A Kúria Jpe.60005/2023/6. számú precedensképes határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 41/D. § (3) bek.] Bírók: Balogh Zsolt, Bartal Géza, Bartkó Levente, Csák Zsolt, Darák Péter, Domonyai Alexa, Döme Attila, Dzsula Marianna, Farkas Attila, Harangozó Attila, Kovács Zsuzsanna, Kurucz Krisztina, Nyírőné dr. Kiss Ildikó, Patyi András, Sperka Kálmán, Tánczos Rita, Varga Zs. András

A határozat elvi tartalma:

A Jogegységi Panasz Tanács a jogegységi panaszt a Bszi. 41/D. § (3) bekezdése alapján elutasította, mivel megállapította, hogy a panaszos által megjelölt, korábban közzétett tizenkét kúriai határozat tényállása releváns körben eltér a panaszolt ügyétől. Ebből következően tehát a panaszos által állított kérdéskörben a korábbi rögzült gyakorlattól való eltérés ügyazonosság hiányában nem volt vizsgálható, a jogkérdésben való eltérés nem volt felvethető.

***********

Kúria 2

I.Jpe.60.005/2023/6

A Kúria

Jogegységi Panasz Tanácsának

határozata

Az ügy száma: Jpe.I.60.005/2023/6.

A felperes: a felperes neve

(a felperes címe)

A felperes képviselője: Ifj. dr. Marton Kálmán ügyvéd

(a felperes képviselőjének címe)

Az alperes: az alperes neve

(az alperes címe)

Az alperes képviselője: Dr. Tóth Ákos kamarai jogtanácsos

A per tárgya: munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye

A jogegységi panaszt benyújtó fél: az alperes

A jogegységi panasszal támadott határozat: Mfv.VIII.10.101/2022/9. számú ítélet

Rendelkező rész

A Kúria az alperes jogegységi panaszát elutasítja.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A jogegységi panasz elbírálása szempontjából irányadó tényállás

[1] A felperes 2001-ig folyamatosan hivatásos szolgálatot teljesített, majd szolgálati nyugdíjba vonult. A szolgálati járandóság folyósítása mellett - az adott évre vonatkozó minimálbér éves összegének másfélszerese mértékéig - lehetősége volt kereső tevékenységet folytatni.

[2] A felperes 2010. december 1-től területi vezető munkakörben állt határozatlan idejű munkaviszonyban az alperesnél.

[3] A felperes 2018 augusztusában súlyos agyhártyagyulladás betegségben szenvedett, amely miatt intenzív ápolásra és gépi lélegeztetésre szorult. A betegsége szövődményeként súlyos hallásvesztés alakult ki, amely következményeként hallókészülék viselésére szorult. 2019 őszére vált alkalmassá a munkavégzésre, napi 100-200 km, illetve havi 2000-4000 km biztonságos vezetésre. Orvosi szempontból az I. csoportú lőfegyvertartásra is alkalmas volt, az eszméletlen állapotot okozó agyhártyagyulladásból meggyógyult, idegrendszeri sérülése nem volt.

[4] A felperes hosszú időtartamú keresőképtelen állományára tekintettel az alperes 2019 őszén soron kívüli foglalkozás-egészségügyi vizsgálatot rendelt el. 2019. szeptember 15-én az elsőfokú orvosi alkalmassági vélemény a felperes alkalmassága hiányát állapította meg. A felperes fellebbezése alapján eljárt Nemzeti Népegészségügyi Központ Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztálya szintén nem találta alkalmasnak a felperest a területvezetői munkakör ellátására. A munkaköri alkalmasságot érintő korlátozásként a gépjárművezetői II. csoportú egészségi alkalmasság hiányát jelölte meg.

[5] Az orvosi véleményekre figyelemmel az alperes 2019. szeptember 12-én kelt és 19-én közölt felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát. A felmondás indokolása szerint a felperes foglalkozás-egészségügyi szakorvosi alkalmassági vizsgálata alapján a munkaszerződésben meghatározott területi vezető munkakör ellátására nem alkalmas. A képzettségének, végzettségének, gyakorlatának és egészségi állapotának megfelelő más munkakört a munkáltató nem tudott felajánlani részére, ezért a képességével, illetve annak hiányával összefüggő ok miatt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 66. § (2) bekezdésében foglaltak szerint munkaviszonyát felmondással megszüntette.

[6] A felperes keresetében a jogellenes jogviszony-megszüntetés jogkövetkezményeként elmaradt jövedelem címén kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest, vitatva, hogy egészségi állapota miatt alkalmatlan lenne munkaköre ellátására.

Az első- és másodfokú bíróság ítélete