Tippek

Pertörténet AI-összegzése

Az AI egy per teljes lefolyását, tehát az ügyben született valamennyi (első-, másodfokú, felülvizsgálati, alkotmánybírósági stb.) határozatot összefoglalja egy rövid, jól strukturált dokumentumban.
Bővebben »

AI-csevegés a jogszabállyal

Szabadszöveges kérdéseket tehetünk fel a jogszabályoknak. A válaszokat a Mesterséges Intelligencia a jogszabály normaszövegét értelmezve fogja megadni.
Bővebben »

Elgépelés kijavítása AI-jal

Ha esetleg elgépelte a keresett kifejezést, kijavítja Önnek az AI!

Bővebben »

AI-szinonimák a keresésben

Kereséskor az "AI-szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

Bővebben »

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

Bővebben »

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. Bővebben »

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). Bővebben »

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

Bővebben »

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

Bővebben »

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

Bővebben »

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

Bővebben »

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

Bővebben »

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben »

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

Bővebben »

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

Bővebben »

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

Bővebben »

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben »

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben »

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

Bővebben »

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

Bővebben »

A Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5017/2013/3. számú határozata

Nagyatád Város Önkormányzata ellen az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről szóló 18/1996. (VII. 1.) önkormányzati rendelet egyes rendelkezései törvényességi vizsgálata tárgyában

A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Nagyatádi Járásbíróság (7500 Nagyatád, Baross Gábor u. 9.) által kezdeményezett Nagyatád Város Önkormányzata (7500 Nagyatád, Szabadság u. 17.) ellen az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről szóló 18/1996. (VII. 1.) önkormányzati rendelet egyes rendelkezései törvényességi vizsgálatára irányuló nemperes eljárásban meghozta az alábbi

határozatot:

1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről szóló 18/1996. (VII. 1.) önkormányzati rendelet 25. § (1) bekezdésének a "2-7 hónap időtartamra a lakás lakbérének kétszeres összege," szövegrész törvényellenes, ezért azt megsemmisíti.

2. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről szóló 18/1996. (VII. 1.) önkormányzati rendelet 25. § (1) bekezdésének a "2-7 hónap időtartamra a lakás lakbérének kétszeres összege," szövegrész a Nagyatádi Járásbíróság előtt folyamatban lévő 7.P.20.006/2013. számú ügyben, valamint valamennyi, a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő ügyben nem alkalmazható.

3. A Kúria Önkormányzati Tanácsa elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét, illetve elrendeli, hogy határozatát - a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül - az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon hirdessék ki.

A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

I. 1. A Nagyatádi Járásbíróság bírája a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 48. § (3) és (4) bekezdése alapján az előtte folyamatban lévő 7.P.20.006/2013. számú ügy tárgyalásának felfüggesztése mellett a Kúrához fordult és kezdeményezte Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről szóló 18/1996. (VII. 1.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) 24. § (2) bekezdésének, valamint 25. § (1) bekezdésének törvényességi vizsgálatát. Az indítványozó előadta, hogy Nagyatád Város Önkormányzata (a továbbiakban: érintett önkormányzat) felperes lakás kiürítése és lakáshasználati díj megfizetésére kötelezés iránt terjesztett elő keresetet az alperes ellen. A felperes és az alperes között létrejött lakásbérleti szerződést a felperes 2012. október 8-án 2012. november 30. napjára felmondta, az alperes 2012. december 1. napjától jogcím nélküli lakáshasználóvá vált.

2. A felperes önkormányzat a jogcím nélküli lakáshasználat első hónapjára (2012. december 1-jétől 2012. december 31-ig) a lakbérrel azonos összegben, míg a második hónapjára - 2012. január 1. napjától kezdődően - emelt összegű - az Ör. 25. § (1) bekezdésében a 2-7 hónap időszakra irányadó kétszeres mértékű - lakáshasználati díj megfizetésére kötelezte az alperest. Az indítványozó előadta, hogy a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 20. § (2) bekezdése értelmében a használati díj a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével emelhető, ezért az Ör. 25. § (1) bekezdése - amely már a második hónapban emelt összeg megfizetését írja elő - sérti az Ltv. 20. § (2) bekezdését.

Az indítványozó előadta továbbá, hogy az Ör. 24. § (2) bekezdése megfelel az Ltv. 20. § (2) bekezdésében foglaltaknak. Így az Ör.-en belül is ellentmondás áll elő, amikor az Ör. 25. § (1) bekezdése már a második hónapban (vagyis nem két hónap elteltét követően) a lakás bérének kétszeres összegét rendeli megfizetni a jogcím nélküli lakáshasználat esetén. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 2. § (1) bekezdése szerint a jogszabályoknak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető tartalommal kell rendelkeznie, így az Ör. 24. § (2) bekezdés és a 25. § (1) bekezdés közötti ellentmondás sérti a Jat. 2. § (1) bekezdését is.

3. A Kúria a Bszi. 52. §-a alapján felhívta az érintett önkormányzatot az indítvánnyal kapcsolatos állásfoglalása beszerzése céljából.

II. Az indítvány megalapozott

1. Az Ör. 24. § (1) bekezdése értelmében "Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni." Az Ör. 24. § (2) bekezdés kimondja, hogy "[a] jogcím nélküli lakáshasználó - az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözéséig - emelt használati díjat akkor köteles fizetni az általános törvényi feltételek és a helyi rendelet szerint, ha a törvény rendelkezései alapján elhelyezésre nem tarthat igényt." Az Ör. fent idézett szabályai megfelelnek az Ltv. 20. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak. Az Ltv. 20. § (1) bekezdése szerint "[a] lakást jogcím nélkül használó, a jogosult részére lakáshasználati díjat (a továbbiakban: használati díj) köteles fizetni. A használati díja lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg." Az Ltv. 20. § (2) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy "[a] jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével a használati díj emelhető. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat igényt."

2. A jelen ügyben vizsgált Ör. 25. § (1) bekezdése a következőképpen fogalmaz:

"A 24. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított:

2-7 hónap időtartamra a lakás lakbérének kétszeres összege,

8-14 hónap időtartamra a lakás lakbérének háromszoros összege,

15. hónaptól kezdve a lakás lakbérének négyszeres összege."

Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése értelmében: "Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot." A felhatalmazás alapján hozott önkormányzati rendeleti rendelkezés sem lehet ellentétes sem a felhatalmazó, sem más törvénnyel. Az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdése kimondja, hogy "Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes."

A fentiek alapján megállapítható, hogy az Ör. 25. § (1) bekezdésének már a második hónapra emelt összegű lakbér megfizetését előíró rendelkezése ellentétes az Ltv. 20. § (2) bekezdésével, amely csak a második hónap elteltét követően teszi lehetővé jogcím nélküli lakáshasználat esetén a használati díj emelését. Az Ör. 25. § (1) bekezdésének a második hónapra is irányadó rendelkezése ezáltal törvénysértő, sérti az Ltv. 20. § (2) bekezdését.

3. Az Ör. 24. § (2) bekezdése és 25. § (1) bekezdése közötti ellentét kapcsán a Kúria rámutat, hogy egy adott önkormányzati rendeleten belüli vélt vagy valós ellentmondás nem eredményez törvénysértést akkor, ha a jogi szabályok közötti kollízió jogalkalmazói jogértelmezéssel feloldható. Ugyanakkor törvénysértő - a Jat. 2. § (1) bekezdésébe foglalt világos, érthető és megfelelően értelmezhető normatartalom követelményébe ütközik - az önkormányzati rendeleten belüli kollízió, ha jogértelmezéssel az ellentmondást nem lehet kiküszöbölni, vagy akkor, ha az ellenmondásban álló rendelkezések valamelyike egyben magasabb jogszabályba is ütközik. Jelen esetben mindkét feltétel fennáll. Maga a bírói kezdeményezés igazolja, hogy jogalkalmazói jogértelmezéssel az Ör. 24. § (2) bekezdés és 25. § (1) bekezdés közötti ellentét nem feloldható, az Ör. 25. § (1) bekezdésének a második hónapra is irányadó rendelkezése pedig az Ltv. 20. § (2) bekezdését sérti.

4. A fentiekre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa az Ör. 25. § (1) bekezdésének "2-7 hónap időtartamra a lakás lakbérének kétszeres összege" szövegrészt megsemmisítette. Jelen ügyben ugyanakkor megállapítható, hogy az Ör. 25. § (1) bekezdésének "2-7 hónap időtartamra a lakás lakbérének kétszeres összege" szövegrész csak abban az elemében törvénysértő, amely a második hónapra is irányadó. A Kúriának azonban nincs hatásköre az önkormányzati rendelet megváltoztatására vagy kiigazítására. A Bszi. 56. § (2) bekezdés értelmében a megsemmisített önkormányzati rendeleti rendelkezés a határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon veszti hatályát.

A Bszi. 56. § (5) bekezdése értelmében, ha az önkormányzati rendeletnek a bíróság előtt folyamatban lévő ügyben alkalmazandó rendelkezésének megsemmisítésére, illetve más jogszabályba ütközésének megállapítására bírói kezdeményezés alapján kerül sor, az önkormányzati rendelet megsemmisített, illetve más jogszabályba ütközőnek ítélt rendelkezése nem alkalmazható a bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben. A Bszi. 56. § (5) bekezdése ugyanakkor erre az esetre általános alkalmazási tilalmat is előír, amikor kimondja, hogy a megsemmisített rendelkezés nem alkalmazható valamennyi, a bíróságok előtt folyamatban lévő egyedi ügyben.

Erre tekintettel a Kúria akként rendelkezett, hogy az Ör. 25. § (1) bekezdése "2-7 hónap időtartamra a lakás lakbérének kétszeres összege" szövegrésze a Nagyatádi Járásbíróság előtt folyamatban lévő 7.P.20.006/2013. számú ügyben, valamint más bíróság előtt folyamatban lévő ügyben nem alkalmazható. A Kúria úgy ítélte meg, hogy a törvénysértő rendelkezés pro futuro megsemmisítése mellett a határozat kihirdetéstől elrendelt alkalmazási tilalom szolgálja jelen ügyben leginkább a jogbiztonságot.

A határozat Magyar Közlönyben való közzététele a Bszi. 55. § (2) bekezdés b) pontján alapul.

A határozat elleni jogorvoslatot a Bszi. 49. §-a zárja ki.

Budapest, 2013. szeptember 3.

dr. Kozma György s. k.,

a tanács elnöke

dr. Balogh Zsolt s. k.,

előadó bíró

dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,

bíró

Tartalomjegyzék