129/1991. (X. 15.) Korm. rendelet

a lakóépületek és vegyes célra használt épületek távhőellátásáról

A Polgári Törvénykönyv 171. és 388. §-ában, valamint a villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény 23. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli:

1. § A rendelet hatálya alá tartozik az a lakóépület, valamint az a vegyes (részben lakás, részben egyéb) célra használt épület (a továbbiakban együtt: lakóépület), amelyben a fűtés, illetőleg a használati melegvíz szolgáltatás távhőellátás keretében történik.

2. § (1) A szolgáltatói berendezést a távhőszolgáltató, a fogyasztói berendezést - a rendeletben foglalt kivétellel - a lakóépület tulajdonosa vagy kezelője üzemelteti, aki a fogyasztók fűtési és használati melegvíz igényének folyamatos és biztonságos kielégítése érdekében köteles az általa üzemeltetett berendezés állandó üzemképes állapotáról gondoskodni.

(2) A távhőszolgáltató jogosult előzetes értesítés mellett a távhőrendszer üzembiztonsága éredekében a nem általa üzemeltetett fogyasztói berendezést ellenőrizni, és a megállapított hiányosságoknak meghatározott határidőn belül történő megszüntetésére a lakóépület tulajdonosát vagy kezelőjét felhívni.

(3) Ha a fogyasztói berendezés hibája üzemzavart idézhet elő, illetőleg a távhőrendszer üzembiztonságát vagy a szolgáltatás folyamatosságát veszélyeztetheti, a távhőszolgáltató a hiba kijavításáig a szolgáltatást korlátozhatja, illetőleg szüneteltetheti.

(4) A távhőrendszernek a távhőszolgáltató által üzemeltetett elzáró, szabályozó szerkezeteit csak a távhőszolgáltató működtetheti.

(5) Energiahordozó hiány vagy üzemzavar esetén, ha a távhőrendszer üzembiztonsága vagy a fűtési, illetőleg a használati melegvíz szolgáltatás folyamatossága veszélyeztetve van, a távhőszolgáltató - az érintett fogyasztók tájékoztatása mellett - a szolgáltatást csökkentheti, köteles azonban a csökentést a lehető legrövidebb időn belül megszüntetni.

(6) A távhőrendszernek a távhőszolgáltató által üzemeltetett berendezései rendszeres karbantartási munkáit a nyári időszakban a fogyasztói berendezés üzemeltetőjével egyeztetve kell elvégezni, és a szolgáltatást csak a munka elvégzésével érintett fogyasztói körben, a fogyasztók előzetes értesítése mellett a lehető legrövidebb időtartamra szabad szüneteltetni.

3. § (1) A távhőszolgáltató előzetes hozzájárulásával szabad

a) új fogyasztói berendezést - a fogyasztó által beszerzett és tulajdonát képező mérőeszköz kivételével - létesíteni,

b) meglévő fogyasztói berendezést áthelyezni, átalakítani vagy megszüntetni.

(2) Az új, az áthelyezett, az átalakított vagy a bővített fogyasztói berendezés csak a távhőszolgáltató előzetes hozzájárulásával helyezhető üzembe.

4. § (1)[1]

(2) A lakóépület tulajdonosa vagy kezelője a fogyasztói hőközpontot (hőfogadó állomást) polgári jogi megállapodás alapján a távhőszolgáltató üzemeltetésébe, azonkívül önkormányzati tulajdonba is adhatja.

5. § A távhőszolgáltató és a fogyasztó között a közszolgáltatási jogviszony a szolgáltatás igénybevételével is létrejön.

6. § (1) Távhőellátás keretében nyújtott, nem mérés alapján elszámolt fűtési szolgáltatás esetében az év október 15. napja és a következő év április 15. napja közötti időben (fűtési idényben) kell fűteni úgy, hogy az emberi tartózkodás céljára szolgáló fűtött helyiségek belső hőmérséklete naponta 8-20 óra között átlagosan legalább +20 °C (pl előszobában, konyhában, WC-ben +16 °C, hallban, lakószobában, irodában +20 °C, mosdóhelyiségben, fürdőszobában +24 °C) legyen, de a távhőszolgáltató és a fogyasztói hőközpontból (hőfogadó állomásból) ellátott fogyasztók összessége vagy a lakóépület tulajdonosa ettől eltérően is megállapodhatnak.

(2) Az (1) bekezdésben említett fűtési szolgáltatás esetében az év szeptember 15. és október 15. napja, valamint a következő év április 15. és május 15. napja közötti időben (pótfűtési időszakban) is lehet fűteni, ha azt a fogyasztói hőközpontból (hőfogadó állomásból) ellátott fogyasztók igénylik, és arra vonatkozólag megbízottjuk a távhőszolgáltatóval megállapodik. A fűtés naponkénti időtartamára és mértékére ebben az esetben is az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Távhőellátás keretében a használati melegvizet úgy kell szolgáltatni, hogy annak hőmérséklete a kifolyócsapoknál legalább +40 °C legyen.

7. § (1) Fogyasztói hőközponti (hőfogadó állomási) mérés lehetősége esetén a távhőszolgáltató a fűtési és használati melegvíz szolgáltatási célú hőt a fogyasztói hőközpontban (hőfogadó állomáson) mérni és a mérési eredményeket a fogyasztók közösségének kérésére rendelkezésükre bocsátani köteles.

(2) A távhőszolgáltató valamennyi fogyasztói hőközpontban (hőfogadó állomáson) 1992. október 1. napjáig a hő mérésének lehetőségét megvalósítani köteles.

8. § (1) A fogyasztó a távhőellátás keretében nyújtott fűtési vagy használati melegvíz szolgáltatásból akár meghatározott, akár meghatározatlan időre, de legalább egy hónapi időtartamra részleges vagy teljes kikapcsolást kérhet.

(2) A fűtési szolgáltatásból a fogyasztó akkor kapcsolható ki, ha ahhoz a lakóépület tulajdonosa vagy kezelője, valamint a kikapcsolás következményeiben érintett fogyasztók hozzájárulnak és a kikapcsolást kérő fogyasztó a felmerülő költségek megfizetését vállalja.

9. § (1) A távhőellátás keretében nyújtott fűtési, illetőleg használati melegvíz szolgáltatásért a fogyasztó az ármegállapító rendelkezésekben megállapított díjat köteles a távhőszolgáltatónak megfizetni.

(2) Ha a fogyasztó a díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a távhőszolgáltató a szolgáltatást a díjhátralék kiegyenlítéséig szüneteltetheti.

(3) Fűtési szolgáltatás szüneteltetésére akkor kerülhet sor, ha műszakilag megvalósítható, nem ütközik hatályos építési vagy műszaki előírásba, nem okoz épületfizikai-szerkezeti károsodást és a szomszédos helyiségek fűtését hátrányosan nem befolyásolja.

10. § E rendelet alkalmazásában:

1. Távhőellátás (távhőszolgáltatás) hőtermelő létesítményből vagy hévízműből távhőszolgáltató által távhővezetéken keresztül biztosított fűtési, illetőleg használati melegvíz szolgáltatás.

2. Távhőszolgáltató az a szerv, amely távhőellátás keretében közvetlenül a fogyasztó részére nyújt fűtési vagy használati melegvíz szolgáltatást.

3. Fogyasztó - egyéb megállapodás nemlétében - a lakóépületben lévő lakásnak, lakáshoz tartozó helyiségnek, nem lakás céljára szolgáló helyiségnek a fűtési, illetőleg használati melegvíz szolgáltatást igénybe vevő használója, közös használatra szolgáló helyiség vagy fűtött terület vonatkozásában a lakóépület tulajdonosa (kezelője). A fogyasztó albérlője, ágybérlője vagy alkalmazottja nem minősül fogyasztónak.

4. Hőtermelő létesítmény a hőerőmű, a hőtermelőmű, a hulladékhőhasznosító berendezés, a hőszivattyú.

5. Hévízmű (geotermikus hőforrás) az a természetes hévízforrás vagy hévízkút, amelyből nyert hőenergiát távhőszolgáltatási célra hasznáják fel.

6. Hőközpont a hőhordozó közeg kiadására, elosztására, fogadására, átalakítására, mérésére szolgáló technológiai berendezés. Fajtái: termelői hőközpont, elosztó hőközpont, szolgáltatói hőközpont, fogyasztói hőközpont.

7. Szolgáltatói hőközpont több lakóépület hőenergia ellátása céljából az ellátandó épületeken kívül, esetleg azok egyikében elhelyezve a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására szolgáló technológiai berendezés.

8. Fogyasztói hőközpont egy lakóépület távhőellátása céljából a lakóépületben elhelyezve a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mérésére szolgáló technológiai berendezés.

9. Hőfogadó állomás egy lakóépület távhőellátása céljából a lakóépületben elhelyezve a hőhordozó közeg fogadására, mérésére, átalakítás nélküli továbbítására szolgáló technológiai berendezés.

10. Távhővezeték, amely tartozékaival (műtárgyak, hálózati szerelvények, kapcsolódó automatikák, műszerek, elektromos berendezések) együtt a hőhordozó közegnek a hőtermelő létesítménytől vagy a hévízműtől a fogyasztói hőközpontig (hőfogadó állomásig) történő szállítására szolgál. Fajtái: gerincvezeték, elosztóvezeték, bekötővezeték, valamint a szolgáltatói hőközpontból kiinduló és az ellátandó épület hőfogadó állomása főelzáró szerelvényéig terjedő összekötővezeték.

11. Fogyasztói vezetékhálózat, amely a fogyasztói hőközpontból (hőfogadó állomásból) kiindulva a felhasználó berendezésekhez (hőleadó készülék, használati melegvízcsap) szállítja a hőhordozó közeget.

12. Csatlakozási pont a fogyasztói hőközpont elhelyezésére szolgáló helyiségben a távhővezetékbe beépített első elzáró szerelvénynek a fogyasztó felé eső oldala.

13. Szolgáltatói berendezés a hőtermelő létesítmény, illetőleg a geotermikus hőforrás, a termelői, az elosztó, a szolgáltatói hőközpont, a távhővezeték - tartozékaival együtt - a csatlakozási pontig, valamint az elszámolás alapjául szolgáló mérőeszközök a fogyasztó által beszerzett és tulajdonát képező mérőeszközök kivételével.

14. Fogyasztói berendezés a távhővezetéknek a csatlakozási pont utáni szakasza, a fogyasztói hőközpont, a hőfogadó állomás, a fogyasztói vezetékhálózat, a felhasználó berendezés, valamint a fogyasztó tulajdonát képező, elszámolás alapjául szolgáló mérőeszközök.

15. Távhőrendszer a szolgáltató és a fogyasztói berendezések összessége.

16. Hőhordozó közeg a fűtési és használati melegvíz szolgáltatás nyújtásához szükséges hőenergia továbbítására szolgáló közeg, amely lehet gőz, forróvíz, illetőleg melegvíz.

11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a lakóépületek és bérbeadás útján hasznosított más épületek távhő- és melegvíz ellátásáról szóló 2/1966. (III. 31.) NIM rendelet, továbbá a távhőszolgáltatás egyes kérdéseiről szóló 9/1972. (XII. 7.) NIM rendelet és a melléklete hatályát veszti.

(2) A rendelet 2. § (1) bekezdésének hatálya nem terjed ki arra a fogyasztói hőközpontra (hőfogadó állomásra), amely a rendelet hatályba lépése előtt a távhőszolgáltató üzemeltetésébe, illetőleg állami tulajdonba és a távhőszolgáltató kezelésébe került.

Dr. Boross Péter s. k.,

belügyminiszter