BH 1999.5.208 A távhő-szolgáltatási közüzemi szerződés felmondásának feltétele [Ptk. 5. § (1) és (3) bek., 321. § (1) bek., 387. §, 388. § (1) bek., 129/1991. (X. 15.) Korm. r. 5. §, 8. § (1)-(2) bek.].

A jogerős ítélet a felperes keresetét elutasította.

A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a felperes a tulajdonosa a perbeli 45 m2 alapterületű üzlethelyiségnek. Az üzlethelyiség öt lépcsőházat magában foglaló társasházban található. A társasházközösséghez 48 lakás és 7 iroda, illetve üzlethelyiség tartozik. A társasház fűtését az alperes távhőszolgáltatása biztosítja.

A felperes üzlethelyiségével szomszédos az az irodahelyiség, amelynek kizárólagos tulajdonosa ugyancsak az alperes. A felperes az üzlethelyisége átalakítása során arra az elhatározásra jutott, hogy az üzlethelyiség fűtését a távhőellátásból kikapcsolva, annak hőellátását egyedi fűtéssel biztosítja.

A jogerős ítélet a beszerzett szakértői vélemény alapján megállapította, hogy a felperes helyiségének a távfűtésből való kikapcsolása hátrányosan érinti az alperes irodája fűtését, mert a helyiség előírt hőmérsékletének eléréséhez több energia felhasználása válik szükségessé, illetve az egyenletes hő biztosítása érdekében a radiátorok mennyiségét, a csővezeték átmérőjét, vagy a keringtető szivattyú teljesítményét meg kell növelni, amely többletköltségeket jelent. Az épület szerkezeti megoldásából eredően ugyanis a felperes fodrászüzletének nyitvatartási idején túl az üzlethelyiség a szomszédos helyiségekből hőt von el. Emiatt az alperes jogszerűen tagadta meg a felperes üzletének a távhőszolgáltatásból való kikapcsolásához szükséges hozzájáruló nyilatkozat megadását.

A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, a keresetnek helyt adó elsőfokú ítélet helybenhagyása érdekében a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Állította, hogy a jogerős ítélet a Ptk. 5. §-át sérti, mert az alapjául szolgáló szakértői vélemény aggályos, a felülvizsgálati kérelméhez csatolt szakvélemény alapján ugyanis megállapítható, hogy a két helyiség között lévő dilatációs hézag kizárja a két helyiség között a hőáramlást. Emiatt az alperes irodahelyiségének hőmérsékletét a fűtésből való kikapcsolódása nem befolyásolhatja. Ilyenformán fűtési szempontból az alperes nem minősül szomszédnak.

Előadta, hogy 1994 májusában a radiátorokat leszerelte, ez az alperesnek fűtési problémát, többletköltséget nem okozott. Álláspontja szerint az alperes, mint egyben a távhő szolgáltatóját kizárólag az motiválja, hogy a fűtési díj kifizetésére sor kerüljön, amely egyébként a per alatt folyamatosan teljesült is.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.

A jogerős ítélet a per érdemét tekintve nem sért törvényt.

A Ptk. 5. §-ának (1) bekezdése a joggal való visszaélést tiltja. A Ptk. 5. §-ának (3) bekezdése kimondja: ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket, vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a fél jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.

A jognyilatkozat bírói ítélettel való pótlásához a törvényben meghatározott valamennyi feltétel együttes fennállta szükséges.