A Székesfehérvári Törvényszék Kf.25/2017/8. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÖZBESZERZÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 239. §, 253. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §] Bírók: Kaló Zsuzsanna, Kollár Zoltán, Varga Péter Pál

Kapcsolódó határozatok:

Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27243/2017/23., *Székesfehérvári Törvényszék Kf.25/2017/8.*, Kúria Kfv.37730/2018/11., 3271/2020. (VII. 9.) AB végzés

***********

Székesfehérvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság

2.Kf.25/2017/8. szám

A Székesfehérvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság a felperesi képviselő neve (felperesi képviselő címe.) által képviselt II.rendű felperes neve (II.r. felperes címe) II.r. felperesnek,- alperesi képviselő neve által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - melyben az alperes pernyertessége érdekében beavatkozóként perbe lépett a beavatkozó képviselőjének neve által képviselt beavatkozó neve (alperes címe) beavatkozó - a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.243/2017/23. számú ítélete ellen az alperes által 24. sorszám alatt, az alperesi beavatkozó által 25. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

az elsőfokú ítélet fellebbezett részét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy a leszállított 4.000.000.- (Négymillió) Ft bírságból a II.r. felperesnek 1.500.000.- (Egymillió-ötszázezer) Ft-ot, míg 2.500.000.- (Kettőmillió-ötszázezer) Ft-ot az XY.-nek (korábbi I.r. felperesnek) kell megfizetnie.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II.r. felperesnek 250.000.- (Kettőszáz-ötvenezer) Ft másodfokú perköltséget.

A fellebbezési illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen nincs helye további fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság az alperes D.11/17/2017. számú határozatát megváltoztatta, a bírság összegét 4.000.000.- Ft-ra leszállította, amely összegből a II.r. felperest 1.500.000.- Ft terheli. Ezt meghaladóan a II.r. felperes keresetét elutasította. Rögzítette, hogy a felek a perben felmerült költségeiket maguk viselik. Kötelezte a II.r. felperest, hogy az adóhatóság felhívására fizessen meg 600.000.- Ft feljegyzett eljárási illetéket.

Az elsőfokú ítéletet az alperes és az alperesi beavatkozó is fellebbezéssel támadta meg. Az alperes az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását, és a kereset elutasítását, másodlagosan az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Harmadlagos fellebbezési kérelme az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére irányult. Azzal érvelt, hogy a bírság kiszabása és összegszerűségének meghatározása az alperes mérlegelési jogkörébe tartozó döntés, melynek megváltoztatására vagy hatályon kívül helyezésére a bíróságnak a Pp. 339/B. §-a, a 2004.BH.487. számú eseti döntése, valamint a bírói gyakorlat alapján kizárólag abban az esetben van lehetősége, amennyiben a bírság összegének módosítására okot adó új tényt vagy körülményt állapít meg. Álláspontja szerint a bíróság nem bírálja felül, hogy az alperes a Kbt. 152. § (5) bekezdésében taxatíve felsorolt szempontokon túl milyen egyéb körülményeket értékelt a bírság kiszabása során, illetve arra sincs jogköre, hogy az alperes által nem értékelt körülményeket is figyelembe vegyen.

Mindebből következően véleménye szerint az elsőfokú bíróság jogsértően rótta az alperes terhére, hogy a mérlegelés során nem vette figyelembe a konzorciumi tagoknak a teljesítésben vállalt eltérő volumenét és az alvállalkozók számát. Tévesnek ítélte a korábbi I.r. felperes és a II.r. felperes között a jogsértésért való felelősség megosztását is, e körben arra hivatkozott, hogy a konzorciumi szerződésben sem állapodtak meg akként, hogy az alvállalkozóik bejelentéséért külön felelősséggel tartoznak, a teljesítéséért kifejezetten egyetemleges kötelezettséget vállaltak, a konzorcium vezetője pedig maga a II.r. felperes volt. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a kiszabott bírság mérséklésére okot adó körülményként értékelte a jogsértés szándékosságának hiányát, hiszen azt az alperesnek a Kbt. 152. § (5) bekezdése alapján nem kell a II.r. felperes javára értékelnie.

Az alperes azzal is érvelt, hogy az elsőfokú bíróság helytelenül vont le arra vonatkozó következtetést, hogy a teljesítésben ténylegesen részt vett-e kizáró ok hatálya alatt álló alvállalkozó, hiszen az alperes erre irányuló vizsgálatot nem végzett, a bíróság kiszabására amiatt került sor, mert a felperesek nem teljesítették a Kbt. 128. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségüket. Hivatkozott továbbá arra, hogy az alperes bírságolási gyakorlatára tekintettel a kiszabott bírság összege nem mérsékelhető, hiszen jelen esetben a közbeszerzés teljes értéke 13.736.845.000.- Ft volt, így a kiszabható bírság felső határa 1.373.384.500.- Ft, a kiszabott bírság pedig a beszerzésnek csupán mintegy 0,3%-át teszi ki.