1047/2009. (IV. 13.) Korm. határozat

a Kormány kabinetjeiről

A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 23. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a következőket határozza el:

1. A Kormány kabinetjeként

a) a Kormánykabinet,

b) a Gazdasági Kabinet,

c) a Nemzetbiztonsági Kabinet,

d) a Társadalompolitikai Kabinet

működik.

2. A kabinetek - ha jogszabály vagy kormányhatározat eltérően nem rendelkezik - az általuk tárgyalt előterjesztések kapcsán állást foglalnak az ügyek érdemében, ennek keretében véleményt nyilvánítanak, illetve döntési javaslatot tesznek.

3. A Kormánykabinet

a) közreműködik a Kormány általános politikájának meghatározásában,

b) állást foglal a kiemelkedő jelentőségű szakpolitikai kérdésekben, ennek során előzetesen iránymutatást ad, illetve a fennmaradó vitás kérdések lezárására döntési javaslatot tesz,

c) figyelemmel kíséri a fejlesztéspolitika végrehajtását, szükség esetén iránymutatást ad a vitás kérdések lezárásához.

4. A Kormánykabinet elnöke a miniszterelnök, további tagjai a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a Gazdasági Kabinet elnöke, a Nemzetbiztonsági Kabinet elnöke, a Társadalompolitikai Kabinet elnöke, valamint a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter.

5. A Gazdasági Kabinet a Kormány ügyrendje szerinti döntés-előkészítési rendben közreműködik a Kormány gazdaságpolitikája és költségvetési politikája végrehajtásának összehangolásában, így különösen részt vesz a gazdasági tárgyú, valamint a költségvetési kötelezettségvállalást vagy a hatályos költségvetéstől eltérést eredményező döntések előkészítésében, illetve figyelemmel kíséri a gazdasági folyamatok alakulását, továbbá az állami költségvetés végrehajtását.

6. A Gazdasági Kabinet elnöke a pénzügyminiszter, további tagjai a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a nemzeti gazdasági és fejlesztési miniszter, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, az önkormányzati miniszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter. A Gazdasági Kabinet ülésére a Magyar Nemzeti Bank elnökét, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert, a társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli minisztert, valamint a Központi Statisztikai Hivatal elnökét meg kell hívni.

7. A Nemzetbiztonsági Kabinet a Kormány ügyrendje szerinti döntés-előkészítési rendben közreműködik a Kormány honvédelmi és rendvédelmi politikája végrehajtásának összehangolásában, így különösen részt vesz a haza védelmét és a szövetségesi kötelezettségek teljesítését, a közbiztonság, valamint a nemzetbiztonság védelmét, továbbá az élet- és vagyonvédelmet érintő döntések előkészítésében, illetve figyelemmel kíséri azok végrehajtását.

8. A Nemzetbiztonsági Kabinet elnöke a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter, további tagjai a honvédelmi miniszter, az igazságügyi és rendészeti miniszter, a külügyminiszter és az önkormányzati miniszter. A Nemzetbiztonsági Kabinet ülésére a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert és a pénzügyminisztert meg kell hívni. A Nemzetbiztonsági Kabinet ülésére meg kell hívni továbbá a Magyar Honvédség vezérkari főnökét, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatóit, a rendvédelmi szervek országos parancsnokait, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának vezetőjét, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ főigazgatóját, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatóját.[1]

9. A Társadalompolitikai Kabinet a Kormány ügyrendje szerinti döntés-előkészítési rendben közreműködik a Kormány társadalompolitikája végrehajtásának összehangolásában, így különösen részt vesz a társadalompolitikai jelentőségű vagy a társadalompolitikai következményekkel járó döntések előkészítésében, illetve figyelemmel kíséri azok végrehajtását.

10. A Társadalompolitikai Kabinet elnöke a társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter, további tagjai az egészségügyi miniszter, az oktatási és kulturális miniszter, az önkormányzati miniszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter. A Társadalompolitikai Kabinet ülésére a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert és a pénzügyminisztert meg kell hívni.

11. A kabinet működésének rendjét a jogszabályok, illetve e kormányhatározat keretei között maga alakítja ki.

12. A kabinet akkor határozatképes, ha - személyesen vagy helyettese útján - tagjainak több mint fele, köztük a kabinet elnöke jelen van. A kabinet ülésére meghívott további személyek körét a kabinet elnöke határozza meg.

13. A kabinet állásfoglalásait a kabinet elnöke mondja ki. Az állásfoglalással egyet nem értő miniszter a kabinet ülésén kezdeményezheti, hogy a vitás kérdésben a Kormány hozzon döntést.

14. A kabinet ülésén a tagokat állami vezető helyettesítheti, azzal, hogy a Kormánykabinet ülésén a további tagok nem helyettesíthetőek.

15. A kabinet ülésére a feladatkörét érintő napirendi pontok tárgyalásához azokat a minisztereket is meg kell hívni, akik a kabinetnek nem tagjai, illetve azon állandó meghívottként nem vesznek részt.

16. A kabinet működésével összefüggő titkársági feladatok ellátásáról a Kabinet elnöke gondoskodik, azzal, hogy a kabineten tárgyalt előterjesztésekkel és jelentésekkel, valamint a kabinet üléséről készült emlékeztetőkkel összefüggő iratkezelési feladatokat a Miniszterelnöki Hivatal látja el.

17. A kabinet üléséről emlékeztető készül, amely tartalmazza a kabinet ülésének helyét és időpontját, az ülésen résztvevők nevét, a tárgyalt írásbeli anyagok címét és az előterjesztő megjelölését, a napirenden kívül szóba került ügyek tárgy szerinti ismertetését, a hozzászólók nevét, valamint a kabinet állásfoglalását. Az ellenvéleményét fenntartó tag vagy meghívott kérheti, hogy egyet nem értésének tényét, ellenvéleményének lényegét, illetve a Kormány döntésének esetleges kezdeményezését a kabinet üléséről készített emlékeztető tartalmazza.

18. Ez a határozat a közzétételét követően megalakuló első Kormány megalakulásával egyidejűleg lép hatályba.[2]

19. Hatályát veszti a Kormány kabinetjéről szóló 1107/2002. (VI. 18.) Korm. határozat, valamint egyes társadalompolitikai tárgyú kormányhatározatok módosításáról szóló 1059/2004. (VI. 12.) Korm. határozat, a Kormány kabinetjeiről szóló 1068/2006. (VII. 13.) Korm. határozat, a Kormánykabinetről szóló 1044/2007. (VII. 1.) Korm. határozat, a Kormány kabinetjeiről szóló 1068/2006. (VII. 13.) Korm. határozat módosításáról szóló 1045/2007. (VII. 1.) Korm. határozat, valamint a Kormánykabinetről szóló 1044/2007. (VII. 1.) Korm. határozat módosításáról szóló 1097/2007. (XII. 11.) Korm. határozat.

A miniszterelnök helyett:

Bajnai Gordon s. k.,

nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter