A Debreceni Ítélőtábla Pf.20118/2023/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) 18. § (1) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:115. § (3) bek., (4) bek., 6:519. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83. § (1) bek., 341. § (1) bek., 370. § (1) bek., 383. § (2) bek., 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. § (2) bek., (5) bek., (6) bek., 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 29. § (3) bek.] Bírók: Gárdosi Judit, Pribula László, Répássy Árpád

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.118/2023/4. szám

A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Jászkovics Adél ügyvéd (cím) által képviselt felperes (cím) felperesnek - a Dr. Nagy Zsolt ügyvéd ügyintézése mellett eljáró Farkas és Nagy Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt I. rendű alperes (cím) I. rendű és a Vigh és Horváth Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Magyar Állam (képviseletében eljáró szerv: Nemzeti Földügyi Központ - cím) II. rendű alperessel szemben kártérítés megfizetése iránt indított perében a Debreceni Törvényszék 32.P.20.197/2022/32. számú ítélete ellen a felperes által 34. sorszám alatt benyújtott és 35. sorszám alatt kiegészített fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I. rendű alperesnek az általános forgalmi adót is tartalmazó 508 000 (ötszáznyolcezer) forint másodfokú eljárással felmerült költséget.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás

[1] A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet 2016. július 28. napján megtartott nyilvános árverésen 83 450 000 forint kikiáltásai ár mellett kívánta értékesíteni az 'város neve' 'helyrajzi szám' helyrajzi számú ingatlant. Az árverésen kizárólag az I. rendű alperes vett részt, aki 180 450 000 forint összegű ajánlatot tett. Az I. rendű alperes a részére a ... Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya által 574.031-3/2016. szám alatt kiadott hatósági bizonyítvány szerint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 18. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti helyben lakó, földművesnek minősülő természetes személynek minősült, a ... Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya által 574.031-4/2016. szám alatt kiadott igazolás értelmében megfelelt a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott feltételeknek.

[2] Az árverés alapján az alperesek AAV-08994 számon kötöttek adásvételi szerződést, mellyel a perbeli ingatlan tulajdonjogát 180 450 000 forint vételár fejében az I. rendű alperesre ruházták át. Az adásvételi szerződés kifüggesztésének időtartama alatt a felperes elővásárlási jogával élve elfogadó jognyilatkozatot tett, így a 2017. február 22. napján, AAV-09547 számon "Elővásárló adásvételi szerződésbe belépését tanúsító okirat" szerint az adásvételi szerződés a felperessel, mint az I. rendű alperest megelőző ranghelyen elővásárlási joggal rendelkező földművessel jött létre. A belépést tanúsító okiratban a felperes kijelentette, hogy az adásvételi szerződést megismerte, azt magára nézve teljes körűen elfogadja.

[3] A felperes tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba 2017. március 10. napján jegyzeték be, a vételárból 36 090 000 forintot 2017. május 18. napján, míg 144 360 000 forintot 2017. május 23. napján fizetett meg.

[4] A felperes elsődleges kereseti kérelmében az I. rendű alperest a 2016. augusztus 8. napján létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményeként a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:115. § (3) bekezdése alapján kártérítés jogcímén 97 000 000 forint, valamint annak 2017. június 20. napjától a kifizetés napjáig járó, a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni. Másodlagos kereseti kérelmében ugyanezen összeg megfizetésére a Ptk. 6:519. § alapján kérte kötelezni az I. rendű alperest. A II. rendű alperessel szemben keresete az I. rendű alperessel szembeni kereseti kérelem teljesítésének tűrésére irányult.

[5] Előadta, hogy az I. rendű alperes mezőgazdasági üzemközpontja csak 2015-ben került 'város neve'-ra, míg lakóhelye az árverés időpontjában 'város neve2' volt; így jogosulatlanul vett részt az árverésen. Az adásvételi szerződés ekként a Ptk. 6:95. § alapján semmis, a Ptk. 6:88. § alapján érvénytelen, ám azzal, hogy elővásárlóként a szerződésbe belépett, az érvénytelenség oka megszűnt, a szerződés a Ptk. 6:111. § (1) bekezdése alapján a megkötésére visszamenő hatállyal érvényessé vált. Az I. rendű alperes azzal, hogy jogosulatlanul vett részt az árverésen, és folyamatosan emelte a saját licitjét, 97 000 000 forint kárt okozott a felperesnek.

[6] Az I. rendű alperes a kereset elutasítását kérte. Érvelése szerint hatósági bizonyítvánnyal igazolta, hogy a jogszabályban előírt feltételeknek megfelel; jogszerűen vett részt az árverésen, mivel a mezőgazdasági üzemközpontként megjelölt ingatlan használati jogával 2010. január 1. napja óta rendelkezik. Az árverési hirdetmény lehetővé tette, hogy saját maga is emelhesse az árat; a termőföld forgalmi értéke megegyezett a liciten kialakított vételárral. Az adásvételi szerződés nem volt érvénytelen; az elővásárlási jog gyakorlása az esetleges érvénytelen árverést nem teszi érvényessé. Vitatta továbbá az okozati összefüggés fennállását és a kár bekövetkezését; továbbá állította, hogy felróhatóság nem terheli. Hivatkozott a Ptk. 6:521. §-ára és 6:519. § második mondatára. Állította, hogy a felperes követelése elévült, mivel az elévülés kezdő időpontja az a nap, amikor a felperes elfogadó nyilatkozatát a jegyzőhöz eljuttatta.

[7] A II. rendű alperes a felperes keresetének teljesítését nem ellenezte.

[8] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest az I. rendű alperes javára 1 587 500 forint perköltség megfizetésére.

[9] Kifejtette, hogy mivel a felperes kárként a vételár kifizetésétől (2017. május) számított öt éven belül keresetét előterjesztette, a vételár kifizetésével felmerült vagyoncsökkenésre alapított kártérítési igénye nem évült el.

[10] A felperes keresetét elsődlegesen a Ptk. 6:115. § (3) bekezdésére alapította, mely esetben jogellenes magatartás alatt a szerződés érvénytelenségét okozó magatartást kell érteni, ugyanakkor az egyéb tényállási elemek mindkét jogcímen követelt kártérítés esetében azonosak. A kártérítés fogalmi elemei közül azonban sem a kár, sem az okozati összefüggés fennállása nem állapítható meg.

[11] A felperes saját döntése volt, hogy elővásárlási jogával élni kíván, elfogadó nyilatkozatát az adásvételi szerződés tartalmának és a vételárnak az ismeretében tette. Nem lehet kárként értékelni az elővásárlási jog gyakorlásával megszerzett ingatlan vételáraként megfizetett összeget, hiszen a perbeli ingatlan tulajdonjogát olyan áron szerezte meg, amelyet az I. rendű alperes mellett maga is megfelelőnek, reálisnak ítélt.