A Debreceni Törvényszék P.21618/2008/31. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 2. §, 3. §, 51. §, 55. §, 75. §, 78. §, 123. §, 137. §, 141. §, 148. §, 163. §, 164. §, 221. §, 227. §, 228. §, 229. §, 233. §, 234. §, 237. §, 240. §, 253. §, 272. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 84. §, 339. §, 349. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 47. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §]

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BÍRÓSÁG

5. P. 21 618/2008/31. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a személyesen eljárt ... (...) felperesnek az előbb ... bíró, utóbb ... jogtanácsos által képviselt ...(...) által képviselt ...(...) I. r. és ... (...) II. r. alperes ellen kártérítés megfizetése iránti indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az I. és II. r. alperesnek együttesen 60.000,- (Hatvanezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Debreceni Ítélőtáblához címzett, de a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságnál írásban 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos vagy csupán az ítélet indokolása ellen irányul.

A másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson bírálja el, ha a fél a fellebbezésében illetve ellenfele a fellebbezés kézbesítéstől számított 8 napon belül tárgyalás tartását kérte.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el akkor is, ha a felek ezt kérték, valamint, ha megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési - csatlakozó fellebbezési - kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

Indokolás:

A bíróság a peres felek nyilatkozatai, a csatolt iratok a II.rendű alperes előtt ... szám alatt, majd ... szám alatt folyamatban volt per iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A gazdálkodó szervezet 1. tagja volt 1989. november 20. napjától 1995. február 15. napjáig a bank 1., 2005. július 29. napjától 2006. május 31. napjáig a gazdálkodó szervezet 2., gazdálkodó szervezet 3., 2002. április 30. napjától gazdálkodó szervezet 4. A cégnyilvántartás adatai szerint a gazdálkodó szervezet 5., B. M. és a felperes nem volt tagja a gazdálkodó szervezet 1.-nek.

1994. július 22. napján adásvételi szerződés jött létre a bank 1. mint eladó és a gazdálkodó szervezet 5. mint vevő között, mely alapján a gazdálkodó szervezet 5. a bank 1. 75 065 000 Ft névértékű üzletrészéből 29 000 100 Ft névértékű üzletrész hányadot vásárolt.

1994. október hó 15. napján a gazdálkodó szervezet 5. B. M.-re ruházta át üzletrészét 1.000,- Ft híján azzal, hogy amennyiben a gazdálkodó szervezet 5. 1995. október 15. napjáig nem tudja a tulajdonjogot a gazdálkodó szervezet 1. tagjegyzékébe bejegyeztetni az üzletrész tekintetében, úgy a szerződés 1995. október 16. napján automatikusan megszűnik. Ebben az esetben a gazdálkodó szervezet 5. B. M.-nek ajándékozza a jelzett üzletrészhányadot.

A gazdálkodó szervezet 5. 1994. október 26. napján elállt a szerződéstől, a bank 1. a vételárat és kamatait részére visszafizette.

A bank 1. 1994. november hó 8. napján a gazdálkodó szervezet 6.-ra ruházta át a 75 065 000 Ft névértékű üzletrészből a fenti ügyletet követően fennmaradó üzletrész hányadát, míg a gazdálkodó szervezet 5. elállása folytán a reá visszaszállt üzletrész hányadot a gazdálkodó szervezet 4. szerezte meg.

2004. március 29-én ajándékozási szerződés jött létre B. M., mint ajándékozó és a felperes, mint megajándékozott között a gazdálkodó szervezet 1. fenti 29.000.100 Ft névértékű üzletrésze tekintetében, melyet a szerződés szerint az ajándékozó is ajándékozás címén, 1995. október 16. napján szerzett meg.

2007. május hó 8. napján B. M., mint felperes és jelen per felperese, mint alperes megjelent a II. r. alperes előtt és B. M. szóbeli keresetének azonnali tárgyalását kérték. A kereset szerint B. M., majd jogutódjaként jelen per felperese sikertelenül próbálta meg tulajdonjogát a gazdálkodó szervezet 1. tagjegyzékébe bejegyeztetni, emiatt a felperes a B. M. és a gazdálkodó szervezet 1. között létrejött szerződések érvényességét is megkérdőjelezte, és saját tulajdonszerzését is érvénytelennek tartotta.

B. M. felperesként jelen per felperesével szemben tulajdonosi jogai védelmének szükségességére hivatkozással terjesztette elő megállapítási keresetét egyrészt az üzletrészek feletti tulajdonjoga fennállta, másrészt az ezt igazoló okiratok valódiságának megállapítása iránt, illetve arra vonatkozóan, hogy a szerződések alapján jelen per felperese a szerződés tárgyát képező üzletrészhányad tulajdonát megszerezte.

Az I. r. alperes ... szám alatti jegyzőkönyvében felek egyezségét rögzítette és végzésével az egyezséget a Pp. 148. §-a (2) bekezdése alapján jóváhagyta, mely egyezség a fellebbezési jogról történő lemondást követően a tárgyalás napján jogerőre emelkedett. A keresettel összhangban az egyezség tartalmazta azt, hogy a peres felek elismerték, hogy a B. M. jogelődje a gazdálkodó szervezet 5. üzletrész hányadra vonatkozó tulajdonszerzését igazoló okirat érvényes és az ellenkezőjének bizonyításáig igazolja a gazdálkodó szervezet 5. jogszerzését. Ennek alapján B. M. a gazdálkodó szervezet 5. és a közte 1994. október 15. napján létrejött szerződéssel megszerezte a 29 000 100 Ft névértékű üzletrész hányadtulajdonát, s tulajdonjoga 2004. március 29. napjáig háborítatlanul fennállt, mely utóbbi időpontban a közte és a jelen per felperese között létrejött ajándékozási szerződés alapján jelen per felperese szerezte meg az üzletrész tulajdonjogát (27. sorszám alatti iratban található 1. sorszám alatti keresetlevél és jegyzőkönyv).

A perben félként nem szereplő gazdálkodó szervezet 4. és a gazdálkodó szervezet 2. gazdálkodó szervezet 3. 2007. július 12. napján előterjesztett közös beadványában kérte, hogy egyezséget jóváhagyó végzés jogerőre emelkedését megállapító végzés hatályon kívül helyezését, és a végzés kézbesítését, annak érdekében, hogy jogorvoslati lehetőségeikkel élni tudjanak, utalva arra, hogy sem a gazdálkodó szervezet 5., sem B. M., sem jelen per felperese nem volt soha tulajdonosa a gazdálkodó szervezet 1.-nek, s a kívül állók egyezsége nyilvánvalóan nem hathat ki e gazdasági társaságra, melynek jelenleg egyedüli tulajdonosa a gazdálkodó szervezet 4. (27. sorszám alatti iratanyagban elfekvő 4. sz. beadvány).

A II. r. alperes ... sorszám alatti 2007. július 21. napján kelt végzésével tájékoztatta a jogerősítő záradék hatályon kívül helyezésére kérelmet előterjesztőket, hogy beadványukat az egyezséget jóváhagyó végzés ellen előterjesztett fellebbezésnek tekinti, egyúttal felhívta a fellebbezés elutasításának terhe mellett 15 napos határidő biztosításával a fellebbezés előterjesztőit a fellebbezés illetékének pótlására.