A Debreceni Törvényszék Kb.14/2016/4. számú határozata vesztegetés bűntette (hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 6. §, 37. §, 50. §, 74. §, 80. §, 85. §, 92. §, 137. §, 294. §, 1988. évi I. törvény (Kkt.) 20. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 78. §, 296. §, 338. §, 2013. évi LXVII. törvény (Útdíj tv.) 14. §]
Kapcsolódó határozatok:
Budai Központi Kerületi Bíróság Bny.320/2005/2., Budai Központi Kerületi Bíróság Bny.1757/2005/2., Budai Központi Kerületi Bíróság Bny.223/2006/2., Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság B.261/2007/71., Fővárosi Törvényszék B.1801/2014/275., *Debreceni Törvényszék Kb.14/2016/4.*, Fővárosi Ítélőtábla Kbf.54/2017/4., Fővárosi Ítélőtábla Kbf.54/2017/73., Fővárosi Ítélőtábla Bf.156/2018/30., Kúria Bfv.560/2019/15. (BH 2020.5.134), 3076/2021. (III. 4.) AB végzés
***********
...Törvényszék
Katonai Tanácsa
KB.II.14/2016/4. szám
A ... Törvényszék Katonai Tanácsa a 2017. április 11. és 20. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő
í t é l e t e t:
A 2015. szeptember 17. napjától szeptember 18. napjáig őrizetben, majd 2014. október 10. napjáig előzetes letartóztatásban volt
volt rendőr törzsőrmester vádlott
- ... született, anyja neve: ..., ... lakos, személyazonosító okmány száma: ..., magyar állampolgár -
bűnös: 2 rb. hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében (Btk. 294. § (1) bek. és (3) bek. a.) pont aa.) alpont).
Ezért a bíróság halmazati büntetésül 2 (két) év börtönre és lefokozásra ítéli.
A szabadságvesztés büntetést 3 (három) év próbaidőre felfüggeszti, melybe utólagos végrehajtása esetén beszámítani rendeli a vádlott által előzetes fogvatartásban eltöltött időt.
A vádlott a szabadságvesztés büntetésből utólagos végrehajtása esetén 2/3 részének letöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra.
A Magyar Államkincstárnál ... szám alatt kezelt 2 darab 50 Euró, 1 darab 10 Euró és 1 darab 50 RON bankjegyek, továbbá a ... Törvényszék Gazdasági Hivatalánál ... szám alatt kezelt 1 darab 10.000.- Ft-os bankjegyre a bíróság vagyonelkobzást rendel el.
Kötelezi a vádlottat 14.505.- (tizennégyezer-ötszázöt) Ft bűnügyi költség megfizetésére.
I n d o k o l á s
vádlottet az ügyészség 1 rb. a Btk. 294. § (1) bekezdésében meghatározott és aszerint büntetendő hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével, valamint 1 rb. a Btk. 294. § (3) bek. a.) pont aa.) alpontjában meghatározott és aszerint büntetendő előnyért, hivatali kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt emelt vádat.
A bíróság az alábbi tényállást állapította meg:
vádlott jelenleg foglalkozás nélküli, jövedelemmel nem rendelkezik. Hajadon, élettársi kapcsolatban él. Nincs kiskorú gyermeke. Vagyona egy személygépkocsi 350.000.- Ft értékben. Gimnáziumi érettségivel és határrendész szakképzettséggel rendelkezik. Büntetlen.
2012-től 2015. szeptember 17. napjáig teljesített szolgálatot, dicséretben nem részesült, fenyítve két alkalommal volt.
I.
A vádlott 2014. április 16-án 18 órától másnap reggel 06 óráig volt E-útdíj ellenőri szolgálatba vezényelve ... Határrendészeti Kirendeltség kilépő teherforgalmi sávjába Sz.J. rendőr őrmesterrel együtt. A szolgálati helyiségben lévő munkaállomásra a N. Zrt. által üzemeltetett központi rendszer riasztást küldött a ... forgalmi rendszámú kamionnal kapcsolatban. A riasztást Sz.J. vezette fel az erre a célra használt nyilvántartó lapra, azonban a jármű vezetőjével szemben az átkelőhely kilépő oldali teherforgalmi sávjában vádlott intézkedett. A vádlott a jármű vezetőjétől, P.Y. román állampolgártól azért fogadott el jogtalan előnyként 10.000.- Ft-ot meghaladó, de közelebbről meg nem határozható összegű készpénzt, hogy a meg nem fizetett útdíj miatt kötelezően alkalmazandó - 80.000.- forinttól 165.000.- forintig terjedő összegű - közigazgatási bírság kiszabását mellőzze. Magatartásával a vádlott megszegte a Közúti Közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 20. § (1) bek. m.) pontjára és a (4.a.) bekezdésére figyelemmel az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. tv. 14. § a.) pontját, ugyanis a gépjárművezetővel szemben a riasztás adatai miatt közigazgatási eljárást kellett volna indítania.
A vádlott a jogtalan előny elfogadását követően a nyilvántartó lapra az "OBU" rövidítést írta be azért, hogy intézkedésének elmaradását leplezze. Az "OBU" rövidítés azt jelenti, hogy a tehergépjármű olyan fedélzeti eszközzel van felszerelve, amely az E-útdíj megfizetését teszi lehetővé és annak megtörténtét ellenőrizhetővé.
vádlott a román állampolgártól elfogadott pénzből a következő szolgálati napon, 2014. április 19-én az eligazítás előtt a kirendeltségen egy 10.000.- Ft-os bankjegyet adott át Sz.J.nak azzal a megjegyzéssel, hogy az az előző szolgáltból származik, azonban Sz.J. a bankjegyet a hatóságnak beszolgáltatta.
II.
vádlott 2015. szeptember 17-én 06 órától 18 óráig útlevélkezelői szolgálatba volt vezényelve ... Határrendészeti Kirendeltség ... Közúti Határátkelőhelyen, a belépő teherforgalmi sávba. A szolgálatba lépés előtti eligazítást és a váltást követően 06 óra 52 perctől az 1-es és 2-es forgalmi sávban hajtott végre útlevél ellenőrzési illetőleg kutatói feladatokat, melynek során több kamion beléptetését hajtotta végre.
Szolgálata során 09 óra 20 percig, legalább egy - nem azonosítható - kamionsofőrtől pénzt fogadott el, 2 db 50 Eurós, 1 db 10 Eurós és 1 db 50 román lejes címletű bankjegyet, melyeket a melltartójába egy papírzsebkendőbe csomagolva rejtett el, s amelyeket a motozás során megtaláltak és lefoglaltak.
vádlott a bűncselekmények elkövetését és bűnösségét tagadta. A 2016. április 16-i cselekménnyel kapcsolatban azzal védekezett, hogy Sz.J. korábbi haragos viszonyukra tekintettel tett rá terhelő vallomást, pedig ő egyáltalán nem fogadott el pénzt vagy egyéb vagyoni előnyt tehergépjármű vezetőktől. Elmondta azt is, hogy 2015. áprilisában nem volt meg a lehetősége az E-útdíj ellenőri szolgálatot ellátó határrendésznek az útdíj "OBU" útján megfizetésére történt hivatkozást ellenőrizni.
A II. tényállással kapcsolatban vádlott azzal védekezett, hogy a tőle lefoglalt bankjegyeket egy cigarettás dobozban találta a szolgálata alatt a határátkelőhelyen egy kamion mellett, és nem volt szándékában megtartani, azonban azért nem jelentette elöljárójának a találást, mert egy korábbi eset kapcsán nem bízott abban, hogy elhiszik neki, hogyan kerültek hozzá a bankjegyek. Elmondta ugyanis, hogy 2015-ben egy román határrendőr zaklató módon viselkedett vele, amelyet jelentett B.S.nak, azonban P.S. rendőr ezredes, az átkelőhely parancsnoka azt üzente neki a csoportvezetőn keresztül, hogy így akar kibújni a kamionterminálon teljesítendő szolgálat alól. Elmondta továbbá, hogy jelenteni akarta az esetet telefonon az átkelőhely ügyeletesnek, azonban az nem tartózkodott a helyén, az ott lévő H.S.on keresztül pedig azért nem üzent neki, illetve az átkelőhelyen senkivel sem közölte a pénz megtalálásának tényét, mert nem bízott a kollégáiban. Állítása szerint azért nem szabadult meg a pénztől, mert ha a szemetesbe dobja, ott megtalálhatja a takarító, és akkor az egész állomány gyanúba keveredik, illetőleg a cigarettás dobozon megtalálhatják az ujjlenyomatát.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!