2013. évi LXVII. törvény

az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról[1]

Veszélyhelyzeti normák

Az országos közúthálózat üzemeltetése, fenntartása és fejlesztése, a forgalom időszakos és helyi szabályozása, a környezetbarát közlekedési módok előnyben részesítése, valamint a társadalmi és környezeti költségek útdíjba történő beépítése szükségessé teszik, hogy az úthasználók a közútkezelés és -fejlesztés költségeihez az úthasználatuk arányában járuljanak hozzá, és a járművek környezetvédelmi szempontú korszerűségét is tekintetbe vevő arányos díjszabási rendszer jöjjön létre. Az úthasználat után fizetendő útdíj mértékét az európai uniós átjárhatósági (interoperabilitási) követelményeknek is eleget tevő elektronikus rendszer segítségével kell megállapítani. Az Országgyűlés ennek érdekében a következő törvényt alkotja.

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A törvény tárgya és hatálya

1. § (1)[3] E törvény hatálya kiterjed az útdíjszedőre, az útdíjszolgáltatóra, a szerződött díjfizetőkre, az útdíjköteles elemi útszakaszokon közlekedő útdíjköteles gépjárművek üzemben tartóira és használóira állampolgárságuktól, illetve honosságuktól függetlenül, továbbá az ellenőrzésben részt vevő szervekre.

(2) E törvény hatálya nem terjed ki a használati díj fizetése ellenében használható útszakaszokat használati díjfizetési kötelezettség teljesítése ellenében igénybe vevő gépjárművekre.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában

1. bevallás: útdíjköteles elemi útszakasz útdíjköteles gépjárművel történő használatára vonatkozó, az útdíjfizetési kötelezettség megállapítása alapjául szolgáló adatszolgáltatás;

2.[4] bevallási közreműködő: az e törvényben előírt úthasználat során a bevallási kötelezettség teljesítése érdekében igénybevett szolgáltató;

3.[5] díjkategória: a díj mértékének meghatározása során az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon alkalmazott csoportosítás a gépjárművek egyes jellemzői alapján;

4.[6] EETS: európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás, amely lehetővé teszi, hogy a díjfizetésre kötelezettek gépjárművenként egyetlen fedélzeti eszköz segítségével, az útdíjszolgáltató közreműködésével megfizessék a szolgáltatásba bevont gépjárművek után az útdíjköteles elemi útszakaszok használatának ellenértékét;

5. EETS felhasználó: az az úthasználó, aki szerződést köt egy EETS szolgáltatóval az EETS-hez való hozzáférése érdekében;

6.[7] EETS szolgáltató: a székhelye szerinti EU tagállamban nyilvántartásba vett, jogi személyiséggel rendelkező útdíjszolgáltató, amely az EETS felhasználók számára hozzáférést biztosít az EETS-hez, és továbbítja az útdíjakat a megfelelő útdíjszedőnek;

7.[8] egyetemes útdíjszolgáltató: olyan kiemelt útdíjszolgáltató, amely köteles valamennyi díjfizetésre kötelezett számára biztosítani az úthasználati jogosultság megszerzésének lehetőségét az UD rendszerben;

8. fedélzeti eszköz: az elektronikus útdíjszedési tevékenység támogatására alkalmas eszköz, olyan hardver- és szoftverelemek összessége, amely alkalmas az elektronikus útdíjszedési műveletek elvégzéséhez szükséges adatok összegyűjtésére, tárolására, feldolgozására, valamint távolból történő fogadására és továbbítására;

9. felügyeleti szerv: a 9. alcímben meghatározott feladatok ellátására e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben kijelölt szervezet;

10. használati díj: a használati díjköteles útszakasz használatáért a használati jogosultság időtartamára - a Kormány által rendeletben meghatározott díjkategóriába tartozó gépjárművek által - fizetendő, általános forgalmi adót is magában foglaló díj;

11. infrastruktúra díj: az útdíjnak az útdíjköteles elemi útszakaszok építése, fenntartása, üzemeltetése és fejlesztése tekintetében felmerülő költségek megtérülése érdekében megállapított díjeleme;

12. járműnyilvántartás: a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti közúti közlekedési nyilvántartás;

13.[9] külsőköltségdíj: az útdíjnak a közúti közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezéssel, zajártalommal, és szén-dioxid-kibocsátással összefüggésben a felmerülő költségek megtérülése érdekében megállapított díjeleme;

14. súlyozott átlagos infrastruktúra díj: egy adott díjkategória vonatkozásában az infrastruktúra díjból egy adott időszakban befolyó teljes bevétel és az ezen időszakban az útdíjköteles elemi útszakaszokon megtett járműkilométerek számának hányadosa;

15.[10] szerződött díjfizető: aki az útdíjköteles elemi útszakasz használata érdekében, szerződésben vállalta egy vagy több útdíjköteles gépjárműre vonatkozó útdíj megfizetését;

16. tanúsító szerv: az elektronikus díjszedési rendszer átjárhatósági rendszerelemeinek alkalmasságát tanúsító, a 12. alcímben meghatározott feladatokat ellátó szerv;

17. UD rendszer: az útdíj bevallását, kivetését, beszedését, az útdíj megfizetése és az útdíjköteles elemi útszakaszok jogszerű használata ellenőrzésének támogatását lehetővé tévő elektronikus rendszer;

18.[11] útdíj: valamely járműre a megtett távolság és a jármű típusa alapján az útdíjköteles elemi útszakasz használatáért fizetendő, általános forgalmi adót is magában foglaló, az útdíjszedő által kivetett díj, amelynek megfizetése jogosultságot biztosít a jármű számára az útdíjköteles elemi útszakasz használatához, és amely magába foglalja az infrastruktúradíjat és a külsőköltségdíjat. A szerződött díjfizető által az egyenlegére előre megfizetett, de az útdíjszedő által nem kivetett összeg nem minősül útdíjnak;

19. díjfizetésre kötelezett: elsősorban a szerződött díjfizető, ennek hiányában a gépjármű üzembentartója, illetve az úthasználó, tekintet nélkül állampolgárságára és az általa vezetett vagy üzemben tartott, illetve tulajdonát képező gépjárművet nyilvántartásba vevő országra;

20. útdíjköteles elemi útszakasz: az útdíjfizetés ellenében használható közúthálózatnak a díjmeghatározás szempontjából két útszelvényében lehatárolt része;

21.[12] útdíjköteles gépjármű: az autóbusz, a nehéz tehergépjármű és a lakóautó, valamint az ilyen gépjárműből és az általa vontatott pótkocsiból, félpótkocsiból vagy másik útdíjköteles gépjárműből álló járműszerelvény;

22. útdíjszedés: az útdíj beszedésére irányuló cselekmények összessége;

23. útdíjszedő: az UD rendszer működtetésére, és ennek használatával a fizetendő útdíj összegének megállapítására, kivetésére és az útdíjszogáltatókon keresztül történő beszedésére jogosult, kijelölt szervezet;

24. útdíjszolgáltató: nyilvántartásbavételének helyétől függetlenül olyan gazdálkodó szervezet, amely Magyarország területén az úthasználók számára hozzáférést tesz lehetővé az UD rendszerhez;

25. úthasználat: az útdíjköteles elemi útszakasz közlekedés céljából történő igénybevétele;

26. úthasználó: az úthasználat során gépjárművet vezető személy;

27.[13]

28.[14] üzemben tartó: a gépjármű - magyar forgalmi rendszámmal rendelkező gépjármű esetében a közúti közlekedési nyilvántartási szerv nyilvántartása szerint az úthasználat időpontjában nyilvántartott - nem tulajdonos üzemben tartója, ennek hiányában a gépjármű tulajdonosa, vagy a telephely szerinti ország hatósága által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartója, ennek hiányában a gépjármű tulajdonosa;

29.[15]

30.[16] viszonylati jegy: az útdíjköteles úthálózat előre meghatározott, legalább egy útdíjköteles elemi útszakaszának egy előre meghatározott útdíjköteles gépjárművel történő használatára vonatkozó, az UD rendszerbe történő regisztráció nélkül, előre megváltott úthasználati jogosultság;

31.[17] útdíjköteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára jogosultak nyilvántartása: a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti közúti közlekedési nyilvántartás.

32.[18] egyenleg: úthasználati jogosultság keletkezése érdekében, a fizetendő útdíj-követelés kiegyenlítése céljából a szerződött díjfizető által megfizetett, az egyetemes útdíjszolgáltató által nyilvántartott és rendelkezésre tartott, forintban kifejezett pénzösszeg, a szolgáltatás ellenértéke, amelynek terhére a szerződött díjfizető útdíjfizetési kötelezettségének eleget tehet.

33.[19] átjárhatósági rendszerelem: olyan, az EETS-be beépített vagy beépítésre szánt alapvető összetevő, összetevőcsoport, berendezés-részegység vagy teljes berendezés, amelytől a szolgáltatás átjárhatósága függ, ideértve az anyagi és a szellemi javakat - például szoftvert - is;

34.[20] EETS nyújtására alkalmas rendszer: az UD rendszer azon elemei, amelyek kifejezetten szükségesek az EETS-szolgáltatók rendszeren belüli integrációjához és az EETS működéséhez;

35.[21] EETS-terület: az EETS-szolgáltatásba bevont magyarországi útdíjköteles elemi útszakaszok összessége;

36.[22] elektronikus útdíjszedési rendszer: olyan útdíjszedési rendszer, amelyben a felhasználó számára kizárólag abban az esetben keletkezik útdíjfizetési kötelezettség, ha az automatikus észlelő rendszer a járműben található fedélzeti eszközzel való távoli kommunikáció vagy automatikus rendszámfelismerés útján érzékeli, hogy a jármű egy bizonyos helyen tartózkodik;

37.[23] használatra való alkalmasság: az EETS-be reprezentatív jelleggel integrált átjárhatósági rendszerelem alkalmassága a meghatározott működési teljesítmény elérésére és fenntartására az UD rendszer tekintetében;

38.[24] kiemelt szolgáltató: olyan útdíjszolgáltató, amelyet a többi útdíjszolgáltató kötelezettségeitől eltérő egyedi kötelezettségek terhelnek, illetve amely egyedi jogokkal rendelkezik;

39.[25] útdíjbevallás: az útdíjszedőnek tett bejelentés, amely az útdíjszolgáltató és az útdíjszedő között megállapodott formátumban igazolja egy adott gépjármű jelenlétét egy EETS-területen;

40.[26] útdíj megállapításával összefüggő adatok: az útdíjszedő által meghatározott olyan információk, amelyek egy adott gépjárműre vonatkozó útdíj megállapításához, kivetéséhez és beszedéséhez szükségesek;

41.[27] útdíjból származó bevétel: az útdíjakból származó valamennyi bevételnek az útdíjszedési, egyetemes útdíjszolgáltatói, útdíjellenőrzési, útdíjellenőrzés-támogatói rendszer működtetése és fenntartása, valamint az azokhoz kapcsolódó - különösen műszaki szakmai, pénzügyi, számviteli és jogi - tevékenységek pénzügyi fedezetének biztosításával kapcsolatban felmerült indokolt költségekkel - a Kormány által rendeletben meghatározottak alapján - csökkentett összege.

42.[28] nehézgépjármű: olyan gépjármű, amelynek műszakilag megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 3,5 tonnát;

43.[29] nehéz tehergépjármű: árufuvarozásra szánt nehézgépjármű, ideértve a közúti közlekedés szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti vontatót és nyerges vontatót, és a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendelet szerinti különleges felépítményű gépjárművet is, ha e törvény alkalmazásában nehézgépjárműnek minősül;

44.[30] autóbusz: a közúti közlekedés szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti autóbusz, ha e törvény alkalmazásában nehézgépjárműnek minősül;

45.[31] pótkocsi: a közúti közlekedés szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti pótkocsi;

46.[32] félpótkocsi: a közúti közlekedés szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti félpótkocsi;

47.[33] járműszerelvény: a közúti közlekedés szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti járműszerelvény;

48.[34] lakóautó: szálláshelyet magában foglaló nehézgépjármű, amely a következőket tartalmazza: ülések és asztal, különálló vagy az ülésekből átalakítható alvóhely, főzőalkalmatosság és tárolóhely;

49.[35] transzeurópai közúthálózat: az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet II. fejezet 3. szakaszában meghatározott közúti közlekedési infrastruktúra, az említett rendelet I. mellékletében szereplő térképeken ábrázoltak szerint;

50.[36] transzeurópai közlekedési törzshálózat: az 1315/2013/EU rendelet III. fejezetével összhangban meghatározott közlekedési infrastruktúra;

51.[37] építési költségek: az építkezéshez kapcsolódó költségek, beleértve az új infrastruktúra vagy új infrastrukturális fejlesztések (a jelentős strukturális javításokat is beleértve), a 2013. július 1. előtt legfeljebb 30 évvel befejezett infrastruktúra vagy infrastrukturális fejlesztések (a jelentős strukturális javításokat is beleértve), valamint a 30 évet meghaladó tervezési élettartamú, 1983. július 1. előtt befejezett infrastruktúra vagy infrastrukturális fejlesztések finanszírozási költségeit is. Az építési költségek figyelembe veendő aránya nem haladhatja meg az infrastruktúra alkotórészei tervezési élettartamának fennálló idejéből - a 2013. július 1-én - még hátralévő rész arányát. Az infrastruktúra vagy az infrastrukturális fejlesztés költségei magukban foglalhatnak bármely egyedi, a zajártalom csökkentésére, innovatív technológiák bevezetésére vagy a közúti közlekedésbiztonság javítására irányuló kiadást és az infrastruktúra üzemeltetője által teljesített olyan tényleges kifizetéseket, amelyek objektív környezeti elemekhez kapcsolódnak, így például a talajszennyezés elleni védekezést szolgálják;

52.[38] finanszírozási költségek: kölcsönök kamata és a részvényesek általi bármely tőkefinanszírozás hozama;

53.[39] jelentős strukturális javítások: strukturális javítások, azon javítások kivételével, amelyek már nem járnak előnyökkel a közúthasználók számára, különösen ha a javítási munkálatok helyett további útfelszínjavító vagy egyéb építési munkálatokat végeznek;

54.[40] autópálya: olyan közút, amelyet kifejezetten a gépjármű-közlekedés céljára terveztek és építettek, nem szolgálja ki az út menti ingatlanokat, és eleget tesz a következő kritériumoknak:

a) egyes pontokat vagy ideiglenes eseteket kivéve mindkét forgalmi irányban elkülönített úttesttel rendelkezik, amelyeket a közlekedés céljára nem szolgáló sáv, vagy kivételes esetben más eszköz választ el egymástól,

b) szintben nem keresztez közutat, vasúti vagy villamosvágányt, kerékpárutat vagy gyalogutat, és

c) kifejezetten autópályaként van megjelölve;

55.[41] a közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezés költsége: valamely jármű üzemeltetése során a lebegő részecskék, valamint az ózonprekurzorok, így például a NOX és az illékony szerves vegyületek levegőbe történő kibocsátásával okozott emberi egészségkárosodás és környezeti kár költsége;

56.[42] a közlekedésnek tulajdonítható zajártalom költsége: a járművek által kibocsátott vagy a járművek és az útfelület kölcsönhatása következtében keletkező zajjal okozott emberi egészségkárosodás és környezeti kár költsége;

57.[43] a közlekedésnek tulajdonítható szén-dioxid-kibocsátás költsége: a jármű üzemeltetése során történő széndioxid-kibocsátással okozott kár költsége;

58.[44] könnyűgépjármű: olyan jármű, amelynek műszakilag megengedett legnagyobb össztömege legfeljebb 3,5 tonna;

59.[45] személygépkocsi: olyan könnyűgépjármű, amelyben - a vezető ülését is beleértve - legfeljebb 9 állandó ülőhely van;

60.[46] könnyű haszongépjármű: áruszállításra szánt könnyűgépjármű;

61.[47] nehézgépjármű szén-dioxid-kibocsátása: a nehézgépjárműnek az (EU) 2017/2400 bizottsági rendelet IV. melléklete II. részében meghatározott ügyfél-információs dokumentuma 2.3. pontjában megadott fajlagos CO2-kibocsátása;

62.[48] kibocsátásmentes jármű:

a) az (EU) 2019/1242 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkének 11. pontjában meghatározott "kibocsátásmentes nehézgépjármű"; vagy

b) bármely, belső égésű motor nélküli személygépkocsi vagy könnyű haszongépjármű;

63.[49] alacsony kibocsátású nehézgépjármű:

a) az (EU) 2019/1242 rendelet 3. cikkének 12. pontjában meghatározott "alacsony kibocsátású nehézgépjármű", vagy

b) a kibocsátásmentes járműtől eltérő, az említett rendelet 2. cikk (1) bekezdés a)-d) pontjának hatálya alá nem tartozó olyan nehézgépjármű, amelynek a szén-dioxid-kibocsátása alacsonyabb, mint a járműcsoportja széndioxid-referenciakibocsátásának az 50%-a;

64.[50] nehézgépjármű-típus: az a kategória, amelybe a nehézgépjármű a tengelyszáma, mérete, illetve tömege vagy bármely más, útkárosodásra vonatkozó járműosztályozási tényező alapján tartozik, feltéve, hogy az alkalmazott osztályozási rendszer olyan járműjellemzőkön alapul, amelyek vagy szerepelnek a járműdokumentációban, vagy pedig láthatóak;

65.[51] járműalcsoport: az (EU) 2019/1242 rendelet 3. cikkének 8. pontjában meghatározott járműalcsoport;

66.[52] járműcsoport: az (EU) 2017/2400 rendelet I. mellékletének 1. táblázatában felsorolt járműcsoportok egyike;

67.[53] Y év beszámolási időszaka: az (EU) 2019/1242 rendelet 3. cikkének 3. pontjában meghatározott Y év beszámolási időszaka;

68.[54] kibocsátáscsökkentési pályagörbe: az Y év beszámolási időszaka és az adott járműalcsoport (sg) tekintetében, azaz ETYsg: az éves szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési tényező (R-ETY) és a járműalcsoport (sg) szén-dioxid referenciakibocsátásának (rCO2sg) szorzata, azaz ETYsg = R-ETY x rCO2sg; az Y≤ 2030 évek tekintetében mind az R-ETY-t, mind az x rCO2sg-t az (EU) 2019/1242 rendelet I. mellékletének 5.1. pontjával összhangban határozzák meg: az Y> 2030 évek tekintetében az R-ETY értéke 0,70; az rCO2sg-nak az (EU) 2019/1242 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kiigazított értéke alkalmazandó az említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazásának vonatkozó kezdőnapjait követően megkezdődő beszámolási időszakokra;

69.[55] járműcsoport szén-dioxid referenciakibocsátása:

a) az (EU) 2019/1242 rendelet hatálya alá tartozó járművek tekintetében az említett rendelet I. mellékletének 3. pontjában szereplő képlettel összhangban kiszámított összeg,

b) az (EU) 2019/1242 rendelet hatálya alá nem tartozó járművek tekintetében az adott járműcsoportba tartozó járművek összes szén-dioxid-kibocsátásának átlagos értéke, amelyet az (EU) 2018/956 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően jelentenek be az első beszámolási időszak vonatkozásában, amely időszak azon dátum után indul, amikor az (EU) 2017/2400 rendelet 24. cikkével összhangban megtiltják az adott járműcsoportba tartozó olyan járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését, amelyek nem teljesítik az (EU) 2017/2400 rendelet 9. cikkében említett kötelezettségeket;

70.[56] koncessziós szerződés: a 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk 1. pont a) alpontjában meghatározott építési koncesszió vagy a b) alpontjában meghatározott szolgáltatási koncesszió;

71.[57] külvárosi utak: azok az útdíjköteles elemi útszakaszok, amelyek 150 és 900 fő/km2 népsűrűség (300 fő/km2 medián népsűrűség) közötti területeken fekszenek;

72.[58] településeket összekötő utak: azok az útdíjköteles elemi útszakaszok, amelyek 150 fő/km2-nél alacsonyabb népsűrűségű területeken fekszenek;

73.[59] fizetési közreműködő: az egyetemes útdíjszolgáltató által egyes szolgáltatásainak utólagos fizetés mellett történő igénybevételével összefüggő feladatai teljesítéséhez igénybe vehető, szerződött közreműködő.

74.[60] lényegesen módosított UD rendszer: az UD rendszer olyan módosítása, amelynek eredményeképpen az EETS-szolgáltató által alkalmazott átjárhatósági rendszerelemek olyan mértékű módosítása szükséges, amely az EETS-szolgáltató újbóli akkreditálását is szükségessé teszi;

75.[61] EETS-akkreditáció: az EETS-szolgáltató által az útdíjszedőnél kezdeményezett eljárás, amelynek eredményes lefolytatását követően az útdíjszedő az EETS-szolgáltatóval az EETS, EETS-területen történő nyújtására szerződést köt.

II. FEJEZET

ÚTHASZNÁLATI JOGOSULTSÁG ÉS FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

3. Úthasználati jogosultság

3. § (1) Az útdíjköteles elemi útszakaszok útdíjköteles gépjárművel történő használatához e törvényben meghatározott úthasználati jogosultságot kell szerezni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti úthasználati jogosultság ellenértékeként a díjfizetésre kötelezettek az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott útdíj fizetésére kötelesek.

(3) Az útdíjat az útdíjköteles gépjárművek egyes csoportjaira vonatkozóan e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott díjkategóriák szerint kell megfizetni.

(4) Az útdíjat az úthasználó által használt útdíjköteles elemi útszakaszok alapján kell megfizetni.

(5)[62] Ugyanazon útszakasz használatáért ugyanazon gépjármű után nem keletkezhet egyszerre használatidíj- és útdíjfizetési kötelezettség. Ha a gépjárműre az adott naptári napon az egyébként irányadó díjkategóriában megállapított legrövidebb érvényességi idejű használati díj értékét meghaladó összegű útdíj került megfizetésre, az adott naptári napon a használati díj megfizetésének elmulasztásából eredő jogkövetkezmények alkalmazásának nincs helye.

(6)[63] A gépjármű üzemben tartója - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - felel azért, hogy az általa üzemeltetett gépjárművel az e törvényben meghatározott előírások betartásra kerüljenek.

(7)[64] Amennyiben a közúti forgalomban történő ellenőrzés során az úthasználó személye a helyszínen megállapítást nyer, az (1) bekezdésben meghatározott előírások betartásáért az úthasználó felelős.

(8)[65] Az UD rendszer használata nem járhat az útdíjköteles elemi útszakaszokat nem rendszeresen használók számára indokolatlan hátránnyal.

4. Az útdíj mértékének meghatározásával összefüggő alapelvek[66]

4. §[67] (1) Az útdíj mértékét úgy kell meghatározni, hogy az sem közvetett, sem pedig közvetlen módon ne eredményezzen megkülönböztetést

a) az úthasználó, a szerződött díjfizető, vagy az útdíjköteles gépjármű üzembentartójának állampolgársága, vagy honossága,

b) az útdíjköteles jármű nyilvántartásba vételének helye, vagy

c) a közlekedési művelet kiindulási pontja vagy rendeltetési helye

alapján.

(2) Az útdíj infrastruktúradíjból és külsőköltségdíjból áll.

5. §[68] (1) Az infrastruktúradíj összegét az infrastruktúra-költségek megtérülésének elve alapján kell megállapítani.

(2) A súlyozott átlagos infrastruktúradíjat a közlekedési infrastruktúra építési, valamint üzemeltetési, fenntartási és fejlesztési költségeihez kapcsolódóan kell megállapítani. A súlyozott átlagos infrastruktúradíj a piaci feltételeknek megfelelő tőkehozamot és haszonkulcsot is tartalmazhat.

(3) A figyelembe vett költségeknek az infrastruktúradíjjal terhelt közlekedési hálózathoz vagy hálózatrészhez, és az útdíjköteles gépjárművekhez kell kapcsolódniuk. A költségeknek csak bizonyos - százalékos arányban meghatározott - része is megtéríttethető.

(4) Az infrastruktúradíj tekintetében egy adott útdíjköteles útszakaszt rendszeresen használók számára kedvezmény vagy csökkentett díj alkalmazható, ha:

a) az így megállapított díjstruktúra arányos, nyilvános, mindenki számára azonos feltételekkel hozzáférhető, és nem eredményezi a többletköltségeknek más úthasználókra, szerződött díjfizetőkre, vagy üzembentartókra történő áthárítását,

b) tükrözi azt a tényleges megtakarítást az adminisztrációs költségek terén, amelyet az alkalmi úthasználókhoz képest a rendszeres úthasználók kezelése jelent, és

c) a kedvezmény vagy a díjcsökkentések mértéke nem haladja meg arra nem jogosult, azonos típusú útdíjköteles járművek által fizetendő infrastruktúradíj összegének 13%-át.

5/A. §[69] (1) A külsőköltségdíjat az útdíjköteles gépjárművek közlekedésének tulajdonítható levegőszennyezés, zajártalom, szén-dioxid-kibocsátás, illetve ezek bármilyen kombinációja által okozott költségekhez kapcsolódóan kell megállapítani. A költségeknek csak bizonyos - százalékos arányban meghatározott - része is megtéríttethető.

(2) A levegőszennyezés és a zajártalom tekintetében kivetett külsőköltségdíjnak a díjjal terhelt közlekedési hálózathoz vagy hálózatrészhez, és az útdíjköteles gépjárművekhez kell kapcsolódniuk.

(3) A legszigorúbb Euro kibocsátási előírásoknak eleget tevő útdíjköteles gépjárművekre a közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezéshez kapcsolódóan külsőköltségdíj nem vethető ki.

(4) A külsőköltségdíj tekintetében kedvezmény vagy csökkentett díj alkalmazásának nincs helye.

5/B. §[70] Az infrastruktúradíj és a külsőköltségdíj megállapításkor figyelembevételre kerülő díjelemeket, a költségek számításának módszertanát, valamint az egyes gépjármű-kategóriákra történő felosztását az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet állapítja meg.

5. Az útdíj-fizetés lehetséges módjai

6. § (1) Az útdíjszedést az UD rendszer használatával úgy kell végezni, hogy az ne gátolja a forgalom szabad áramlását.

(2) Az útdíjköteles elemi útszakaszok használatához szükséges úthasználati jogosultság áll fenn

a) az úthasználat megkezdését megelőzően váltott viszonylati jegy alapján annak feltételei szerint, vagy

b)[71] valamely útdíjszolgáltatóval az e törvény szerinti bevallások útdíjszedőhöz történő benyújtására és útdíj megfizetésére vonatkozó szerződés hatálya idején, ha bevallással és a díjfizetéssel összefüggő, e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott kötelezettségének az úthasználó eleget tesz.

(2a)[72] A közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben meghatározhatja azon útdíjköteles elemi útszakaszok körét, amelyek használata a (2) bekezdésben megjelölt feltételek fennállása hiányában sem keletkeztet jogosulatlan úthasználatot, amennyiben az ezen útdíjköteles elemi útszakaszokon az úthasználati jogosultság keletkezésének és fennállásának miniszteri rendeletben megállapított különös szabályai szerint keletkezik úthasználati jogosultság.

(3) Nem alapozza meg az úthasználati jogosultságot, ha a fedélzeti eszközt az úthasználó nem az arra vonatkozó szabályoknak megfelelően használja, vagy olyan fedélzeti eszköz útján teljesít bevallást, amelyet a fedélzeti eszközt regisztráló útdíjszolgáltató az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint érvénytelenítette.

(4)[73] Az útdíjszedő megállapítja az útdíj összegét és beszedi az adott útdíjköteles elemi útszakasz vonatkozásában e törvény szerint bevallást benyújtó útdíjszolgáltatótól. Az útdíjszedő a megállapított útdíj összegét akkor is jogosult beszedni, amennyiben azt az útdíjszolgáltató vitatja. E rendelkezés nem érinti az útdíjszolgáltató azon jogát, hogy az útdíjszedővel való elszámolást kezdeményezzen, és a jogosulatlanul beszedett útdíjat visszakövetelje. Az útdíj útdíjszedő részére történő megfizetésnek nem lehet feltétele, hogy az annak megfelelő pénzösszeg az útdíjszolgáltatóhoz a díjfizetésre kötelezettől beérkezzen. Az útdíjnak megfelelő összeg díjfizetésre kötelezett által az útdíjszolgáltató részére történő szerződésszerű megfizetése kizárja az e törvény szerinti jogosulatlan úthasználatot, amennyiben a megfizetés tényét a díjfizetésre kötelezett igazolja.

(5)[74] Az útdíjszolgáltató az útdíj beszedésével kapcsolatos műveletek során a szerződött díjfizetővel az UD rendszerhez való hozzáférésre vonatkozó szerződésben meghatározott, az e törvény hatálya alá tartozó gépjárművek útdíjköteles elemi útszakaszokon történő közlekedésére vonatkozóan az útdíjszedő részére az útdíjszedővel fennálló szerződésének megfelelő módon és gyakorisággal bevallást nyújt be, továbbá az útdíjszedő által a (4) bekezdés alapján megállapított útdíjat az útdíjszedőnek megfizeti. Az útdíjszolgáltató jogosult az útdíjat a szerződött díjfizetővel kötött, hatályos szerződés rendelkezéseinek és a jogszabályoknak megfelelően a díjfizetésre kötelezettől beszedni, vagy a díjfizetésre kötelezett által előre megfizetett útdíjegyenleg terhére elszámolni. Az útdíjszedő a beszedett útdíjnak az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott hányadával egyező mértékű átalány-költségtérítést fizet az útdíjszolgáltatóknak. Az útdíjszolgáltatónak fizetendő költségtérítés mértékét az egyetemes útdíjszolgáltatónak fizetendő költségtérítés meghatározásával azonos módszertan szerint kell megállapítani.

(6)[75] Az útdíjszedő köteles

a) olyan szervezeti egységet vagy a kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságot létrehozni és fenntartani, amely útdíjszolgáltatói, valamint

b) olyan szervezeti egységet létrehozni és fenntartani, amely útdíj-ellenőrzési

feladatokat lát el.

(7)[76] Az egyetemes útdíjszolgáltatót az útdíjszolgáltató által nyújtandó alapvető szolgáltatások tekintetében, így különösen az UD rendszer szabályszerű használatához szükséges szolgáltatásokra vonatkozóan szerződéskötési kötelezettség terheli a díjfizetésre kötelezettel szemben, amennyiben ilyen irányú szándékát az egyetemes útdíjszolgáltatónak írásban bejelenti.

(8)[77] Az úthasználó bevallási közreműködőt vehet igénybe annak érdekében, hogy bevallási kötelezettségét a bevallási közreműködőn keresztül teljesítse az útdíjszolgáltató felé. A bevallási közreműködő jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén végezheti e tevékenységét, és szerződést kell kötnie az útdíjszolgáltatóval kötelezettségei teljesítése érdekében. A bevallási közreműködő az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott, az általa biztosított fedélzeti eszköz útján rögzített adatokat továbbítja az útdíjszolgáltatónak, amely alapján az útdíjszolgáltató a bevallást az útdíjszedőnek benyújtja, és - az útdíjszolgáltató és a szerződött díjfizető között fennálló szerződés alapján - közvetlenül az úthasználótól beszedi az útdíjat az útdíjszedő javára. A bevallási közreműködő az általa biztosított fedélzeti eszköz szabályszerű működésre való alkalmasságáért és a fenti adatok továbbításáért felelősséggel tartozik az úthasználónak. Amennyiben a bevallási közreműködőt az egyetemes útdíjszolgáltató vonja be, úgy a bevallási közreműködő részére az egyetemes útdíjszolgáltató az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott mértékű átalány-költségtérítést fizet.

(9) Az egyetemes útdíjszolgáltató azonos feltételekkel köteles szerződést kötni a külön jogszabályban foglalt követelményeknek megfelelő bevallási közreműködőkkel.

(10)[78] Az útdíjszolgáltató az általa nyújtott szolgáltatásokat előrefizetéses módon és utólagos fizetés mellett biztosíthatja.

(11)[79] Az egyetemes útdíjszolgáltató az útdíjfizetés lehetséges módjára vonatkozóan a szerződött díjfizetővel a (10) bekezdésben foglaltaktól eltérő egyedi megállapodást köthet.

(12)[80] Ha az egyetemes útdíjszolgáltató az általa nyújtott szolgáltatásokat utólagos fizetés mellett is nyújtja, fizetési közreműködőt vehet igénybe annak érdekében, hogy a szerződött díjfizető az utólagos fizetési kötelezettségét a fizetési közreműködőn keresztül teljesítse az egyetemes útdíjszolgáltató felé.

(13)[81] Az egyetemes útdíjszolgáltató azonos feltételekkel köt szerződést az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglalt követelményeknek megfelelő fizetési közreműködőkkel.

(14)[82] Az egyetemes útdíjszolgáltató a fizetési közreműködő közreműködésével beszedett útdíjnak az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott hányadával egyező mértékű átalány-költségtérítést fizet a fizetési közreműködőnek.

7. § (1) Viszonylati jegyet az egyetemes útdíjszolgáltatónál lehet váltani. A viszonylati jegy ellenértékét annak megváltásakor kell kiegyenlíteni.

(1a)[83] Az (1) bekezdéstől eltérően a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést, tengelycsoport-terhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló miniszteri rendelet hatálya alá tartozó útdíjköteles gépjárműre (a továbbiakban: túlsúlyos, illetve túlméretes útdíjköteles gépjármű) viszonylati jegyet a túlsúlyos, illetve túlméretes útdíjköteles gépjármű országos közutakon történő közlekedéséhez történő hozzájárulás megadására hatáskörrel rendelkező szerv (a továbbiakban: hozzájárulást megadó szerv) értékesítésében lehet megváltani. A hozzájárulást megadó szerv e tevékenysége után jutalékra vagy költségtérítésre nem jogosult, és a viszonylati jegy értékesítésével összefüggésben nem számíthat fel a díjfizetésre kötelezettnek indokolatlan költséget.

(2) A viszonylati jegy formájában teljesített bevallást a viszonylati jegyet kibocsátó egyetemes útdíjszolgáltató a viszonylati jegy megváltását követően, azonban annak érvényességi idejét megelőzően továbbítja az útdíjszedőnek, a viszonylati jegynek megfelelő tartalommal.

(3) Az útdíjszedő által kivetett útdíjat az útdíjszedő jogszabályban meghatározott esetekben téríti vissza.

(4)[84] Amennyiben egy útdíjköteles gépjárműben több fedélzeti eszköz működik, a szerződött díjfizető, ennek hiányában az úthasználó felelőssége, hogy a rá vonatkozó szerződések szerint megfelelő fedélzeti eszközt a szerződésében foglaltak szerint működtesse.

(4a)[85] Ha a szerződött díjfizető, ennek hiányában az úthasználó neki felróható okból egyidőben, ugyanazon útdíjköteles gépjármű vonatkozásában, ugyanazon útdíjköteles elemi útszakaszon az útdíjat többszörösen fizette meg, nem jogosult a szükségtelenül megfizetett útdíj visszatérítésére.

(5)[86] A szerződött díjfizető köteles az útdíjszolgáltatóval való szerződéskötés során, valamint a szerződés hatálya alatt az útdíjszolgáltatóval a valóságnak megfelelő adatokat közölni. Az adatszolgáltatás pontatlanságából, illetve a valótlan adatszolgáltatásból eredő kár a szerződött díjfizetőt terheli.

8. §[87] (1) Az útdíjszedő, az útdíjszolgáltató és a bevallási közreműködő az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet szerint meghatározott útdíj összegén felül nem számíthat fel a díjfizetésre kötelezettnek további díjat vagy indokolatlan költséget az UD rendszerhez való hozzáférésért.

(2) A fizetési közreműködő az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet szerint meghatározott útdíj összegén felül nem számíthat fel a díjfizetésre kötelezettnek további indokolatlan költséget az UD rendszerhez való hozzáférésért.

8/A. §[88] (1)[89] Az állam - jogszabályban meghatározott feltételek mellett - készfizető kezesként felel a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. által az útdíj fizetését szolgáló kölcsönnyújtás céljára pénzügyi intézményektől hitelszerződés alapján felvett kölcsöneiből eredő fizetési kötelezettsége 100%-ának teljesítéséért.

(2) Az (1) bekezdés szerinti állami készfizető kezesség év végi állományát a költségvetési törvényben kell meghatározni.

(3) A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. (1) bekezdés szerinti hitelszerződése biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles.

8/B. §[90] (1)[91] Az állam - jogszabályban meghatározott feltételek mellett - készfizető kezesként felel a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. által a (2) bekezdés szerinti kölcsönfelvevők számára útdíj fizetését szolgáló hitelszerződés alapján kihelyezett kölcsönökből eredő fizetési kötelezettség 80%-ának teljesítéséért.

(2)[92] Az (1) bekezdés szerinti állami készfizető kezesség csak az útdíj fizetésére kötelezett kis- és középvállalkozások kölcsöneire terjed ki.

(3) Az (1) bekezdés szerinti állami készfizető kezesség együttes év végi állományát a költségvetési törvényben kell meghatározni.

(4) A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. az (1) bekezdés szerinti kölcsönök biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl további biztosíték előírására nem köteles.

(5) A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. által az (1) bekezdés szerinti hitelszerződéshez előírt, a szerződött hitelösszeg 20%-át és a hitelszerződés aláírásakor érvényes 3 havi ügyleti kamat együttes összegét meg nem haladó mértékű biztosítékok az (1) bekezdés szerinti állami készfizető kezesség beváltása esetén nem szállnak át az államra.

6. Mentesség a díj megfizetése alól

9. § (1) Az útdíjfizetési és bevallási kötelezettség nem terheli:

a)[93] a Magyar Honvédséget, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot, továbbá a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szerveket, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt és az Országgyűlési Őrséget az általuk üzemben tartott gépjárművek után,

b) a Magyarországon szolgálati céllal tartózkodó vagy átvonuló külföldi fegyveres erőket és a Magyarországon felállított nemzetközi katonai parancsnokságokat hivatali vagy szolgálati gépjárműveik után, valamint az egyéb szervezeteket a nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény és viszonosság alapján mentességet élvező gépjárműveik után,

c)[94] útdíjköteles elemi útszakasz kezelői feladatait ellátó,

ca) a koncessziós közúton végzett üzemeltetői feladata ellátása érdekében a koncessziós társaság vagy az általa üzemeltetői feladatokkal megbízott gazdasági társaság által üzemeltetett gépjárműveket,

cb)[95] a ca) alpont alá nem tartozó országos közút esetében az országos közút kezelésére a miniszter által kijelölt közútkezelő által a közútkezelői feladata ellátása érdekében üzemeltetett, valamint a téli időszakban az országos közút kezelőjével kötött szerződés szerint, az országos közút kezelőjének cégjegyzésre jogosult képviselője által igazoltan a téli úttisztítási-, síkosságmentesítési feladatokat végző gépjárműveket;

d) az útdíjszedőt a feladatait ellátó gépjárművei után,

e) a megkülönböztető jelzés használatára jogosultat a Magyarországon kiadott forgalmi rendszámú gépjárművek után, függetlenül attól, hogy a megkülönböztető jelzést az útdíjköteles elemi útszakaszon való haladás közben használják-e,

f) a katasztrófavédelemről szóló törvény értelmében meghatározott katasztrófa által okozott károk megelőzésében vagy elhárításában részt vevő gépjárművek üzemeltetőit, ezen feladatok ellátása során, továbbá az önkéntes tűzoltó egyesületek, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságok, valamint az önkéntes vagy köteles polgári védelmi egységek tagjait az elrendelt gyakorlat során igénybe vett gépjárművek után,

g) a közlekedési hatóságot az általa üzemben tartott, közlekedési hatósági feladat teljesítése érdekében igénybe vett gépjárművek után,

h) a nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény (NATO, Schengheni Megállapodás) és viszonosság körébe tartozó járművek,

i) a humanitárius segélyszállítmányokat szállító gépjárművek üzemeltetőit, ezen feladatok ellátása során.

j)[96] a Magyarországgal szomszédos állam közúthálózatának kezelői feladatait ellátó, a közút kezelésére létrehozott szervezetet az általa közútkezelési feladatai ellátása érdekében üzemben tartott gépjármű után, ha az a két érintett ország államhatártól számított legközelebbi két útdíjköteles elemi útszakaszt használja.

k)[97] az államhatárról szóló törvényben meghatározott tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben elrendelt szállítási feladatok végrehajtásában részt vevők által üzemben tartott gépjárművet az ezen feladat ellátása során.

(2)[98] Az (1) bekezdés szerinti mentesség - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az útdíjköteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára, valamint közútkezelői hozzájárulás hiányában a megengedett össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó járművekkel közlekedésre jogosultak nyilvántartásába (a továbbiakban: mentességi nyilvántartás) történő bejegyzése alapján áll fenn. A mentesség hatálya a bejelentésben megjelölt, legfeljebb egyéves időszakra terjed ki.

(3)[99] A miniszter a közúti forgalom biztonságát veszélyeztető módon vesztegelő gépjárművek elszállításának szabályairól szóló miniszteri rendeletben a közlekedés biztonsága érdekében pihenőhelyre szállított autók vonatkozásában az (1) bekezdéstől eltérő szabályokat állapíthat meg az útdíjköteles gépjárművek vonatkozásában.

(4)[100]

(5)[101]

(6)[102]

10. §[103] A jármű üzembentartóját a 9. § (1) bekezdése szerinti mentesség

a) a 9. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott járművek esetén - a közvetlen hozzáféréssel elektronikusan történő bejegyzés kivételével - a közlekedési igazgatási hatósághoz,

b) a 9. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott járművek esetén a közúti közlekedési nyilvántartó szervhez, Magyar Honvédséghez vagy rendőrséghez,

c) a 9. § (1) bekezdés c) és d), valamint h), j) és k) pontjában meghatározott járművek esetén a közúti közlekedési nyilvántartó szervhez,

d) a 9. § (1) bekezdés e) és g) pontjában meghatározott járművek esetén a közlekedési igazgatási hatósághoz,

e) a 9. § (1) bekezdés f) és i) pontban meghatározott járművek esetén a katasztrófavédelmi hatósághoz

tett előzetes bejelentés alapján, a mentességi nyilvántartásba bejegyzett időponttól illeti meg.[104]

10/A. §[105]

11. §[106] A mentességi nyilvántartásba történő bejegyzést követően megfizetett útdíj visszatérítésének nincs helye.

12. §[107]

III. FEJEZET

AZ ÚTDÍJ-BEVÉTEL FELHASZNÁLÁSA

7. Az útdíj-bevétel felhasználásának alapelvei

13. § (1) Az útdíjból származó bevétel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet javára számolandó el, mint költségvetési bevétel.

(2) Az útdíjból származó bevétel vagy az e bevétel értékével megegyező összeg - ide nem értve a (3) bekezdésben foglalt külsőköltség díjbevételt - az alábbi sorrend figyelembevételével - a mindenkori szakmapolitikai döntésekkel összhangban - használható fel:[108]

a)[109] az útdíjellenőrzési rendszer működtetése és fenntartása, valamint az ahhoz kapcsolódó - különösen műszaki, szakmai, pénzügyi, számviteli és jogi - tevékenységek pénzügyi fedezetének biztosítása - ide nem értve a 17. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott útdíjellenőrzésre jogosult szervezet tevékenységének pénzügyi fedezetét -,

b) a díjköteles országos közúthálózat üzemeltetése és fenntartása, valamint az azokhoz kapcsolódó - különösen műszaki szakmai, pénzügyi, számviteli és jogi - tevékenységek pénzügyi fedezetének biztosítása,

c) az egyéb országos közúthálózati elemek üzemeltetése és fenntartása, valamint az azokhoz kapcsolódó - különösen műszaki szakmai, pénzügyi, számviteli és jogi - tevékenységek pénzügyi fedezetének biztosítása,

d) a közúti közlekedési infrastruktúrával összefüggő egyéb állami feladatok, valamint az azokhoz kapcsolódó - különösen műszaki szakmai, pénzügyi, számviteli és jogi - tevékenységek pénzügyi fedezetének biztosítása,

e)[110] a koncessziós szerződés keretében üzemeltetett útszakaszok rendelkezésreállási díja, valamint a rendelkezésreállás-alapú szolgáltatási díja fizetésének,

f) az országos közúthálózati elemek meglévő kapacitásának bővítése és új hálózati elemek kiépítése

érdekében.

(3) Az útdíjból származó bevételből a külsőköltség díjbevétel az alábbi sorrend figyelembevételével - a mindenkori szakmapolitikai döntésekkel összhangban - használható fel:[111]

a) a hatékony árképzés elősegítése,

b) a közúti közlekedésnek tulajdonítható környezetszennyezés forrásnál való csökkentése,

c) a közúti közlekedésnek tulajdonítható környezetszennyezés hatásainak a szennyezés forrásánál történő enyhítése,

d) a járművek széndioxid kibocsátásának mérséklésére és energiahatékonyságának javítása és ellenőrzése,

e) a közúti közlekedés biztonságának javítása,

f) a közlekedők által igénybe vehető alternatív infrastruktúra fejlesztése, illetve a meglévő kapacitás növelése,

g) a transzeurópai közlekedési hálózat támogatása,

h) a logisztikai tevékenység optimalizálása,

i) a biztonságos parkolóhelyek biztosítása

érdekében.

IV. FEJEZET

A MEGTETT ÚTTAL ARÁNYOS DÍJSZEDÉSI RENDSZERREL ÖSSZEFÜGGŐ KÖZIGAZGATÁSI FELADATOK

8. Az útdíjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése és elmulasztásának szankciója

14. §[112] Jogosulatlan úthasználatnak minősül - a 9. § szerinti mentesség eseteinek kivételével -, ha:

a) az útdíjköteles elemi útszakasz használatának megkezdése előtt az adott útdíjköteles gépjármű vonatkozásában - a c) pontban foglaltakat ide nem értve - nem keletkezett úthasználati jogosultság a 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,

b) a díjfizetésre kötelezett az útdíjköteles elemi útszakaszt a díj- vagy környezetvédelmi kategóriájánál alacsonyabb díj- vagy környezetvédelmi kategóriához tartozó bevallás alapján használja, vagy

c) az útdíjköteles elemi útszakasz használatára az érintett gépjármű vonatkozásában van hatályos, az útdíjszolgáltatóval kötött - az e törvény szerinti bevallások útdíjszedőhöz történő benyújtására és útdíj megfizetésére vonatkozó - szerződése, amelynek keretében az e törvény szerinti bevallási kötelezettségének teljesítése érdekében fedélzeti eszköz használatára jogosult, de a fedélzeti eszköz az úthasználat időpontjában szerepel az érvénytelenített fedélzeti eszközök nyilvántartásában, vagy annak egyéb módon nem biztosított a külön jogszabályban meghatározottak szerinti szabályszerű működtetése, és az útdíjköteles elemi útszakasz használatának megkezdése előtt egyéb módon nem keletkezett a 6. § (2) bekezdésben meghatározott úthasználati jogosultság.

14/A. §[113] Nem minősül a 14. § szerinti jogosulatlan úthasználatnak a közút harmincegy napot meg nem haladó lezárásának, forgalma korlátozásának, elterelésének időtartama alatt azon egyébként útdíjköteles elemi útszakasz úthasználati jogosultság hiányában történő használata, amelyet a közút lezárására vagy forgalmának korlátozására, elterelésére jogosult szervek terelőútként jelöltek ki.

15. § (1) A bírság mértékét úgy kell megállapítani, hogy az az előírt díj megfizetésére ösztönözze a díjfizetésre kötelezetteket.

(2) A kiszabott bírság az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet javára elszámolandó költségvetési bevételként a központi költségvetés bevételét képezi. A kiszabott bírság összegének megfizetése forintban, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott számlaszámra történő befizetéssel történik.

16. § Az e törvény szerinti jogosulatlan úthasználat szabályszegés, amelynek észlelése esetén a közúti közlekedésről szóló törvény alapján bírság szabható ki.

17. §[114] (1) Az útdíj-ellenőrzési feladatokat

a) az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: Rendőrség)

b) a közlekedési hatóság és

c) a 6. § (6) bekezdés b) pontja szerint létrehozott szervezeti egység

látja el (a továbbiakban együtt: útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezetek).

(2)[115] Az útdíjszedő

a) az (1) bekezdés szerinti útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezetek útdíjellenőrzési tevékenységének támogatása,

b) az állami adó- és vámhatóság jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásához szükséges adatszolgáltatás teljesítése, valamint

c) a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer részére történő adatszolgáltatás teljesítése

érdekében adatgyűjtést végez a díjköteles útszakaszon közlekedő gépjárművekről, telepített fix vagy mobil eszközök felhasználásával.

(2a)[116] Az útdíjszedő jogszabályban meghatározottak szerint együttműködik a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltatóval. A (2) bekezdésben meghatározott adatgyűjtés során rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt az útdíjszedő - amennyiben annak műszaki és technikai feltételei adottak - a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltató által biztosított tárhelyen rögzíti.

(2b)[117] E törvényben meghatározott kivétellel a (2) bekezdésben meghatározott adatgyűjtés során rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt a rögzítéstől számított 30 nap elteltével törölni kell.

(3)[118] Az útdíjszedő az útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezetek útdíjellenőrzési tevékenységének támogatása érdekében:

a) a (2) bekezdés szerinti eszközök útján felvételezett, azonosításra alkalmas adatokat és a rendszám adatokat összeveti az úthasználati jogosultsággal rendelkezőkről rendelkezésére álló adatokkal, valamint az útdíj köteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára jogosultak nyilvántartásában szereplő adatokkal,

b) az a) pont szerinti összevetés alapján összeállított adatállományt - kivéve a jogosult úthasználatra vonatkozó adatokat - átadja az útdíjellenőrzésre jogosult hatóság számára.

(3a)[119] Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezet a (3) bekezdés b) pontja szerinti adatállomány alapján a vélelmezett szabályszegések esetében - feladatkörébe tartozóan - hivatalból megindítja a külön törvényben meghatározott hatósági eljárást.

(4) Az útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezetek az útdíj-ellenőrzési tevékenységük keretében jogosultak közvetlen adathozzáféréssel a rögzített rendszámadat alapján az ellenőrzéshez szükséges gépjárműre vonatkozó adatokat átvenni az úthasználati jogosultsággal rendelkezőkről az útdíjszedő által vezetett nyilvántartásból (úthasználati jogosultsággal rendelkezők nyilvántartása).

(5) Az UD rendszerben kezelt adatok teljes körét egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel jogosult átvenni

a) a bíróság, a közigazgatási bírság bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos eljárás lefolytatása céljából,

b) az ügyészség, az ügyész közigazgatási eljárásban történő részvételével összefüggő feladatok ellátása érdekében,

c)[120] a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv büntetőeljárás lefolytatása érdekében,

d) a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében,

e) a szervezett bűnözés elleni fellépés koordinációjáért felelős szerv az elemző-értékelő tevékenysége céljából,

f) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott állami adó- és vámhatósági feladataihoz kapcsolódó ellenőrző tevékenysége, az adózók ellenőrzésre történő kiválasztása céljából.

g)[121] a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a katasztrófavédelmi, tűzvédelmi hatósági feladatok ellátása céljából,

h)[122] a rendőrség körözött személy vagy tárgy azonosítása érdekében.

(6) Az (5) bekezdésben felsoroltakon kívül az elektronikus ellenőrző rendszerből adatigénylésre jogosult az is, akit a hatáskörébe tartozó feladat ellátása érdekében törvény feljogosít az elektronikus díjellenőrző rendszer adatainak megismerésére.

(7) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezet a díjköteles útszakaszok használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíjra vonatkozó szabályok helyszíni ellenőrzése alkalmával hatósági ellenőrzés keretében eljárva jogosult:

a) a gépjárművet megállítani, a gépjármű helyzetét és állapotát dokumentálni, a gépjármű okmányait átvenni,

b) a feladat ellátása céljából az úthasználó személyazonosító okmányait és a gépjármű azonosító okmányait megvizsgálni, dokumentálni,

c) a Rendőrség intézkedését kérni, és annak megérkezéséig - de legfeljebb két óra időtartamra - feltartóztatni azt, aki a gépjármű okmányait nem adja át, vagy személyazonosságát nem igazolja, vagy az intézkedést más módon akadályozza,

d) a jogosulatlan úthasználat tényének megállapítása esetén az ellenőrzésről jegyzőkönyvet felvenni és az (1) bekezdés a) és b) pontban meghatározott díjellenőrzésre jogosult szerv intézkedését kérni, és annak megérkezéséig - de legfeljebb két óra időtartamra - a gépjárművet feltartóztatni.

(8) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezet tekintetében a díjellenőrzést végző személyekre a közúti közlekedésről szóló törvény kezelői ellenőrökre vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy kezelői ellenőrön a díjellenőrzést végző személyt kell érteni.

(9) Az (1) bekezdés c) pontban meghatározott útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezet ellenőrzési feladatkörében nem utasítható.

(10) Az (1) bekezdés c) pontban meghatározott útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezet eljárásával kapcsolatos jogorvoslat elbírálására - a (11) bekezdésben foglalt kivétellel - a közlekedési hatóság jogosult.

(11) Ha az (1) bekezdés c) pontban meghatározott útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezet intézkedése alapján közigazgatási hatósági eljárás indul, a (10) bekezdés szerint bejelentett jogorvoslatot - az ügy érdemében hozott döntésében - az eljárás lefolytatására jogosult hatóság bírálja el.

9. Az útdíjszedő és az útdíjszolgáltatók tevékenységének felügyelete

18. § Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben kijelölt felügyeleti szerv hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi az útdíjszedő és az útdíjszolgáltató e törvény és az annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységének jogszerűségét.

19. § (1) A felügyeleti szerv az ellenőrzés során az útdíjszedő és az útdíjszolgáltató e törvény hatálya alá tartozó tevékenységeire vonatkozó adatbázisaiba betekinthet, az ott tárolt adatokról, listákról másolatot, vagy feljegyzést készíthet. Az így tudomására jutott személyes adatokat a felügyeleti szerv a hatósági ellenőrzési eljárás lezárását követő egy év elteltével törli.

(2) Az útdíjszedő és az útdíjszolgáltató az adatbázisait úgy köteles kialakítani és működtetni, hogy a felügyeleti szerv az ellenőrzési feladatának az adatbázis működésének sérelme nélkül, bármikor eleget tudjon tenni.

(3) A felügyeleti szerv a vizsgálatának megállapításait jogosult nyilvánosságra hozni azzal, hogy a díjfizetésre kötelezettek és az úthasználók személyes adatait nem hozhatja nyilvánosságra.

(4) Ha a felügyeleti szerv az ellenőrzési jogosítványai alapján adatot kér, a megkeresésnek - ha e törvény másként nem rendelkezik - a megkeresett útdíjszedő és útdíjszolgáltató a felügyeleti szerv által megállapított határidőn belül köteles eleget tenni.

(5)[123] Amennyiben a felügyeleti szerv megállapítja, hogy az útdíjszedő gyakorlata, vagy más körülmény miatt az UD rendszer nem felel meg a meghatározott átjárhatósági műszaki és eljárási feltételeknek, felhívja az útdíjszedőt, hogy legfeljebb hat hónapon belül tegye alkalmassá a rendszert az EETS irányelvben meghatározott átjárhatósági műszaki és eljárási követelmények teljesítésére. Amennyiben az útdíjszedő a határidőt elmulasztja, a 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bírság kiszabása mellett a felügyeleti szerv kötelezi az irányelv szerinti kötelezettségei teljesítésére.

20. § (1) Ha a felügyeleti szerv a lefolytatott vizsgálat alapján megállapítja, hogy az útdíjszedő, vagy az útdíjszolgáltató nem a jogszabályoknak megfelelően végzi tevékenységét, az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja:

a) felhívja az érintett útdíjszedő vagy útdíjszolgáltató figyelmét a kötelezettségei teljesítésére és határidő tűzésével kötelezi a jogsértés megszüntetésére,

b) felügyeleti bírságot szab ki, amelynek mértéke 1 millió forinttól 100 millió forintig terjedhet, amely az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi,

c) az a) pont alapján megadott határidő eredménytelen eltelte után az útdíjszolgáltató tevékenységét, EETS szolgáltató esetén annak magyarországi tevékenységét felfüggeszti, és ezt a tényt az általa vezetett nyilvántartásban rögzíti.

(2) A felügyeleti bírság kiszabása során a felügyeleti szerv mérlegeli:

a) a jogszabálysértés súlyát,

b) korábbi jogszabálysértés súlyát és gyakoriságát,

c)[124] az útdíjszedő vagy útdíjszolgáltató éves magyarországi árbevételének nagyságát,

d) a jogszabálysértéssel okozott kár nagyságát és a károsultak számát.

10. A díjszedésben résztvevő szervezetek nyilvántartása

21. § (1)[125] Magyarországon útdíjszolgáltató vagy EETS szolgáltatói tevékenységet kizárólag az Unión belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról és az útdíjfizetés elmulasztásával kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló 2019. március 19-i (EU) 2019/520 európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltak szerint nyilvántartásba vett szervezetek végezhetnek. Az EETS szolgáltatót a felügyeleti szerv nyilvántartásba veszi, ha az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott feltételeket teljesíti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetése érdekében a felügyeleti szerv az alábbi adatokat kezeli:

a) egyéni vállalkozó esetén annak nevét, lakóhelyét, anyja nevét, születési helyét és idejét, elektronikus levélcímét, telefonszámát, fizetési számla számát, valamint a személyazonosításra szolgáló okmánya számát, továbbá vállalkozói igazolványának számát vagy a bejegyző hatóság által kiadott azonosítóját, és adószámát vagy a bejegyzése szerinti ország adóhatósága által kiadott más hasonló azonosítóját,

b) jogi személy és jogi személy nélküli gazdasági társaság (alábbiakban együttesen: szervezet) esetén a szervezet nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát vagy a bejegyző hatóság által kiadott azonosítóját, adószámát vagy a bejegyzése szerinti ország adóhatósága által kiadott más hasonló azonosítóját, fizetési számlája számát, a képviseletére jogosultak nevét, beosztásukat, a szervezet elektronikus levélcímét és telefonszámát.

(3)[126] A felügyeleti szerv a (2) bekezdésben foglaltakon túl az (1) bekezdésben meghatározott céllal elektronikus nyilvántartást vezet

a) a Magyarországon nyilvántartásba vett EETS szolgáltatókról,

b) az útdíjköteles elemi útszakaszokon útdíjszedői feladatokat ellátó szervezet(ek) megnevezéséről,

c) az útdíjköteles elemi útszakaszokon alkalmazott díjszedési technológiáról,

d) az útdíjköteles elemi útszakaszok használatáért fizetendő útdíj megállapításával összefüggő adatokról - így különösen a díjkategóriák és más, a díjfizetést befolyásoló jellemzőkről, valamint az alkalmazott díjtételekről -,

e) az útdíjszedő által az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott területi nyilatkozat teljes szövegéről.

f)[127] az EETS-területbe tartozó útdíjköteles elemi útszakaszokról.

(3a)[128] A nyilvántartásban a felügyeleti szerv elérhetőségeit - az e-mail-címét és a telefonszámát is ideértve - fel kell tüntetni.

(4) Amennyiben a nyilvántartott adataiban változás áll be, a nyilvántartásban szereplő személy vagy szervezet köteles a változást 15 napon belül a felügyeleti szervnek bejelenteni. A bejelentett változást a felügyeleti szerv a változások idejének megjelölésével vezeti át. Amennyiben a felügyeleti szerv a változásról hivatalból szerez tudomást, úgy a változás átvezetéséről is hivatalból gondoskodik, az adatváltoztatásról a nyilvántartott személyt, szervezetet 15 napon belül értesíti. Amennyiben a bejelentés megtételére köteles személy bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget és a felügyeleti szerv hivatalból sem szerez tudomást a változásról annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül, úgy a felügyeleti szerv a 20. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(4a)[129] A (4) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a nyilvántartásban szereplő személy vagy szervezet kéri - a (4) bekezdés szerinti határidőben értesíti a felügyeleti szervet.

(5) Amennyiben a felügyeleti szerv a 20. § (1) bekezdés c) pontja alkalmazásával valamely útdíjszolgáltató vagy EETS szolgáltató tevékenységét felfüggeszti, akkor ennek a 21. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba történő bejegyzéséről is rendelkezik határozatában. Az útdíjszolgáltató vagy EETS szolgáltató a tevékenységének felfüggesztéséről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított legalább három hónapos várakozási időt követően kérheti a felügyeleti szervtől, hogy hatósági ellenőrzést folytasson le az érintett útdíjszolgáltatónál vagy EETS szolgáltatónál annak megállapítása érdekében, hogy indokolt-e a tevékenység felfüggesztésének fenntartása. Amennyiben a felügyeleti szerv ellenőrzésének eredményeként megállapítja, hogy az érintett útdíjszolgáltató vagy EETS szolgáltató megszüntette a felfüggesztés alapjául szolgáló körülményeket és rendelkezik a tevékenység jogszerű folytatásának feltételeivel, akkor a felügyeleti szerv engedélyezi a tevékenység folytatását, és intézkedik a tevékenység felfüggesztésének nyilvántartásból való törléséről.

22. § (1) A felügyeleti szerv évente legalább egyszer megvizsgálja, hogy az útdíjszolgáltató teljesíti-e a rá vonatkozó jogszabályi követelményeket. Amennyiben nem, 30 napos határidő tűzésével felhívja az útdíjszolgáltatót a jogszabálynak való megfelelésre, ennek eredménytelen eltelte után az újtdíjszolgáltatót törli a nyilvántartásból.

(2) A nyilvántartás adatai - egyéni vállalkozók lakóhelyének, személyazonosításra szolgáló okmánya számának kivételével - közérdekből nyilvánosak.

(3) A felügyeleti szerv minden naptári év végén elektronikus úton eljuttatja az Európai Unió tagállamainak nyilvántartást vezető szervezetei és az Európai Bizottság számára az EETS szolgáltatásba bevont úthálózatra és az EETS szolgáltatókra vonatkozó adatokat.

(4) A felügyeleti szerv értesíti az EETS szolgáltató nyilvántartásba vételének helye szerint illetékes tagállamot és az Európai Bizottságot, ha a számára e tagállam nyilvántartást vezető szervezete által megküldött adatok és az általa belföldön tapasztalt tényleges helyzet közötti eltérést észlel.

11. Egyeztető szerv

23. § (1)[130] Az útdíjszolgáltató vagy az EETS-szolgáltató (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltató) és az útdíjszedő közötti útdíjszedéssel összefüggő - különösen a szolgáltató számára előírt szerződési feltételekkel és e feltételek megkülönböztetésmentességével, a szolgáltató díjazásával vagy a fennálló szerződéssel összefüggésben felmerült - jogvitáiban a bírósági igényérvényesítést megelőzően a feleknek meg kell kísérelniük jogvitájuknak az egyeztető szerv útján történő rendezését.

(2) A vitában érintett felek a bírósági igényérvényesítést megelőzően kötelesek felkérni az egyeztető szervet, hogy jogvitájukat vizsgálja meg és arra vonatkozóan adjon véleményt. Az egyeztető szerv véleménye a felekre nézve kötelező erővel nem bír.

(3) A Kormány rendeletben állapítja meg az egyeztető szerv szervezetére, működésére és eljárására vonatkozó részletes szabályokat.

12. Tanúsító szerv

24. § (1)[131] Az elektronikus díjszedési rendszer átjárhatósági rendszerelemeinek - ideértve az útmenti berendezéseket és kapcsolódási pontjaikat is - megfelelőségi és használati alkalmassági igazolásait a tanúsító szerv állítja ki, vizsgálati tanúsítvány formájában. A tanúsító szerv kijelölését az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet állapítja meg.

(2) A tanúsító szerv:

a) figyelembe veszi az EETS berendezéseket gyártó, az EETS szolgáltató vagy annak felhatalmazott képviselője által készített, az előírásoknak való megfelelőségről szóló nyilatkozatot;

b) ellenőrzi a műszaki dokumentációt és a működés közbeni tapasztalatszerzés alapján történő hitelesítés programját;

c) jóváhagyja a működés közbeni viselkedésre vonatkozó felügyeleti eljárást, és konkrét ellenőrzést végez;

d) értékeli a működés közbeni átjárhatóságot az útdíjszedő feladatai teljesítése érdekében fenntartott rendszerei és műveleti folyamatai tekintetében;

e) az átjárhatósági rendszerelemek együttműködésének sikeres próbája esetén a használatra való alkalmasságot tanúsító igazolást bocsát ki;

f) az átjárhatósági rendszerelemek sikertelen működése esetén jelentést készít, amely számba veszi azon problémákat is, amelyek egy adott díjszedő rendszereinek és folyamatainak a vonatkozó szabványoknak és műszaki előírásoknak való meg nem felelése esetében jelentkezhetnek, valamint lehetőség szerint javaslatokat tartalmaz a problémák orvoslására.

13. Együttműködési kötelezettség

25. § Az útdíjköteles elemi útszakaszt kezelő szervezetek kötelesek az elektronikus útdíjszedési, útdíjellenőrzési rendszer megvalósítása, és annak üzemeltetése során az egyes feladatok teljesítésére kijelölt szervezetekkel, az általuk bevont közreműködőkkel és az elektronikus módon történő útdíjszedési-, útdíjellenőrzési rendszer kivitelezőjével (a továbbiakban együtt: jogosult szervezetek) a rendszer felmérése, tervezése, kivitelezése és üzemeltetése során együttműködni, így különösen kötelesek:

a) a jogosult szervezeteket a kezelésükben lévő útszakaszokra beengedni, azok munkavégzését lehetővé tenni,

b) a munkavégzéshez szükséges hozzájárulásokat, illetve nyilatkozatokat a megkeresést követő 15 napon belül kiadni,

c) az általuk kezelt közúton a szükséges biztonsági és biztosítási feladatokat elvégezni,

d) erre irányuló kérés esetén konzultációt folytatni és a kért felvilágosítást megadni más jogosult szervezetek számára.

V. FEJEZET

ADATKEZELÉS

26. § (1)[132] A felügyeleti szerv a felügyeleti jogkörében eljárva jogosult a díjfizetési kötelezettséggel érintett gépjárműveknek a díjfizetési kötelezettséggel, valamint az állami adó- és vámhatóság jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásához szükséges adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos alábbi jellemzőit, valamint az úthasználók, üzemben tartók, és a szerződött díjfizetők alábbi személyes adatait kezelni a díjszedés hatékony lebonyolítása érdekében a díj, illetve a bírság megfizetésére irányuló követelés elévüléséig:

a) a természetes személy úthasználó, üzembentartó, és szerződött díjfizető nevét, lakóhelyét, anyja nevét, születési helyét és idejét, elektronikus levélcímét, telefonszámát, fizetési számla számát, valamint a személyazonosításra szolgáló okmány adatait,

b) jogi személy úthasználó, üzembentartó, és szerződött díjfizető nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát vagy az azt bejegyző hatóság által kiadott más hasonló azonosítóját, továbbá elektronikus levélcímét, telefonszámát, fizetési számla számát,

c) a megfizetendő útdíj és bírság mértékét,

d) az úthasználat helyét és idejét,

e) az útdíjfizetés helyét és időpontját,

f) a gépjármű vagy gépjárműszerelvény forgalmi rendszámát,

g) a gépjárműnek vagy gépjárműszerelvénynek a díjkategória meghatározásához szükséges jellemzőit,

h) a nyilvántartott fedélzeti eszközök azonosító adatait,

i)[133] az úthasználati jogosultsággal

ia) rendelkező,

ib) nem rendelkező

gépjárműről és annak hatósági jelzéséről készített képfelvételt,

j) az útdíjköteles elemi útszakaszok viszonylati jegy alapján történő használata esetén az útvonalat, az annak megtételéhez engedélyezett időszakot, valamint a bizonylatszámot,

k) a gépjármű vagy gépjárműszerelvény össztömegét, tengelyterhelését, valamint méretét.

(2) Az útdíjszolgáltató a 6. § (5) bekezdésében, valamint a 7. §-ban meghatározott feladatai ellátása érdekében az (1) bekezdésben meghatározott adatokat - az (1) bekezdés i) pontjában foglalt adatok kivételével - jogosult kezelni a díj megfizetésére irányuló követelés elévüléséig.

(3)[134] Az útdíjszedő a 6. § (4) bekezdésében és a 17. §-ban meghatározott feladatai ellátása, az állami adó- és vámhatóság jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásához szükséges, valamint a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer részére történő adatszolgáltatás teljesítése érdekében

a) az (1) bekezdés c)-h) és j) pontjában meghatározott adatokat az adat keletkezését követő 7 évig,

b) az (1) bekezdés i) pont ia) alpontjában meghatározott adatokat az adat keletkezését követő 360 napig,

c) az (1) bekezdés i) pont ib) alpontjában meghatározott adatokat az adat keletkezését követő két évig,

d)[135] az (1) bekezdés k) pontjában meghatározott adatokat, valamint a jármű áthaladási sebességére vonatkozó adatokat az adatátadást követő 2 évig

jogosult kezelni.

(4) A Rendőrség jogosult az útdíj-fizetési kötelezettség alól mentes gépjárműveknek a mentességgel kapcsolatos alábbi jellemzőit, valamint az útdíj-fizetésre kötelezettek alábbi személyes adatait kezelni azok külön hozzájárulása nélkül is az útdíjszedés, valamint az útdíj-fizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése érdekében, az útdíj, illetve a kiszabott bírság behajtása érdekében, az ezekre irányuló követelések elévüléséig:

a) a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről készített képfelvételt,

b) szabályszegés megállapítása esetén az érintett természetes személyek nevét, lakóhelyét, anyja nevét, születési helyét és idejét, valamint a személyazonosításra szolgáló okmány adatait és fizetési számla számát,

c) szabályszegés megállapítása esetén az érintett jogi személyek nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát vagy egyéb bejegyzési adatait és fizetési számla számát,

d) az úthasználat helyét és idejét,

e) a gépjármű vagy gépjárműszerelvény forgalmi rendszámát,

f) a gépjárműnek vagy gépjárműszerelvénynek a díjkategória meghatározásához szükséges jellemzőit.

(5)[136] A Rendőrség jogosult az úthasználati jogosultsággal rendelkezőkről és az érvénytelenített fedélzeti eszközökről az útdíjszedő által vezetett nyilvántartással, valamint az útdíjköteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára jogosultak nyilvántartásában kezelt adataival összevetni a (4) bekezdés szerinti adatokat. Az útdíjellenőrzési feladatok ellátása során a Rendőrség jogosult a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9. § (1) és (1a) bekezdésében, (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, továbbá (3) bekezdésében meghatározott adatokat, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. § (2) bekezdés b) pontja és (6) bekezdése szerinti adatokat, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény III. fejezet 1. Címében meghatározott adatokat, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/D. § (1) bekezdésében foglalt adatokat, továbbá az útdíjköteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében használható közutak díjmentes használatára jogosultak nyilvántartásában szereplő adatokat átvenni.

(6)[137] Az útdíjszedő jogosult a külföldi hatósági jelzéssel ellátott jármű rendszámát, ha a jármű fedélzeti eszközzel felszerelt, annak azonosító adatait; a vélelmezett szabályszegés elkövetésének helyét és idejét, valamint a helymeghatározás egyéb jellemző adatait, az ellenőrzés képi felvételeit az ellenőrzés időpontjától számított 2 évig megőrizni, ha helyszíni ellenőrzésre nem került sor, illetve a jármű üzembentartó személyének automatizált lekérdezés útján történő megállapítására nincsen mód.

(7) A Rendőrség a bírság kiszabására irányuló eljárásban közvetlen adathozzáféréssel átveheti a tagállami járműnyilvántartásokból a szabályszegés bizonyításához szükséges rendszám adatokat, a természetes személy üzemben tartó személyi- és lakcímadatait, és a nem természetes személy üzemben tartó azonosításához szükséges adatokat.

(8) Az útdíjszolgáltató köteles az általa vezetett, az úthasználatra vonatkozó szolgáltatási szerződés hatálya alá tartózó személyek és gépjárművek útdíjszedéshez és útdíjellenőrzéshez szükséges adatait - az e §-ban meghatározott adatkezelési jogosultságok figyelembevételével - az útdíjszedő, az útdíjellenőrzésre feljogosított szervezet, valamint a felügyeleti szerv számára átadni.

(9)[138] Az útdíjszedő és az útdíjszolgáltató köteles - az útdíjszedő, az útdíjszolgáltató és a felügyeleti szerv közötti együttműködési megállapodásban rögzített módon - együttműködni a titkos információgyűjtés folytatására, illetve a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény, továbbá a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló törvény szerinti szervezetekkel. Az útdíjszedő és az útdíjszolgáltató, valamint az útdíj-ellenőrzésre jogosult szervezetek az e törvény alapján folytatott tevékenységét olyan módon köteles végezni, amely nem zárja ki, nem lehetetleníti el a titkos információgyűjtés folytatását, illetve a leplezett eszközök alkalmazását.

(10)[139] A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben foglaltak szerint, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal törvényben foglalt feladatai ellátása érdekében az útdíjköteles elemi útszakaszon közlekedő járművek díjszedési jellemzőit (így különösen az úthasználat helyét, idejét, a gépjármű vagy gépjárműszerelvény forgalmi rendszámát és a díj mértékének megállapítása során jelentőséggel bíró jellemzőit) az UD rendszer igénybevétele útján megfigyelhetik, az onnan származó adatokat tárolhatják.

(11) Az útdíjszedő és az útdíjszolgáltató - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott adatszolgáltatás és adatbetekintés kivételével - köteles tájékoztatni az érintett nemzetbiztonsági szolgálatot a szolgálat minősített adatot képező, gépjárműveit érintő adatszolgáltatási megkeresésekről. A tájékoztatás elektronikus megvalósításának módját és eljárásrendjét az útdíjszedő, az útdíjszolgáltató és a felügyeleti szerv közötti együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

(12)[140] Az útdíj szedő által kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére - a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben - statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

27. §[141] Az útdíjból származó bevétel vagy az e bevétel értékével megegyező összeg felhasználására vonatkozó adatokat a 13. § (2) bekezdésében meghatározott célok finanszírozását szolgáló költségvetési előirányzat kezelője köteles a honlapján hozzáférhetővé tenni, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet szerint létrehozott Társadalmi Egyeztető Szervezet részére - kérés esetén - megküldeni.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. Felhatalmazó rendelkezések

28. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

a) állapítsa meg a díjkategóriákat, az útdíj mértékének megállapítására vonatkozó módszertant, és az esetleges kedvezményekre vonatkozó rendelkezéseket;

b) jelölje ki a magyar állam nevében az útdíjszedői, egyetemes útdíjszolgáltatói, és díjellenőrzés támogatói feladatok ellátása érdekében szerződéskötésre feljogosított költségvetési szervet, az útdíjszedői, és egyetemes útdíjszolgáltatói feladatok ellátására feljogosított szervezetet, továbbá az útdíjellenőrzés-támogatói feladatokat ellátó szervezetet;

c) állapítsa meg az útdíjszolgáltató 21. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételéhez szükséges feltételeket;

d) jelölje ki a felügyeleti szervet és állapítsa meg feladat- és hatáskörét, illetékességét, továbbá működési rendjét és eljárását;

e) jelölje ki a 11. alcím szerinti egyeztető szerv feladatait ellátó szervezetet, továbbá állapítsa meg az egyeztető szerv szervezetére, működésére és eljárására vonatkozó részletes szabályokat;

f) állapítsa meg az útdíj megfizetésére, valamint az útdíjszedő és az útdíjszolgáltatók közötti útdíjigények elszámolására vonatkozó részletes szabályokat;

g) állapítsa meg a díjszedésben érintett szervezetek díjszedéssel kapcsolatos tevékenységeire vonatkozó részletes szabályokat, különösen azok egymás közötti és a díjfizetésre kötelezettekkel megkötött szerződéseivel és ügyfélkapcsolati tevékenységeivel összefüggésben;

h) állapítsa meg az útdíjellenőrzési hatósági tevékenység végzéséhez szükséges, az útdíjszedő és a díjszolgáltató, illetve a díjszolgáltató és az úthasználó között létrejövő szerződésben kötelezően szerepeltetendő adatok körét;

i) állapítsa meg az EETS szolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat;

j) állapítsa meg a Társadalmi Egyeztető Szervezet létrehozására és működésére vonatkozó szabályokat;

k) állapítsa meg az útdíjköteles elemi útszakaszok térítésmentes használatára jogosultak nyilvántartásának vezetésével kapcsolatos eljárási, nyilvántartási és adatszolgáltatási szabályokat;

l) állapítsa meg azokat a szabályokat, amelyek biztosítják, hogy az útdíjra vonatkozó rendelkezések hatálybalépésekor valamennyi úthasználó számára lehetőség nyíljon valamely útdíjszolgáltató útdíj beszedésére irányuló szolgáltatását igénybe venni;

m) állapítsa meg a beszedett díj és bírság központi költségvetésbe történő befizetésének rendjét, részletes szabályait, továbbá az útdíj elszámolásának számviteli szabályait;

n) állapítsa meg a jármű kijelölt várakozási helyre szállításának és az ezzel kapcsolatos költségviselésnek a részletes szabályait;

o) állapítsa meg az úthasználó bevallással összefüggő kötelezettségeit, beleértve a fedélzeti eszköz üzemeltetésével, használatával és érvénytelenítésével kapcsolatos részletes szabályokat, valamint

p) állapítsa meg a bevallási közreműködővel szemben támasztott követelményeket, valamint a bevallási közreműködőkkel megkötendő szerződés tartalmi elemeit;

q) állapítsa meg a mezőgazdasági termelők élő állat szállítását és a mezőgazdasági termények betakarítása idejére a mezőgazdasági termények szállítását végző saját gépjárműinek útdíj fizetése alóli mentesülésének részletes szabályait.

r)[142] állapítsa meg a 8/A. § és 8/B. § szerinti állami kezesség, valamint a 8/B. § szerinti kölcsönökhöz nyújtandó állami kamattámogatás részletes szabályait.

s)[143] állapítsa meg az egyetemes útdíjszolgáltató és a szerződött díjfizető közötti szerződés megszüntetésének, valamint a felek közötti elszámolás részletes szabályait.

t)[144] állapítsa meg a fizetési közreműködő igénybevételének részletes szabályait, a fizetési közreműködővel szemben támasztott követelményeket, valamint a fizetési közreműködőkkel történő szerződéskötés alapvető szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

a)[145] rendeletben állapítsa meg a törvény hatálya alá tartozó, díjfizetési kötelezettséggel érintett utakat és díjköteles elemi útszakaszokat, valamint a 6. § (2a) bekezdése szerinti útdíjköteles elemi útszakaszok körét, továbbá az ezen útdíjköteles elemi útszakaszokon az úthasználati jogosultság keletkezésének és fennállásának különös szabályait;

b) rendeletben állapítsa meg a Kormány által megállapított egyes díjkategóriákba tartozó gépjárművek díjszedési környezetvédelmi besorolását;

c)[146] rendeletben állapítsa meg az államháztartásért felelős miniszterrel és az útdíjfizetési-szolgáltatásért felelős miniszterrel egyetértésben - a Kormány által rendeletben megállapított díjpolitikai alapelvek alapján - az útdíjköteles elemi útszakaszok használatáért fizetendő infrastruktúradíj, valamint a külsőköltségdíj mértékét,

d) rendeletben állapítsa meg a felügyeleti szerv nyilvántartás vezetésével kapcsolatos jogaira és kötelezettségeire, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó eljárási szabályokat;

e)[147] rendeletben jelölje ki a tanúsító szervet,

f)[148]

(3)[149] Felhatalmazást kap az útdíjfizetési-szolgáltatásért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben az útdíjszedő által az útdíjszolgáltatóknak fizetendő átalány-költségtérítés mértékét és számításának módját, és az egyetemes útdíjszolgáltató által a bevallási közreműködők és a fizetési közreműködők részére fizetendő átalány-költségtérítés mértékét és számításának módját rendeletben határozza meg.

28/A. §[150] Felhatalmazást kap a közlekedésért felelős miniszter, hogy az úttestbe épített áthajtásos tömegmérő pontok működtetésének részletszabályait rendeletben határozza meg.

15. Hatálybalépés

29. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések kivételével - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E törvény 3-14. §-a, 15. § (2) bekezdése, 16-20. §-a, 21. § (3) és (4) bekezdése, 22. §-a, 26. § (5)-(7) és (9)-(11) bekezdése, 27. §-a, 32-33. §-a, 35. §-a, 37. § (2) bekezdése, 38-40. §-a 2013. július 1-jén lép hatályba.

15/A.[151]

29/A. §[152]

16. Átmeneti rendelkezések[153]

30. §[154] E törvénynek az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvénnyel megállapított 2. § 73. pont szerinti fizetési közreműködők a tényleges tevékenységüket legkorábban 2024. január 1-jén kezdhetik meg.

17. Az Európai Unió jogának való megfelelés

31. § (1) Ez a törvény

1. a nehéz tehergépjárművekre az egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló, 1999. június 17-i 1999/62 EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

2. a Közösségen belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról szóló, 2004. április 29-i 2004/52 EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

3. a nehéz tehergépjárművekre az egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999/62 EK irányelv módosításáról szóló, 2006. május 17-i 2006/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

4. a nehéz tehergépjárművekre az egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999/62 EK irányelv módosításáról szóló, 2011. szeptember 27-i 2011/76/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

5.[155] az Unión belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról és az útdíjfizetés elmulasztásával kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló 2019. március 19-i (EU) 2019/520 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

6.[156] a járművekre egyes közúti infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999. június 17-i 1999/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

7.[157] az 1999/62/EK, az 1999/37/EK és az (EU) 2019/520 irányelvnek a gépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjak tekintetében való módosításáról szóló 2022. február 24-i (EU) 2022/362 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2)[158] Ez a törvény

a) az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás és műszaki elemei meghatározásáról szóló, 2009. október 6-i 2009/750/EK bizottsági határozat;

b) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

c)[159] a gépjárművek osztályozásáról, az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás felhasználóinak kötelezettségeiről, az átjárhatósági rendszerelemekre vonatkozó követelményekről és a bejelentett szervekre vonatkozó minimális alkalmassági feltételekről szóló 2019. november 28-i (EU) 2020/203 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet;

d)[160] az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók részletes kötelezettségeiről, az EETS területi nyilatkozatok minimális tartalmáról, az elektronikus kapcsolódási pontokról, az átjárhatósági rendszerelemekre vonatkozó követelményekről és a 2009/750/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2019. november 28-i (EU) 2020/204 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

32. §[161] A 4. alcím tervezetének a járművekre egyes közúti infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999. június 17-i 1999/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7h. cikk (1) bekezdés a) pontja, és (3) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

18. Módosító rendelkezések

32. §[162]

33. §[163]

34. §[164]

35. §[165]

36. §[166]

37. § (1)[167]

(2)[168]

(3)[169]

(4)[170]

38. §[171]

39. §[172]

40. §[173]

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke