzés ellen a felek halasztó hatályú fellebbezéssel élhetnek.

65. §

(1) A végrehajtható okiratban a kötelezettség teljesítésére 5-15 napos határidőt lehet megállapítani.

(2) Ha a kötelezett a végrehajtható okiratban foglalt felhívásnak nem tett eleget, a végrehajtó a Vht 95. §-a szerint jár el, és a bíróság a következőképpen határoz:

a) ha rendelkezésre áll az a lakás, ahová a kötelezettnek át kell költöznie, a Vht 95. §-ának c) pontját alkalmazva a rendőrség közreműködésével (karhatalommal) kényszeríti ki az átköltözést,

b) ha a lakásban jogcím nélkül lakó személy az elhelyezéséről maga köteles gondoskodni, a Vht. 95. §-ának b) pontját alkalmazva pénzbírságot szab ki,

c) ha a közös használatra vonatkozó kötelezettséget kell teljesíteni, a Vht 95. §-ának b) vagy c) pontját alkalmazza.

66. §

(1) Ha a kötelezett nincs jelen a végrehajtás foganatosításánál, és nem gondoskodott a képviseletéről, a vagyontárgyairól leltárt kell készíteni. A vagyontárgyaknak a másik lakásban való elhelyezése után a leltár egy példányát ebben a lakásban ki kell függeszteni. A végrehajtás foganatosítása után a másik lakást le kell pecsételni.

(2) Ha a másik lakásban a kötelezett vagyontárgyait vagy egy részüket nem lehet elhelyezni, raktárban vagy más alkalmas helyiségben való elhelyezésükről - a kötelezett költségére és veszélyére - a végrehajtást kér gondoskodik.

67. §

(1) A bíróság az önkényesen elfoglalt lakás kiürítését - nemperes eljárás során hozott - végzésben rendeli el. A lakás kiürítését elrendelő végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

(2) A végzést a bíróság haladéktalanul kézbesítteti a feleknek és a végrehajtónak.

(3) A végrehajtó az illetékes rendőri szerv vezetőjétől a rendőrség közreműködését (karhatalom kirendelését) kéri, és a lakás kiürítését a 66. § megfelelő alkalmazásával azonnal foganatosítja.

(4) E § a fizetővendéglátás keretében használatba adott és más kereskedelmi szálláshely (szálloda turistaház stb.) kiürítésére is irányadó.

68. §

(1) A lakásügyben hozott bírósági határozat végrehajtását elrendelő végzés meghozatalára a 62. §, a 63. § (1), (3) és (4) bekezdése, valamint a 64. § megfelelően irányadó.

(2) A bíróság a végrehajtást elrendelő végzést a feleknek és a végrehajtást foganatosító szervnek kézbesítteti.

(3) A felek a végzés ellen fellebbezhetnek, ennek azonban az eljárás folytatására nincs halasztó hatálya.

(4) A végrehajtást elrendelő végzés a végrehajtási lappal esik egy tekintet alá.

(A Vht 101. §-ához)

69. §

(1) Ha a végrehajtást kérő a Vht 105. §-ának l) pontjában említett követelés behajtását kéri, a Vht 101. §-a szerinti kérelemhez köteles csatolni az illetékes pénzügyi szerv igazolását arról, hogy van-e köztartozása.

(2) A bíróság az igazolás alapulvételével intézkedik a megfelelő összegnek a végrehajtást kérő részére való kiutalása, illetőleg a pénzügyi szerv által megjelölt számlára való átutalása iránt.

(A Vht 107. §-ához)

70. §

Ha az ingatlan értékesítéséből befolyt összegből jelzálogjoggal biztosított követeléseket is ki kell elégíteni, ezeknek a kielégítése a jelzálogjogok bejegyzésének sorrendjében történik.

71. §

(1) Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtási eljárásban érvényesített valamennyi követelést, a végrehajtó felosztási tervet készít, és jóváhagyás végett a végrehajtást foganatosító bíróság elé terjeszti. A bíróság a jóváhagyásról végzéssel határoz.

(2) A Vht 83. §-ának (2) bekezdése szerinti határidőben, továbbá e határidő eltelte után, de a végrehajtás során befolyt összeg kiutalásáig, illetőleg a felosztási tervnek a bíróság elé terjesztéséig bejelentett elsőbbségi igényt a végrehajtó köteles a követelések kielégítési sorrendjének megállapításánál figyelembe venni.

72. §

(1) Ha a végrehajtás során befolyt összeg a Vht 105. §-ának l) pontjában említett követelés fejében kerülne kiutalásra, a végrehajtó - a pénzügyi jogszabályokban megállapított esetben - köteles az összeg kiutalása előtt értesíteni az illetékes pénzügyi szervet, hogy az a végrehajtást kérő köztartozásának megfelelő összeg letiltása (visszatartása) iránt intézkedhessen.

(2) Ha a pénzügyi szerv a végrehajtó értesítésének kézhezvételétől számított 15 nap alatt nem tiltotta le az (1) bekezdésben említett összeget, azt a végrehajtást kérőnek attól függetlenül ki kell utalni, hogy áll-e fenn köztartozása. Ha viszont a pénzügyi szerv az említett 15 nap alatt az összeget vagy egy részét letiltotta, a letiltott összeget a végrehajtói letéti számláról a pénzügyi szerv által megjelölt számlára kell átutalni.

(A Vht 109. §-ához)

73. §

(1) A pénzkövetelés biztosítását elrendelő végzés végrehajtása során az ingatlan lefoglalása úgy történik, hogy a végrehajtó haladéktalanul megkeresi a földhivatalt a pénzkövetelés biztosítására irányuló végrehajtási jog bejegyzése iránt.

(2) Munkabér csak akkor tiltható le, ha az adósnak a biztosítandó összeg fedezetéül szolgáló más, végrehajtás alá vonható vagyontárgya nincs.

(3) Ha az adós a foglalás után kifizeti a biztosítandó összeget, a végrehajtó a lefoglalt vagyontárgyat a foglalás alól feloldja.

(4) Pénzkövetelés biztosítására irányuló végrehajtás esetén a végrehajtási cselekmények a foglalással, illetőleg - az ügy körülményeitől függően - a zár alá vétellel, követelés lefoglalása és munkabér letiltása esetén pedig a végrehajtói letéti számlára való befizetéssel befejeződnek. A lefoglalt romlandó dolgot ilyenkor is értékesíteni kell.

(5) Az adóstól átvett, illetőleg az eljárás során befolyt összeget a végrehajtást kérő részére nem lehet kiutalni, azt a végrehajtói letéti számlán kell kezelni.

74. §

(1) A foglalás hatálya addig tart, amíg a bíróság a foglalást fel nem oldja, vagy amíg a lefoglalt vagyontárgyat nem értékesítik.

(2) A bíróság a foglalást akkor is feloldja, ha a végrehajtást kérő pénzkövetelése iránti eljárás az adós marasztalása nélkül ért véget. Ilyenkor a végrehajtást kérő viseli a pénzkövetelés biztosításának végrehajtásával felmerült költséget.

(3) Ha a pénzkövetelés iránti eljárásban az adóst a biztosított pénzkövetelésnél kisebb összeg megfizetésére kötelezték, az adós csak e kisebb összeggel arányos végrehajtási költséget köteles viselni.

(4) A végrehajtást kérő köteles megtéríteni azt a kárt, amelyet a biztosítási intézkedés rosszhiszemű kérésével az adósnak okozott.

(A Vht 110. §-ához)

75. §

Az ingó zárlata - az ügy körülményeitől függően - zár alá vétellel (Vht 76. §) is történhet. A 73. § (4) bekezdésének a romlandó dolog értékesítéséről szóló rendelkezése és a 74. § zárlat esetén is irányadó.

76. §

A zárlatnak az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése után harmadik személy az ingatlannal kapcsolatban jogot csak azzal a feltétellel szerezhet, hogy jogszerzése a végrehajtást kérő érdekét nem sérti, és a zárlat célját nem hiúsítja meg.

77. §

Ingatlan zárlata esetén zárgondnokot akkor kell kijelölni, ha

a) az adós az ingatlan kezelésében hosszabb távollét miatt vagy más okból akadályozva van, vagy pedig

b) a végrehajtást kérő a zárgondnok kijelölését kéri, és ez az ügy körülményeire tekintettel a végrehajtó szerint is indokolt.

78. §

Mezőgazdasági ingatlan zárgondnokául a végrehajtó elsősorban a községi tanács vb szakigazgatási szerve, a városi, fővárosi kerületi tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi kerületi hivatal által javasolt személyt (szervet) jelöli ki. A szakigazgatási szerv a végrehajtó megkeresésére 8 napon belül nyilatkozni köteles: javasol-e valakit zárgondnoknak.

79. §

(1) A zárgondnok köteles az ingatlant a rendes gazdálkodás szerint kezelni, az ingatlan jövedelméről a végrehajtónak elszámolni és az ingatlan tiszta jövedelmét a végrehajtói letéti számlára befizetni.

(2) Az ingatlan zárgondnokának díját - a végrehajtó javaslatának figyelembevételével - a bíróság állapítja meg.

(3) A zárgondnok költségének és díjának viselésére a 74. § irányadó.

(A Vht 111. §-ához)

80. §

(1) A végrehajtó a bűnügyi zárlatot az elrendelő határozat kézhezvétele után haladéktalanul foganatosítja; ennek során - a terhelt nyilatkozata vagy egyéb adat alapján - a foglalási jegyzőkönyvben feljegyzi azokat a tartozásokat is, amelyek a terheltet jogszabálynál fogva, tartási kötelezettsége folytán vagy más jogcímen terhelik.

(2) A vagyonelkobzás biztosítására elrendelt bűnügyi zárlat esetén az ingatlan zárgondnokául azt a szervet kell kijelölni, amely a vagyonelkobzás esetén állami tulajdonba kerülő ingatlant a jogszabály szerint kezeli.

Hatálybalépés

81. §

Ez a rendelet 1980. január 1-én lép hatályba.

Dr. Markója Imre s. k.,

igazságügyminiszter