1308/2011. (IX. 6.) Korm. határozat

a Nemzetbiztonsági Kabinetről

1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 28. § (1) bekezdése alapján létrehozza a Nemzetbiztonsági Kabinetet (a továbbiakban: Kabinet).

2. A Kabinet működésénekcélja a Kormány döntéseinek előkészítése a miniszterek önálló felelősségének sérelme nélkül. A Kabinet állandó jelleggel operatív munkacsoportot működtet.

3. A Kabinet:

a) javaslatot tesz a Kormány nemzetbiztonsági politikájára, az ahhoz kapcsolódó honvédelmi, rendvédelmi követelményekre;

b) meghatározza a közbiztonsággal és nemzetbiztonsággal foglalkozó stratégiai tervek, koncepciók, elemzések szempontjait, és ezeket megvitatja;

c) megtárgyalja a Nemzetbiztonsági Munkacsoport rendes és rendkívüli tájékoztatóját.

d) koordinálja a terrorizmus elleni küzdelemmel összefüggő kormányzati feladatokat.[1]

4. A Kabinet elnöke a miniszterelnök. Az elnököt akadályoztatása esetén az általa kijelölt személy helyettesíti, aki e minőségében nem helyettesíthető. A Kabinet további tagjai nem helyettesíthetőek.

5. A Kabinet további tagjai:[2]

a) a belügyminiszter,

b) a honvédelmi miniszter,

c) a külgazdasági és külügyminiszter,[3]

d) a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

e) a miniszterelnök kabinetfőnöke.[4]

6. A Kabinet szükség szerint, de általában kéthetente ülésezik, ülését a Kabinet elnöke hívja össze. Rendkívüli ülés összehívását bármely tag kezdeményezheti.

6a. A Kabinet munkáját kormányhatározatban meghatározott Terrorellenes Koordinációs Bizottság segíti. A Terrorellenes Koordinációs Bizottság kormányhatározatban meghatározottak szerint biztosítja a Kabinet 3. pont d) alpontjában meghatározott feladatainak ellátását.[5]

7. A Kabinet munkáját a Nemzetbiztonsági Munkacsoport (a továbbiakban: Munkacsoport) segíti. A Munkacsoport:

a) javaslatot tesz a Kabinetnek a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme, továbbá az élet- és vagyonvédelem érdekében szükséges feladatokra és intézkedésekre, valamint figyelemmel kíséri azok végrehajtását;

b) biztosítja az összehangolt, késedelem nélküli és szükséges intézkedések és a végrehajtásért felelős szerv gyors megállapítását lehetővé tevő információcserét a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelmével, valamint a haza védelmével és a szövetségi kötelezettségek teljesítésével összefüggésben az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az Információs Hivatal, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Honvéd Vezérkar, a Miniszterelnökség, valamint az érintett minisztériumok között;".[6]

c) javaslatot tesz a b) pontban felsorolt szervek tevékenységével kapcsolatos szakfeladatok ellátására, azok összehangolására, a felelősség rendjére;

d) biztosítja a b) pontban felsorolt szervek által feladat- és hatáskörükben szerzett, a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelmével, valamint az élet- és vagyonvédelemmel összefüggő műveleti, valamint műveleti, bűnmegelőzési, bűnüldözési, felderítési és elhárítási célból hasznosítható információk közvetlen, koordinált cseréjét és összegzését, az operatív együttműködést;

e) szükség esetén információs igényt fogalmaz meg a b) pontban felsorolt szervek felé, valamint együttműködésre kéri fel a Kormány irányítása alá nem tartozó állami szerveket;

f) összehangolja a b) pontban felsorolt szervek felderítő és műveleti, valamint hatósági intézkedéseit, továbbá a műveleti helyzetnek megfelelően javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre.

g) a Kabinet átruházott hatáskörében dönt a minősített beszerzések Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételekről és eljárásról, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményekről szóló Korm. rendelet szerinti mentesítési kérelmek megalapozottságáról.[7]

7a. A Kabinet elnöke egyedi döntésével más eseti munkacsoportot is létrehozhat.[8]

8. A Munkacsoport tagjai:[9]

a) a belügyminiszter,

b) a honvédelmi miniszter,

c) a Miniszterelnökséget vezető miniszter,[10]

d) az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára,[11]

e) a Honvéd Vezérkar főnöke,

f) az Információs Hivatal főigazgatója,

g) az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója,

h) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója,

i) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója,

j) az országos rendőr-főkapitány,

k) a Terrorelhárítási Központ főigazgatója,

l) a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója,

m) a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ főigazgatója,[12]

n) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója,

o) az állami adó- és vámhatóság vezetője,[13]

p) a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal főigazgatója.[14]

9. A Munkacsoportot a belügyminiszter és a honvédelmi miniszter együttesen, azonos jogkörrel vezeti. A Munkacsoport tagját akadályoztatása esetén az általa kijelölt személy helyettesíti. A Munkacsoport vezetői az ülésre tanácskozási joggal más személyeket is meghívhatnak.[15]

9a. A Munkacsoport vezetői - akár valamelyik tag kérésére is - elrendelhetik, hogy bizonyos napirendi kérdések megtárgyalásakor - a minősített adatok védelme, a szükséges konspiráció fenntartása érdekében vagy bizonyos munkacsoporti tagok által irányított szervek hatáskörét nem érintő kérdések esetén - a Munkacsoport valamely tagja ne legyen jelen a Munkacsoport ülésén.[16]

10. A Munkacsoport szükség szerint, de legalább havonta ülésezik, ülését a Munkacsoport vezetői hívják össze. Rendkívüli ülés összehívását bármely tag az indok és a napirend megjelölésével kezdeményezheti a Munkacsoport bármely vezetőjénél, akik együttesen döntenek az összehívás kérdésében.[17]

11. A Munkacsoport álláspontjával egyet nem értő tagja a Munkacsoport bármely vezetőjénél, vagy a 8. pontban meghatározott szervet irányító vagy felügyelő miniszternél kezdeményezheti a Kabinet ülésének összehívását.[18]

12. A Munkacsoport a Kabinetet rendszeresen, de legalább félévente a rendes üléseket megelőzően, illetve szükség szerint soron kívül tájékoztatja tevékenységéről.

13. A Kabinet és a Munkacsoport üléseiről emlékeztető készül.

14. A Kabinet és a Munkacsoport titkársági feladatait a Belügyminisztérium látja el.[19]

15. A Kabinet, a Munkacsoport és az eseti munkacsoport működésének részletes szabályait a Kabinet elnöke által megállapított ügyrend határozza meg.[20]

16. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

17. A Kormány ügyrendjéről szóló 1144/2010. (VII. 7.) Korm. határozat a következő 57/B. ponttal egészül ki:

"57/B. Ha a nemzetbiztonság, a közbiztonság védelmével, valamint az élet- és vagyonvédelemmel összefüggő előterjesztést a Nemzetbiztonsági Kabinet megvitatta és a Kormány általi megtárgyalásra javasolta, az előterjesztés közvetlenül benyújtható a Kormány ülésére."

18. Hatályát veszti a Kormány kabinetjeiről szóló 1047/2009. (IV. 13.) Korm. határozat.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök