32000R2659[1]

A Bizottság 2659/2000/EK rendelete (2000. november 29.) a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének a kutatási és fejlesztési megállapodások egyes csoportjaira történő alkalmazásárólEGT vonatkozású szöveg.

A BIZOTTSÁG 2659/2000/EK RENDELETE

(2000. november 29.)

a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének a kutatási és fejlesztési megállapodások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozási okmányával módosított, a Szerződés 85. cikke (3) bekezdésének a megállapodások, döntések és összehangolt magatartások egyes csoportjai tekintetében történő alkalmazásáról szóló, 1971. december 20-i 2821/71/EGK tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 1. cikke (1) bekezdésének b) pontjára,

e rendelet tervezetének ( 2 ) közzétételét követően,

a versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

(1)

A 2821/71/EGK rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a Szerződés 81. cikke (3) bekezdését [korábbi 85. cikke (3) bekezdését] rendeleti úton alkalmazza a 81. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó megállapodások, döntések és összehangolt magatartások egyes olyan csoportjaira, amelyek célja termékek és az ipari alkalmazás szakaszára is kiterjedő eljárások kutatása és fejlesztése, az ebből származó eredmények hasznosítása, beleértve a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó rendelkezéseket.

(2)

A Szerződés 163. cikkének (2) bekezdése felszólítja a Közösséget, hogy ösztönözze a vállalkozásokat - a kis- és középvállalkozásokat is beleértve - magas szintű kutatási és technológiafejlesztési tevékenységeik terén, és támogassa az együttműködésüket célzó erőfeszítéseiket. A vállalkozások, kutatóközpontok és egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredményeknek az Európai Közösség ötödik keretprogramja (1998-2002) végrehajtását célzó terjesztésére vonatkozó szabályokról szóló, 1998. december 22-i 1999/65/EK tanácsi határozat ( 3 ) alapján, továbbá az 1999/65/EK határozat végrehajtásáról szóló 996/1999/EK bizottsági rendelet ( 4 ) alapján a Közösség ötödik keretprogramja keretében támogatott közvetett kutatási és technológiafejlesztési (KTF) tevékenységeket együttműködésben kell megvalósítani.

(3)

A közös kutatásokról, illetve a kutatási eredményeknek az ipari alkalmazás szakaszáig terjedő, de az ipari alkalmazást magában nem foglaló, közös fejlesztéséről szóló megállapodások általában nem tartoznak a Szerződés 81. cikke (1) bekezdésének hatálya alá. Bizonyos körülmények között azonban, mint például, ha a felek vállalják, hogy nem végeznek más kutatást és fejlesztést ugyanazon a téren, és ily módon lemondanak arról a lehetőségről, hogy más felekkel szemben versenyelőnyhöz jussanak, az ilyen megállapodások a 81. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozhatnak, és ezért azokat e rendelet hatálya alá kell vonni.

(4)

A 2821/71/EGK rendelet alapján a Bizottság elfogadta különösen a legutóbb a 2236/97/EK rendelettel ( 5 ) módosított, a Szerződés 85. cikke (3) bekezdésének a kutatási és fejlesztési megállapodások egyek csoportjaira történő alkalmazásáról szóló, 1984. december 19-i 418/85/EGK rendeletet ( 6 ) A 418/85/EGK rendelet 2000. december 31-én hatályát veszti.

(5)

Az új rendeletnek két követelményt kell kielégítenie: biztosítani a verseny eredményes védelmét és megfelelő jogbiztonságot nyújtani a vállalkozások számára. E célok megvalósítása során figyelembe kell venni a hatósági ellenőrzés és a jogalkotási keret lehető legnagyobb mértékű egyszerűsítésének szükségességét. A 81. cikk (3) bekezdésének alkalmazása céljából a piaci erő bizonyos szintje alatt általában vélelmezhető, hogy a kutatási és fejlesztési megállapodások kedvező hatásai ellensúlyozzák a versenyre gyakorolt esetleges kedvezőtlen hatásokat.

(6)

A 2821/71/EGK rendelet előírja, hogy a Bizottság mentességet megállapító rendeletében meg kell határozni a megállapodások, döntések és összehangolt magatartások azon csoportjait, amelyekre a rendeletet alkalmazni kell, meg kell jelölni azokat a korlátozásokat, illetve kikötéseket, amelyek a megállapodásokban, döntésekben és összehangolt magatartásokban szerepelhetnek, továbbá azokat, amelyek nem, valamint meg kell jelölni azokat a kikötéseket, amelyeket a megállapodásoknak, döntéseknek és összehangolt magatartásoknak tartalmazniuk kell, továbbá az egyéb teljesítendő feltételeket.

(7)

Helyénvaló, ha a mentesített kikötések felsorolása helyett nagyobb hangsúlyt kap azon megállapodáscsoportok meghatározása, amelyek a piaci erő bizonyos szintjéig mentességet élveznek, valamint azon korlátozások, illetve kikötések meghatározása, amelyek ilyen megállapodásokbannem szerepelhetnek. Ez összhangban van azzal a gazdasági alapú megközelítéssel, amely a megállapodásoknak az érintett piacra gyakorolt hatását értékeli.

(8)

A 81. cikk (3) bekezdésének rendeleti úton történő alkalmazásához nem szükséges meghatározni azokat a megállapodásokat, amelyek a 81. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozhatnak. A megállapodásoknak a 81. cikk (1) bekezdése alapján történő egyedi elbírálásakor több tényezőt kell figyelembe venni, így különösen az érintett piac szerkezetét.

(9)

A csoportmentesség kedvezményét olyan megállapodásokra kell korlátozni, amelyek esetében kellő bizonyossággal feltételezhető, hogy megfelelnek a 81. cikk (3) bekezdésében foglalt feltételeknek.

(10)

A kutatásban és fejlesztésben, valamint az eredmények hasznosításában folytatott együttműködés általában előmozdítja a műszaki és gazdasági haladást azáltal, hogy fokozza a know-how felek közötti terjesztését, és kiküszöböli a kutatási és fejlesztési munka megkettőzését, a kiegészítő know-how-k cseréje révén ösztönzi az új fejlesztéseket, továbbá ésszerűsíti a kutatás és fejlesztés eredményeként kidolgozott termékek gyártását és eljárások alkalmazását.

(11)

Az eredmények közös hasznosítása a közös kutatás és fejlesztés természetes következményének tekinthető. Ez különböző formákat ölthet, ilyen például a gyártás, azon szellemi tulajdonjogok hasznosítása, amelyek jelentősen hozzájárulnak a műszaki, illetve gazdasági haladáshoz, vagy az új termékek forgalmazása.

(12)

A kutatás és fejlesztés volumenének és eredményességének növelésétől általában az várható, hogy a fogyasztók javát szolgálja az új, illetve jobb termékek vagy szolgáltatások bevezetése révén, valamint az új, illetve jobb eljárásoknak köszönhetően megvalósított árcsökkentés révén.

(13)

A közös kutatás és fejlesztés előnyeinek és céljainak elérése érdekében az e rendeletben foglalt mentességet a kutatási és fejlesztési megállapodások olyan rendelkezéseire is alkalmazni kell, amelyek nem az említett megállapodások elsődleges céljára vonatkoznak, de azok végrehajtásához közvetlenül kapcsolódnak és ahhoz szükségesek.

(14)

Ahhoz, hogy a mentesítés indokolt legyen, a közös hasznosításnak olyan termékekre vagy eljárásokra kell irányulnia, amelyek esetében a kutatás és fejlesztés eredményeinek alkalmazása meghatározó jelentőségű, és a felek mindegyikének lehetősége van az érdekében álló bármely eredmény hasznosítására. Ha azonban olyan tudományos testületek, kutatóintézetek vagy vállalkozások vesznek részt a kutatásban és fejlesztésben, amelyek kereskedelmi szolgáltatásként végeznek kutatást és fejlesztést többnyire anélkül, hogy részt vennének az eredmények hasznosításában, azok vállalhatják azt, hogy a kutatás és fejlesztés eredményeit kizárólag további kutatás céljára használják fel. Hasonlóképpen a nem versenytárs vállalkozások vállalhatják azt, hogy hasznosítási jogukat egy vagy több műszaki alkalmazási területre korlátozzák, az egymást kiegészítő szakértelemmel rendelkező felek együttműködésének előmozdítása érdekében.

(15)

Az e rendelet alapján történő mentesítést az olyan kutatási és fejlesztési megállapodásokra kell korlátozni, amelyek az adott termékek vagy szolgáltatások jelentős részére vonatkozóan nem teszik lehetővé a vállalkozások számára a verseny megszüntetését. A csoportmentesítésből ki kell zárni az olyan versenytársak közötti megállapodásokat, amelyeknek a kutatás és fejlesztés eredményei révén továbbfejleszthető vagy helyettesíthető termékekből, illetve szolgáltatásokból álló együttes piaci részesedése a megállapodás megkötése idején meghalad egy bizonyos szintet.

(16)

Annak érdekében, hogy a tényleges verseny fenntartása az eredmények közös hasznosítása folyamán biztosított legyen, rendelkezni kell a csoportmentesség alkalmazásának megszüntetéséről abban az esetben, ha a feleknek a közös kutatás és fejlesztés eredményeként előállított termékekből álló együttes piaci részesedése túlságosan megnő. A mentességet a közös hasznosítás kezdetétől bizonyos ideig a felek piaci részesedésétől függetlenül változatlanul alkalmazni kell, mindaddig, amíg a felek piaci részesedése, különösen egy teljesen új termék bevezetését követően, stabilizálódik, és annak érdekében, hogy a befektetések megtérülésére egy minimális időtartam biztosított legyen.

(17)

E rendelet nem mentesíti az olyan korlátozásokat tartalmazó megállapodásokat, amelyek nem nélkülözhetetlenek a fent említett kedvező hatások eléréséhez. Elvben az érintett vállalkozások piaci részesedésétől függetlenül ki kell zárni az e rendelet által megállapított csoportmentesség kedvezményének köréből egyes olyan súlyosan versenyellenes korlátozásokat, mint a felek szabadságának korlátozása abban, hogy a megállapodáshoz nem kapcsolódó területen kutatást és fejlesztést folytassanak, a harmadik felek által fizetendő árak rögzítése, a termelés vagy értékesítés korlátozása, illetve a piacok vagy a vevőkör felosztása, továbbá a szerződés szerinti termékek tényleges passzív értékesítésének korlátozása más felek számára fenntartott területeken.

(18)

A piaci részesedés korlátozása, egyes megállapodások kizárása az e rendelet által előírt mentességből, és az e rendeletben előírt feltételek általában biztosítják azt, hogy azok a megállapodások, amelyekre a csoportmentességet alkalmazni kell, ne nyújtsanak lehetőséget a részt vevő vállalkozások számára arra, hogy a versenyt az adott termékek, illetve szolgáltatások jelentős része tekintetében megszüntessék.

(19)

Azokban az egyedi esetekben, amelyekben az e rendelet hatálya alá tartozó megállapodások mégis a Szerződés 81. cikkének (3) bekezdésével összeegyeztethetetlen hatást váltanak ki, a Bizottság visszavonhatja a csoportmentesség kedvezményét.

(20)

Az olyan vállalkozások közötti megállapodások, amelyek nem versenytárs gyártói a kutatás és fejlesztés révén továbbfejleszthető vagy helyettesíthető termékeknek, csak kivételes körülmények között szüntetik meg a kutatás és fejlesztés területén a tényleges versenyt. Ezért helyénvaló az ilyen megállapodások esetében a piaci részesedéstől függetlenül a csoportmentesség kedvezménye alkalmazásának lehetővé tétele, valamint a kivételes eseteknek a kedvezmény visszavonása révén történő kezelése.

(21)

Mivel a kutatási és fejlesztési megállapodások gyakran hosszú távra szólnak, különösen akkor, ha az együttműködés az eredmények hasznosítására is kiterjed, e rendelet időbeli hatályát 10 évben kell megállapítani.

(22)

Ez a rendelet nem sérti a Szerződés 82. cikkének alkalmazását.

(23)

A közösségi jog elsőbbségének elvével összhangban a nemzeti versenyjog alapján hozott intézkedések nem sérthetik a közösségi versenyjogi szabályoknak a közös piac egész területén történő egységes alkalmazását, valamint az ilyen szabályok, köztük e rendelet, végrehajtására elfogadott intézkedések tényleges érvényesülését,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Mentesség

(1) A Szerződés 81. cikkének (3) bekezdése alapján és e rendelet rendelkezéseire is figyelemmel, ez a rendelet kinyilvánítja, hogy a Szerződés 81. cikkének (1) bekezdését nem lehet alkalmazni két vagy több vállalkozás (a továbbiakban: felek) között kötött olyan megállapodásokra, amelyek azokról a feltételekről rendelkeznek, amelyek mellett az adott vállalkozások a következő tevékenységeket folytatják:

a) termékre vagy eljárásra vonatkozó közös kutatás és fejlesztés, valamint az ilyen kutatás és fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása;

b) ugyanazon felek közötti korábbi megállapodás alapján végzett, termékre vagy eljárásra vonatkozó közös kutatás és fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása; vagy

c) termékre vagy eljárásra vonatkozó közös kutatás és fejlesztés, az ebből származó eredmény közös hasznosítása nélkül.

Ezt a mentességet annyiban kell alkalmazni, amennyiben az ilyen megállapodások (a továbbiakban: kutatási és fejlesztési megállapodások) a 81. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, versenyt korlátozó rendelkezéseket tartalmaznak.

(2) Az (1) bekezdésben előírt mentességet alkalmazni kell a kutatási és fejlesztési megállapodásokban foglalt olyan rendelkezésekre is, amelyek nem a megállapodások elsődleges céljára vonatkoznak, de azok végrehajtásához közvetlenül kapcsolódnak és ahhoz szükségesek, így például arra a kötelezettségre, hogy azon a területen, amelyre a megállapodás kiterjed, illetve más, szorosan kapcsolódó területen sem önállóan, sem harmadik felekkel közösen nem végezhető kutatás és fejlesztés a megállapodás teljesítése folyamán.

Az első albekezdést azonban nem lehet alkalmazni azokra a rendelkezésekre, amelyek célja megegyezik az 5. cikk (1) bekezdésében felsorolt versenykorlátozások céljával.

2. cikk

Meghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "megállapodás": a megállapodás, a vállalkozások társulásai által hozott döntés, illetve az összehangolt magatartás.

2. "részt vevő vállalkozások": a kutatási és fejlesztési megállapodásban részes vállalkozások és azok saját kapcsolt vállalkozásai.

3. "kapcsolt vállalkozások":

a) olyan vállalkozások, amelyekben a kutatási és fejlesztési megállapodás egyik részese közvetve vagy közvetlenül:

i. a szavazati jogok több mint fele gyakorlásának jogával rendelkezik,

ii. a felügyelő bizottság, az igazgatótanács vagy a vállalkozást jogszerűen képviselő testületek tagjai több mint felének kinevezése jogával rendelkezik, vagy

iii. a vállalkozás ügyeinek igazgatására jogosult;

b) olyan vállalkozások, amelyek a kutatási és fejlesztési megállapodás valamely részesének vonatkozásában közvetve vagy közvetlenül rendelkeznek az a) pontban felsorolt jogokkal, illetve hatáskörökkel;

c) olyan vállalkozások, amelyekben a b) pontban említett valamely vállalkozás közvetve vagy közvetlenül rendelkezik az a) pontban felsorolt jogokkal, illetve hatáskörökkel;

d) olyan vállalkozások, amelyekben a kutatási és fejlesztési megállapodás valamely részese az a), b) vagy c) pontban említett vállalkozások egyikével vagy közülük többel együttesen rendelkezik az a) pontban felsorolt jogokkal, illetve hatáskörökkel, illetve olyan vállalkozások, amelyekben az utóbbi vállalkozások közül kettő vagy több együttesen rendelkezik az a) pontban felsorolt jogokkal, illetve hatáskörökkel;

e) olyan vállalkozások, amelyekben az a) pontban felsorolt jogokkal, illetve hatáskörökkel együttesen rendelkeznek:

i. a kutatási és fejlesztési megállapodás részesei, vagy azoknak az a)-d) pontban említett kapcsolt vállalkozásai, vagy

ii. a kutatási és fejlesztési megállapodás egy vagy több részese, vagy azoknak az a)-d) pontban említett egy vagy több kapcsolt vállalkozása és egy vagy több harmadik fél.

4. "kutatás és fejlesztés": termékre vagy eljárásra vonatkozó know-how megszerzése, elméleti elemzés, megfigyelés, kísérlet végzése, beleértve a kísérleti gyártást és a termék vagy eljárás műszaki vizsgálatát, a szükséges gépek és berendezések létrehozása, valamint a kutatás eredményének hasznosítása érdekében szellemi tulajdonjogok megszerzése;

5. "termék": áru és/vagy szolgáltatás, beleértve a közbenső terméket és/vagy rész-szolgáltatást, valamint a végterméket és/vagy végső szolgáltatást;

6. "a szerződés szerinti eljárás": a közös kutatás és fejlesztés eredményeként kidolgozott technológia vagy eljárás;

7. "a szerződés szerinti termék": a közös kutatás és fejlesztés eredményeként kidolgozott, illetve a szerződés szerinti eljárás alkalmazásával gyártott vagy létrehozott termék;

8. "az eredmények hasznosítása": a szerződés szerinti termékek előállítása vagy forgalmazása, a szerződés szerinti eljárás alkalmazása, valamint az ezekre vonatkozó szellemi tulajdonjogok átruházása, hasznosításukra licencia adása, és know-how közlése;

9. "szellemi tulajdonjogok": az ipari tulajdonjogok, a szerzői jog és a szomszédos jogok;

10. "know-how": a tapasztalatból és kísérletből származó, nem szabadalmazott gyakorlati ismeretek titkos, lényeges és azonosított együttese: a "titkos" kifejezés itt azt jelenti, hogy a know-how nem közismert vagy könnyen hozzáférhető; a "lényeges" kifejezés azt jelenti, hogy a know-how olyan ismeretet tartalmaz, amely nélkülözhetetlen a szerződés szerinti termékek gyártásához, illetve a szerződés szerinti eljárások alkalmazásához; az "azonosított" azt jelenti, hogy a know-how-ról egy kellően átfogó ismertetés áll rendelkezésre, amelynek alapján megállapítható, hogy a know-how kimeríti a titkosság és lényegesség ismérveit;

11. "közösen" végzett a kutatás és fejlesztés, illetőleg az abból származó eredmény hasznosítása abban az esetben, ha az adott tevékenységet:

a) közös munkacsoport, szervezet vagy a felek által közösen ellenőrzött vállalkozás végzi;

b) a felek által közösen megbízott harmadik személy végzi, vagy

c) a felek a kutatás, a fejlesztés, az előállítás illetve a forgalmazás terén szakosítás alapján egymás között megosztva végzik;

12. "versenytárs vállalkozás": olyan vállalkozás, amely a szerződés szerinti termék által továbbfejleszthető vagy helyettesíthető terméket kínál (tényleges versenytárs), vagy olyan vállalkozás, amelyről reálisan feltételezhető, hogy az árak kismértékű, de tartós emelkedésére reagálva vállalná az adott termék kínálatához szükséges többletbefektetést vagy egyéb szükséges átállási költséget (potenciális versenytárs);

13. "a szerződés szerinti termékek érintett piaca": az(ok) a termékpiac(ok) és földrajzi piac(ok), amelye(ke)n a szerződés szerinti termék megjelenik.

3. cikk

A mentesség feltételei

(1) Az 1. cikkben megállapított mentességet a (2)-(5) bekezdésben meghatározott feltételekre is figyelemmel kell alkalmazni.

(2) A közös kutatás és fejlesztés eredményeihez a további kutatás, illetve felhasználás céljából minden félnek hozzá kell férnie. Azonban olyan kutatóintézetek, tudományos testületek vagy vállalkozások, amelyek kereskedelmi szolgáltatásként végeznek kutatást és fejlesztést anélkül, hogy általában részt vennének az eredmények hasznosításában, vállalhatják azt, hogy az eredményeket kizárólag a további kutatás céljára használják fel.

(3) A (2) bekezdés sérelme nélkül, ha a kutatási és fejlesztési megállapodás csak a közös kutatásról és fejlesztésről rendelkezik, minden fél szabadon és önállóan hasznosíthatja a közös kutatás és fejlesztés eredményeit, valamint az ilyen hasznosításhoz szükséges bármely korábbi know-how-t. Ez a hasznosítási jog egy vagy több műszaki alkalmazási területre korlátozható, ha a felek a kutatási és fejlesztési megállapodás megkötésének időpontjában nem versenytársak.

(4) A közös hasznosításnak olyan, szellemi tulajdonjogok által védett, vagy know-how-t képező eredményekre kell irányulnia, amelyek jelentősen hozzájárulnak a műszaki vagy a gazdasági haladáshoz, és a szerződés szerinti termékek gyártásában vagy a szerződés szerinti eljárások alkalmazásában meghatározó jelentőségűek.

(5) Az előállításban való szakosodás alapján gyártással megbízott vállalkozások kötelesek teljesíteni minden fél szállítási megrendeléseit, kivéve ha a kutatási és fejlesztési megállapodás közös forgalmazást is előír.

4. cikk

A piaci részesedési küszöb és a mentesség időtartama

(1) Amennyiben a részt vevő vállalkozások nem versenytárs-vállalkozások, az 1. cikkben megállapított mentesség a kutatás és fejlesztés időtartamára szól. Amennyiben az eredmények hasznosítása közösen történik, a mentességet a szerződés szerinti termék közös piacon belüli első forgalomba hozatalától számított hét évig továbbra is alkalmazni kell.

(2) Amennyiben a két vagy több részt vevő vállalkozás versenytárs vállalkozás, az 1. cikkben megállapított mentesség az (1) bekezdésben említett időtartam alatt csak akkor alkalmazandó, ha a kutatási és fejlesztési megállapodás megkötésének időpontjában a részt vevő vállalkozások együttes piaci részesedése nem haladja meg a 25 %-ot azon termékek érintett piacán, amelyeket a szerződés szerinti termékek továbbfejleszthetnek vagy helyettesíthetnek.

(3) Az (1) bekezdésben említett időszakot követően a mentességet addig kell továbbra is alkalmazni, amíg a részt vevő vállalkozások együttes piaci részesedése a szerződés szerinti termékek érintett piacán nem haladja meg a 25 %-ot.

5. cikk

A mentesség hatálya alá nem tartozó megállapodások

(1) Az 1. cikkben megállapított mentességet nem lehet alkalmazni azokra a megállapodásokra, amelyek célja közvetve vagy közvetlenül, önmagukban vagy a felek irányítása alá tartozó egyéb tényezőkkel együttesen, a következő:

a) a részt vevő vállalkozások szabadságának korlátozása abban, hogy kutatást és fejlesztést végezzenek önállóan vagy harmadik felekkel együttműködve olyan területen, amely független a kutatás és fejlesztés területétől, illetve a kutatás és fejlesztés befejeztével ugyanazon, vagy más, ahhoz kapcsolódó területen;

b) tilalom arra vonatkozóan, hogy a kutatás és fejlesztés befejeztével megtámadják azoknak a szellemi tulajdonjogoknak az érvényességét, amelyekkel a felek a közös piacon rendelkeznek, és amelyek a kutatáshoz és fejlesztéshez kapcsolódnak, vagy a kutatási és fejlesztési megállapodás hatályának megszűnte után, azoknak a szellemi tulajdonjogoknak az érvényességét, amelyekkel a felek a közös piacon rendelkeznek, és amelyek a kutatás és fejlesztés eredményeit védik, nem sértve a kutatási és fejlesztési megállapodás megszüntetésének lehetőségét abban az esetben, ha a felek egyike megtámadja ezen szellemi tulajdonjogok érvényességét;

c) termelés vagy értékesítés korlátozása;

d) árak rögzítése a szerződés szerinti termék harmadik felek részére történő értékesítésére vonatkozóan;

e) a részt vevő vállalkozások által kiszolgálható fogyasztók körének korlátozása a szerződés szerinti termékek közös piacon belüli első forgalomba hozatalát követő hétéves időszak letelte után;

f) a szerződés szerinti termékek más felek számára fenntartott területeken történő passzív értékesítésének tilalma;

g) a közös piacon belül más felek számára fenntartott területeken a szerződés szerinti termékek forgalomba hozatalának, illetve az azokra vonatkozó aktív értékesítési politika folytatásának tilalma, a szerződés szerinti termékek közös piacon belüli első forgalomba hozatalát követő hétéves időszak letelte után;

h) az a követelmény, hogy a szerződés szerinti termékek gyártására, illetve a szerződés szerinti eljárások alkalmazására vonatkozóan harmadik feleknek nem adható licencia, ha a közös kutatás és fejlesztés eredményeinek a felek legalább egyike által történő hasznosításáról nincs rendelkezés vagy az ilyen hasznosításra nem kerül sor;

i) az a követelmény, hogy meg kell tagadni a saját területükön lévő azon felhasználók és viszonteladók igényeinek kielégítését, amelyek a szerződés szerinti termékeket a közös piacon belül más területen forgalmaznák; vagy

j) az a követelmény, hogy meg kell nehezíteni a felhasználók és viszonteladók számára a közös piacon belül a szerződés szerinti termékek más viszonteladóktól történő beszerzését, és különösen azt, hogy a szellemi tulajdonjogokat gyakorolják vagy intézkedéseket hozzanak annak megakadályozására, hogy a felhasználók és a viszonteladók olyan termékeket szerezzenek be vagy hozzanak forgalomba a közös piacon belül, amelyeket más fél hozott jogszerűen forgalomba a közösségen belül vagy a termék annak a félnek a hozzájárulásával került jogszerűen forgalomba.

(2) Az (1) bekezdést nem lehet alkalmazni a következő esetekben:

a) termelési célok kitűzése abban az esetben, ha az eredmények hasznosítása magában foglalja a szerződés szerinti termékek közös gyártását;

b) értékesítési célok kitűzése és a közvetlen fogyasztói árak rögzítése abban az esetben, ha az eredmények hasznosítása magában foglalja a szerződés szerinti termékek közös forgalmazását.

6. cikk

A piaci részesedési küszöb alkalmazása

(1) A 4. cikkben előírt piaci részesedési küszöb alkalmazására a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) a piaci részesedést a piaci eladási érték alapján kell kiszámítani; ha a piaci eladási értékről nem áll rendelkezésre adat, az adott vállalkozás piaci részesedésének megállapításához más megbízható piaci információn, így például a piaci eladás volumenén alapuló becsléseket lehet igénybe venni;

b) a piaci részesedést az előző naptári évre vonatkozó adatok alapján kell kiszámítani;

c) a 2. cikk (3) bekezdésének e) pontjában említett vállalkozások piaci részesedését minden egyes, a 2. cikk (3) bekezdésének a) pontjában felsorolt jogokkal, illetve hatáskörökkel rendelkező vállalkozások között egyenlő mértékben kell felosztani.

(2) Ha a 4. cikk (3) bekezdésében említett piaci részesedés kezdetben nem több mint 25 %, de később e szint fölé emelkedik anélkül, hogy a 30 %-ot meghaladná, az 1. cikkben előírt mentességet a 25 %-os küszöbérték első alkalommal történő átlépésének éve utáni két egymást követő naptári évben továbbra is alkalmazni kell.

(3) Ha a 4. cikk (3) bekezdésében említett piaci részesedés kezdetben nem több mint 25 %, de később 30 % fölé emelkedik, az 1. cikkben előírt mentességet a 30 %-os küszöbérték első alkalommal történő átlépésének évét követő egy naptári évig továbbra is alkalmazni kell.

(4) A (2) és a (3) bekezdésben foglalt kedvezményeket nem lehet úgy kombinálni, hogy azok meghaladják a két naptári éves időtartamot.

7. cikk

Visszavonás

A Bizottság a 2821/71/EGK rendelet 7. cikke alapján visszavonhatja az e rendelet alapján nyújtott kedvezményt, ha akár saját kezdeményezésére, akár egy tagállam vagy jogos érdekére hivatkozó természetes vagy jogi személy kérésére adott esetben megállapítja, hogy egy olyan kutatási és fejlesztésimegállapodásnak, amelyre az 1. cikkben előírt mentesség alkalmazandó, a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésében megállapított feltételekkel összeegyeztethetetlen hatásai vannak, és különösen akkor, ha:

a) a kutatási és fejlesztési megállapodás jelentősen korlátozza harmadik felek kutatási és fejlesztési tevékenységének mozgásterét az adott területen, a máshol rendelkezésre álló kutatási kapacitás korlátozottsága következtében;

b) a kínálat sajátos szerkezete miatt a kutatási és fejlesztési megállapodás jelentősen korlátozza harmadik felek számára a hozzáférést a szerződés szerinti termékek érintett piacához;

c) a felek ésszerű ok nélkül nem hasznosítják a közös kutatás és fejlesztés eredményeit;

d) a szerződés szerinti termékek a közös piacon vagy annak jelentős részén nincsenek tényleges versenyhelyzetben azonos termékekkel, illetve olyan termékekkel, amelyeket a felhasználók a jellemzőikre, árukra és rendeltetésükre tekintettel azokkal egyenértékűnek tartanak;

e) a kutatási és fejlesztési megállapodás megléte egy adott piacon megszüntetné a tényleges versenyt a kutatás és fejlesztés terén.

8. cikk

Átmeneti időszak

A Szerződés 81. cikkének (1) bekezdésében megállapított tilalmat nem lehet alkalmazni a 2001. január 1-je és 2002. június 30-a közötti időszakban azokra a 2000. december 31-én már hatályban lévő megállapodásokra, amelyek nem elégítik ki az e rendeletben megállapított mentességi feltételeket, de kielégítik a 418/85/EGK rendeletben megállapított mentességi feltételeket.

8a. cikk

A Szerződés 81. cikkének (1) bekezdésében foglalt tilalmat nem kell alkalmazni azokra a megállapodásokra, amelyek a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozásának időpontjában már léteztek, és amelyek a csatlakozás következtében a 81. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartoznak, feltéve, hogy ha ezeket a csatlakozás időpontjától számított hat hónapon belül úgy módosítják, hogy megfeleljenek az e rendeletben foglalt feltételeknek.

9. cikk

Időbeli hatály

Ez a rendelet 2001. január 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet 2010. december 31-én hatályát veszti.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

( 1 ) HL L 285., 1971.12.29., 46. o.

( 2 ) HL C 118., 2000.4.27., 3. o.

( 3 ) HL L 26., 1999.2.1., 46. o.

( 4 ) HL L 122., 1999.5.12., 9. o.

( 5 ) HL L 306., 1997.11.11., 12. o.

( 6 ) HL L 53., 1985.2.22., 5. o.