A Fővárosi Törvényszék G.42165/2010/12. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 67. §, 78. §, 220. §, 235. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 78. §, 84. §, 200. §, 205. §, 324. §, 326. §, 339. §, 355. §, 474. §] Bíró: Gyulafalvi Edith

Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma

1027 Budapest, Varsányi Irén u. 40-44.

1535 Bp. Pf.: 887.

21.G.42.165/2010/12.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Bíróság a személyesen eljárt felperes neve (felperes címe) értesítési cím: (felperes értesítési címe) felperesnek dr. L. B. jogtanácsos (alperes címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t.

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 500.000.- (ötszázezer) Ft perköltséget.

A Magyar Állam 900.000.- (kilencszázezer) Ft eljárási illetéket visel.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet ennél a bíróságnál, de a Fővárosi Ítélőtáblához címezve kell benyújtani 3 példányban.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, továbbá ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás tartását.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Legfelsőbb Bíróság bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Legfelsőbb Bíróság eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja.

A fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik.

I n d o k o l á s

A felperes - mint megbízott és biztosítási üzletkötő - és az alperes - mint megbízó - között 2000. január 24. napján írásban 2000. január 1. napjától határozatlan időtartamra szóló megbízási szerződés jött létre, amely szerint az alperes (akkor H. B. Rt.) azzal bízta meg a felperest, hogy a szerződésben meghatározott biztosításközvetítői tevékenységet biztosítási üzletkötőként kizárólag a megbízó érdekében és részére folytassa.

A felperes a megbízási szerződést egyéni vállalkozóként kötötte meg.

A felperes 1996. és 2001. között biztosítási üzletkötőként dolgozott az alperes Dél-budapesti kirendeltségén a .... szám alatt. A felperes a megbízási szerződés megkötése előtt munkaviszonyban látta el a közvetítői tevékenységet.

A felek a megbízási szerződést 2001. június 6. napján 2001. május 29-i hatállyal írásban módosították.

A megbízási szerződés módosítás IX.3. pont szerint a megbízási szerződést rendes felmondással a felek bármelyike írásban, indokolás nélkül, 30 napos felmondási idővel felmondhatja.

Az alperes a 2001. november 22. napján kelt, felperesnek címzett levelében közölte a felperessel, hogy a 2000. január 1. napjától határozatlan időtartamra létrejött, 2001. május 29. napjától módosított megbízási szerződést, annak IX.3. pontja alapján rendes felmondással 30 napos felmondási idővel felmondja. A határidő kezdetét jelen értesítés kézbesítésétől kell számítani, majd a 30 nap elteltével a megbízási szerződés megszűnik.

A felperes az alperes rendes felmondást tartalmazó levelét 2001. november 23-án kapta meg.

Az alperes rendes felmondása folytán a 30 napos felmondási idő elteltével a felek között létrejött megbízási szerződés megszűnt.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság a jogerős 18.G.303844/2006/33. számú ítéletében kötelezte a jelen per alperesét, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 3.230.525.- Ft-ot, valamint ennek 2001. február 1. napjától a kifizetésig járó törvényes mértékű késedelmi kamatát. A felperes ebben a perben keresetében megbízási díj jogcímén 3.590.366.- Ft tőke, valamint ennek 2001. február 1. napjától járó törvényes mértékű késedelmi kamata és perköltség megfizetésére kérte az alperes kötelezését. A bíróság a perben elkészített szakvélemény szerint a felperes értékesítési, tanácsosi karrierjutalékának, valamint a 2001. III. negyedévi megtartási jutalékának összegét a szakértői vélemény alapján 3.230.525.- Ft-ban állapította meg.

Az alperes a jogerős ítélet alapján teljesített a felperes részére.

A felperes a 2009. október 19. napján kelt, alperesnek címzett, kártérítési igény bejelentése tárgyú levelében felszólította az alperest a 2001. évig visszamenőleges 180.000.000.- Ft kártérítés és a 90.000.000.- Ft-os nem vagyoni kártérítés összegeinek és kamatainak 15 napon belüli megfizetésére.

A felperes keresetében kártérítés jogcímén 180.000.000.- Ft és 90.000.000.- Ft és kamatai megfizetésére kérte az alperes kötelezését. A felperes a 180.000.000.- Ft-os követelését vagyoni kárként terjesztette elő és ebből az összegből 20.000.000.- Ft után 2001. december 23. napjától, 40.000.000.- Ft után 2002. december 23. napjától, 60.000.000.- Ft után 2003. december 23. napjától, 80.000.000.- Ft után 2004. december 23. napjától, 100.000.000.- Ft után 2005. december 23. napjától, 120.000.000.- Ft után 2006. december 23. napjától, 140.000.000.- Ft után 2007. december 23. napjától, 160.000.000.- Ft után 2008. december 23. napjától és 180.000.000.- Ft után 2009. december 23. napjától, míg a 90.000.000.- Ft nem vagyoni kárösszeg után 2001. december 23. napjától a kifizetésig járó, a Ptk. 301/A. §-ának (2) bekezdése szerinti mértékű késedelmi kamat megfizetésére is kérte az alperes kötelezését. A felperes előadta, hogy az alperes a megbízási szerződést a 2001. november 22. napján kelt levelében mondta fel, ezt követően vele nem kötött újabb szerződést. Az alperes a rendes felmondását bár ezt a felperes külön kérte nem indokolta. A szerződésbontás pillanatában a felperes által kötött és gondozott életbiztosítások utáni folytatólagos jutalék nagysága átlagosan 300.000.- Ft, illetve az utolsó három évben (1999., 2000., 2001.) a teljesítményarányos jutalék 1.500.000.- Ft körül mozgott, ami a folyamatosan kötött új szerződésekkel növekedett volna. Ezért a felperes 2001-ig visszamenőlegesen 2001. és 2009. között évi 20.000.000.- Ft összegű jutalékra jogosult, aminek az 1999., 2000. és 2001. években elszámolt jutalék az alapja.

A felperes a nem vagyoni kártérítés címén előterjesztett követelés vonatkozásában előadta, hogy 2001-et követően megpróbált elhelyezkedni más biztosító társaságnál, például a ... Zrt.-nél, azonban az alperes velük együttműködve olyan rá és ügyfélkörére vonatkozó hamis információkat adott át, mellyel 2004-ben oktalanul rendőrségi meghurcoltatás várt rá. 2003. február 13-án csalás vádjával feljelentést tettek a BRFK XIII. kerületi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályán, majd pedig miután az bűncselekmény hiányában elutasításra került, a ...-i Városi Ügyészség B.3329/2003/13/1. számú határozatában 2005. október 7-én megszüntette a nyomozást. A felperes számára a nyomozati iratokból derült ki az, hogy a ... Zrt., illetve az alperes között már a rendőrségi eljárás megkezdése előtt olyan információcsere zajlott, mely a felperes személyét is hátrányosan érintette. A két társaság közötti levelezésből az is kitűnt, hogy a felperes személyét is érintő információcsere nemcsak írásban, hanem személyes megbeszélések során is zajlott, melynek következtében a ...-i Rendőrkapitányságon végül a felperes többszöri kihallgatásnak lett kitéve, valamint írásmintát vettek tőle.