A Miskolci Törvényszék P.21441/2018/32. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 52. §, (3) bek., 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 26. §, (2) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. §, 3:25. §, 6:278. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 81. §, (5) bek., 83. §, (1) bek., 102. §, (1) bek., 365. §, (2) bek., 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, (2) bek.] Bíró: Hajkó Zsolt

Kapcsolódó határozatok:

*Miskolci Törvényszék P.21441/2018/32.*, Debreceni Ítélőtábla Pf.20456/2019/4., 3149/2021. (IV. 22.) AB végzés

***********

Miskolci Törvényszék

13.P.21.441/2018/32. szám

A Miskolci Törvényszék a felperes jogi képviselője (székhelye) ügyvéd által képviselt felperes neve (lakhelye) felperesnek, az alperes jogi képviselője (székhelye) ügyvéd által képviselt alperes neve (székhelye) alperessel szemben kártérítés megfizetése és személyiségi jog megsértésének megállapítása, objektív jogkövetkezmények alkalmazása iránt folyamatban lévő eljárásában meghozta a következő

ítéletet:

A törvényszék a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg az alperesnek 673 100 (hatszázhetvenháromezer-egyszáz) forint 27% áfát is tartalmazó perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az Államnak az adóhatóság külön felhívására 407 502 (négyszázhétezer-ötszázkettő) forint Állam által előlegezett illetéket.

A felperes ezt meghaladó saját költségét maga viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt nap alatt a Debreceni Ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye, melyet elektronikus úton a Miskolci Törvényszéknél kell benyújtani.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha

§ a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri,

§ megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges,

§ tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha

§ a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik;

§ a fellebbezés a teljesítési határidőt érinti,

§ a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul,

§ az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni.

Az ítélőtábla előtt a fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselővel nem rendelkező fél perorvoslati kérelmét a bíróság hivatalból elutasítja. A jogi képviselet érdekében az illetékes kormányhivatalnál pártfogó ügyvédi képviselet kérelmezhető.

Indokolás

A törvényszék a felperes keresetlevele és mellékletei, az alperes érdemi ellenkérelme, felperes válaszirata, valamint az ügyben keletkezett egyéb iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A perbeli Község Önkormányzata a xxx/2016. (VI.23.) számú határozatával a egyik intézményét, a xxx/2016. (VI.23.) számú határozatával egy másik intézményét jogutód nélkül megszüntette. Mindkét határozat szerint a megszűnt intézmények által ellátott közfeladatokat és a vállalt feladatokat a alperes veszi át és látja el. A Község Önkormányzata egyedüli tagja és alapítója a xxxx szám alatti székhelyű alperesnek, amely így egyszemélyes korlátolt felelősségű gazdasági társaság. A társaság 2016. június 24-én kelt alapító okirata 10.1. pontja szerint a taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben a tag írásban határoz, és a döntés az ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá. A 10.2. pont szerint a legfőbb szerv hatáskörét a tag gyakorolja. A Község Önkormányzata, mint az alperes egyedüli tagja, a xxx/2016. (VI.23.) számú határozatával az alperes vezető tisztségviselőjévé, ügyvezetőjévé a felperest választotta hároméves időtartamra. A határozat szerint a vezető tisztségviselő a társaság ügyvezetését megbízási jogviszony keretében látja el, melyért havonta bruttó 400 000 forint megbízási díj illeti meg 2016. június 24. napjától 2019. június 24. napjáig. A felperes és az alperes között 2016. június 24. napján az alapítói határozatnak megfelelően megbízási szerződés jött létre az alperes ügyvezetői feladatainak ellátására. A megbízási szerződés 4. pontja szerint a megbízott ügyvezető vezető tisztségviselői jogviszonyára vonatkozó szabályait az alapító okirat, a társaság alapítójának határozatai, valamint a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák. A vezető tisztségviselő e minőségben a jogszabályoknak, az alapító okiratban, a megbízási szerződésben, valamint a társaság legfőbb szerve határozatában foglaltaknak van alávetve. A megbízási szerződés 12. pontja szerint a szerződő felek a nem szabályozott kérdésekről a hatályos jogszabályok rendelkezéseit tekintik irányadónak.

Az alperes legfőbb szerve a xxx/2017. (III.7.) számú határozatával a felperest az alperes ügyvezetői tisztségéből azonnali hatállyal, indokolás mellőzésével visszahívta. A xxx/2017. (III.7.) számú határozatával az ügyvezető felperest átadás-átvételi eljárásra kötelezte, míg a xxx/2017. (III.7.) számú határozatával a felperes megbízási szerződését megszüntette arra tekintettel, hogy az ügyvezetői tisztsége a testület döntése által visszahívással megszüntetésre került. A Község Önkormányzatának Polgármestere, xxx László 2017. március 7-én 16 óra 25 perckor e-mailben is megküldte felperes részére e határozatokat, valamint közölte, hogy a felperest ügyvezetői jogköréből azonnali hatállyal visszahívták, felhívta a felperes figyelmét, hogy a visszahívására tekintettel ügyvezetői jogköre nyomban megszűnt, kérte, hogy a nap folyamán szíveskedjen a jegyző részére a nála lévő tárgyakat, dokumentumokat jegyzék ellenében átadni. 2017. március 7-én xxx László polgármester "Megbízási szerződés megszüntetése" megnevezésű okirattal közölte írásban a felperessel, hogy az önkormányzat képviselőtestületének xxx/2017. (III.7.) számú határozata alapján a felperes és az alperes között létrehozott megbízási jogviszonyt a testület nevében és helyette eljárva azonnali hatállyal megszünteti. Közölte, hogy a megbízási jogviszony megszüntetésére azon okból került sor, hogy a gazdasági társaság tulajdonosi jogait gyakorló képviselőtestület egyidejűleg a felperest visszahívta az ügyvezetői tisztségéből.

A Közös Önkormányzati Hivatala által üzemeltetett www.xxx.hu <http://www.xxx.hu> honlapon közzétételre került a képviselő testület xxx/2017., xxx/2017. és xxx/2017. számú határozata. A felperes előzetesen nem járult hozzá a határozatok közzétételéhez.

§

A felperes a megváltoztatott keresetében egyrészt kérte, hogy kötelezze a bíróság az alperest, hogy fizessen meg részére 11 012 700 forintot, másrészt kérte, hogy a törvényszék kötelezze az alperest a Közös Önkormányzati Hivatal internetes honlapján található xxx/2017., xxx/2017., és xxx/2017. számú határozatainak az eltávolítására. E vonatkozásban állapítsa meg a személyiségi jogsértés tényét, és tiltsa el az alperest a további jogsértéstől. Kérte a perrel felmerült költségei megfizetésére is kötelezni az alperest.

Arra hivatkozott, hogy a felek között létrejött megbízási szerződés határozott időre köttetett, így az önmagában kizárja, hogy a határozott idő letelte előtt azt fel lehessen mondani. A szerződést azonnali hatállyal csak a másik fél szerződésszegésére alapítva lehet felmondani, az alperes ugyanakkor felmondásában nem állította, hogy a felperes a megbízási szerződést megszegte volna, így nincs mire alapítani a szankciós jellegű azonnali hatályú felmondást. A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:278. § (1), (2) és (4) bekezdése értelmében a megbízó felmondása esetén a megbízó köteles megtéríteni a megbízottnak a felmondással okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a megbízott szerződésszegése miatt került sor. Az alperes nem hivatkozott a felperes szerződésszegésére, ezáltal a megbízási jogviszonyból hátralévő időig terjedő megbízási díjra, mint kárára igényt tart. A személyiségi jog megsértése iránti kereseti kérelme körében előadta, hogy az alperes a felperes engedélye és hozzájárulása nélkül hozta nyilvánosságra a megbízási szerződés alperes általi felmondásával kapcsolatos dokumentumait, határozatait, ezzel megsértette a felperes személyes adatok védelméhez való jogát (Ptk. 2:43. § e) pont).