32005R1293[1]

A Bizottság 1293/2005/EK rendelete (2005. augusztus 5.) a boranalízis közösségi módszereinek meghatározásáról szóló 2676/90/EGK rendelet módosításáról

A BIZOTTSÁG 1293/2005/EK RENDELETE

(2005. augusztus 5.)

a boranalízis közösségi módszereinek meghatározásáról szóló 2676/90/EGK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 46. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1) A gyöngyözőborokban és a pezsgőkben keletkező túlnyomás mérésének módszerét nemzetközileg elismert kritériumok alapján határozták meg. E módszer új leírását a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal a 2003. évi közgyűlése alkalmával fogadta el.

(2) E mérési módszer alkalmazása lehetővé teszi az említett borokban keletkező túlnyomás egyszerűbb és megbízhatóbb ellenőrzését.

(3) A szokásos módszernek a 2676/90/EGK bizottsági rendelet (2) mellékletének 37. fejezetében szereplő leírására nincs szükség a továbbiakban, és ezért a 37. fejezet (3) bekezdését el kell hagyni. Ezenkívül a szóban forgó rendelet mellékletének egy új fejezetében be kell mutatni e módszer frissített leírását.

(4) Ezért a 2676/90/EGK rendeletet módosítani kell.

(5) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Borpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2676/90/EGK rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. augusztus 5-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 179., 1999.7.14., 1. o. A legutóbb az 1188/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 193., 2005.7.23., 24. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 272., 1990.10.3., 1. o. A legutóbb a 355/2005/EK rendelettel (HL L 56., 2005.3.2., 3. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

A 2676/90/EGK rendelet melléklete a következőképpen módosul:

1. A "Szén-dioxid" című 37. fejezet a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i. a cím helyébe a következő cím lép: "1. A MÓDSZER ELVE";

ii. Az 1.2. pontot el kell hagyni.

b) A (2) bekezdésben a 2.3. pont címe helyébe a következő cím lép: "az elméleti túlnyomás kiszámítása";

c) A (3) és (4) bekezdést el kell hagyni.

2. A 37. fejezet után a következő szöveget kell beilleszteni 37a. fejezetként: "37a. A GYÖNGYÖZŐBOROKBAN ÉS PEZSGŐKBEN KELETKEZŐ TÚLNYOMÁS MÉRÉSE 1. ELV A hőmérséklet stabilizálását és a palack felrázását követően a túlnyomást egy afrométer (nyomásmérő) segítségével kell megmérni. A túlnyomást pascalban (Pa) kell kifejezni (I. típusú módszer). A módszer alkalmazható a szénsav hozzáadásával készült pezsgők és gyöngyözőborok esetében is. 2. ESZKÖZÖK A pezsgős és a gyöngyözőboros palackokban lévő túlnyomás meghatározását lehetővé tévő eszközt afrométernek nevezzük. A palack zárásától (fémkupak, söröskupak, parafa vagy műanyag dugó) függően különböző változatai léteznek. 2.1. Afrométer kupakkal ellátott palackokhoz Az afrométer három részből áll (1. ábra): 2.2. Afrométer dugóval ellátott palackokhoz Az afrométer két részből áll (2. ábra): Megjegyzések az e két típushoz tartozó készülékekben található manométerekhez: 3. ELJÁRÁS A mérést olyan palackokon kell elvégezni, amelyek hőmérsékletét legalább 24 órán keresztül stabilizálták. A kupak, a parafa vagy műanyag dugó átszúrása után a palackot erőteljesen rázni kell a nyomás állandóvá válásáig, hogy elvégezhessük a leolvasást. 3.1. Kupakos palackok Csúsztassuk a szorítóbilincs sarkantyúszerű kiálló részét a palack pereme alá. Csavarjuk rá az anyacsavart úgy, hogy a készülék rendesen rá legyen erősítve a palackra. Ezután csavarozzuk bele a felső részt az anyacsavarba. A gázszökés megakadályozása érdekében a kupak átszúrását a lehető leggyorsabban kell elvégezni, hogy a tömítőgyűrű mielőbb érintkezésbe kerüljön a kupakkal. Ezután a palackot erőteljesen rázni kell a nyomás állandóvá válásáig, hogy elvégezhessük a leolvasást. 3.2. Dugós palackok Illesszünk egy hegyes csúcsot a tű végére. Helyezzük el az összeszerelt készüléket a dugón. Szorítsuk rá a négy csavart a dugóra. Csavarjuk be a felső részt (ekkor a tű áthatol a dugón). A csúcsnak bele kell esnie a palackba ahhoz, hogy a nyomás eljusson a manométerhez. A palackot a nyomás állandóvá válásáig rázzuk, majd végezzük el a leolvasást. A leolvasás után vegyük ki a csúcsot. 4. AZ EREDMÉNYEK KIFEJEZÉSE A túlnyomást 20 °C-os hőmérsékleten (Paph20) pascalban (Pa) vagy kilopascalban (kPa) fejezzük ki. Ennek az értéknek összhangban kell lennie a manométer pontosságával (például 6,3 105 Pa vagy 630 kPa, nem pedig 6,33 105 Pa vagy 633 kPa egy 1 000 kPa-ig mérő 1. osztályú manométer esetében). Ha a hőmérséklet, amelyen a mérést végezzük, 20 °C-tól eltérő, korrekciót kell alkalmazni úgy, hogy a mért nyomást megszorozzuk a megfelelő együtthatóval (lásd az 1. táblázatot). 1. táblázat A gyöngyözőborban vagy a pezsgőben 20 °C-on mért Paph20 túlnyomásnak a t hőmérsékleten mért Papht túlnyomáshoz viszonyított aránya 5. AZ EREDMÉNYEK ELLENŐRZÉSE A fizikai paraméterek közvetlen meghatározásának módszere (I. típusú kritériummódszer) Az afrométerek ellenőrzése Az afrométereket rendszeresen ellenőrizni kell (legalább évente egyszer). Az ellenőrzést egy kalibrációs pad segítségével kell elvégezni. Ez lehetővé teszi a vizsgálandó manométer összehasonlítását egy magasabb osztályú, nemzeti szabványoknak megfelelően összeállított, párhuzamosan felszerelt referencia-manométerrel. Az ellenőrzés a két műszer által mutatott, emelkedő és csökkenő nyomásértékek összevetésére szolgál. Amennyiben a két műszer által mutatott értékek különbözőek, egy szabályozócsavar segítségével elvégezhetőek a szükséges korrekciók. Valamennyi laboratórium és engedéllyel rendelkező szervezet fel van szerelve ilyen kalibrációs padokkal; ezeket be lehet továbbá szerezni a manométerek gyártóitól is."

- A felső rész (azaz a csavaros szúrószár) a manométerből, egy kézi szorítógyűrűből, egy, a középső részbe csúszó végtelen csavarból és a kupakon áthatoló tűből áll. A tű oldalán egy lyuk található, amely a nyomást a manométer felé közvetíti. Egy tömítőgyűrű biztosítja, hogy a készülék légmentesen illeszkedjen a palack kupakjához.

- A középső rész (azaz az anyacsavar) a felső rész középre igazítására szolgál. Az alsó részbe kell belecsavarni, ezáltal rögzítve szilárdan a készüléket a palackra.

- Az alsó rész (avagy a szorítóbilincs) egy sarkantyúszerű kiálló résszel van ellátva, amely a palack pereme alá csúszik, így tartva meg a műszert a palackon. Léteznek olyan peremgyűrűk, amelyek minden palacktípushoz alkalmazhatóak.

- A felső rész megegyezik az előző készülékkel; a tű azonban hosszabb. Ez utóbbi egy hosszú, üres csőből áll, amelynek végén egy hegyes csúcs található, amely a tűnek a dugón való áthatolását segíti. Ez a csúcs eltávolítható, és amint a dugón áthaladt, beleesik a borba.

- Az alsó részt az anyacsavar és egy, a dugóra illeszkedő alap alkotja. Ez négy szorítócsavarral van felszerelve, amelyek a készüléknek a palackon történő rögzítésére szolgálnak.

- Ezek lehetnek mechanikus, a Bourdon-cső elvén működő manométerek, vagy pedig numerikus, piezoelektromos érzékelőberendezéssel ellátott manométerek. Az első esetben a Bourdon-csőnek kötelezően rozsdamentes acélból kell készülnie.

- A manométerek beosztása pascalban van megadva (rövidítés: Pa). A pezsgők esetében célszerűbb 105 pascalt (105 Pa) vagy kilopascalt (kPa) egységként választani.

- A manométerek különböző osztályokba tartozhatnak. A manométer osztályát a leolvasás pontosságának a teljes skálához viszonyított, százalékban kifejezett értéke határozza meg (pl. egy 1. minőségi osztályú, 1 000 kPa-os manométer esetében a maximális alkalmazható nyomás 1 000 kPa, ± 10 kPa-os leolvasási pontossággal). A pontos méréshez 1. osztályú műszer ajánlott.