A Kúria Kfv.37752/2014/4. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (INGATLANÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (Fönyr.) 14. §] Bírók: Fekete Ildikó, Sperka Kálmán, Sugár Tamás

A határozat elvi tartalma:

A földhasználati jog törlésére a 356/2007. (XII.23.) Korm. rendelet 14. §-ba írt feltételek teljesülése esetén kerülhet sor.

***********

Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.III.37.752/2014/4.

A Kúria a dr. Farkas József és dr. Farkas Beáta Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve felperesnek a ... hivatalvezető által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes elleni ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében - melybe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a képviselő ügyvéd által képviselt Alperesi beavatkozó beavatkozott - a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2014. március 5. napján kelt 4.K.27.207/2013/37. számú jogerős ítélete ellen az alperes részéről 40. sorszám, míg az alperesi beavatkozó részéről 41. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelmek folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi:

Í T É L E T E T :

A Kúria Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.207/2013/37. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, és az alperesi beavatkozót, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 50.000,- (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi az alperesi beavatkozót, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000,- (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket.

A további le nem rótt 70.000,- (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint az alperesi beavatkozó (a továbbiakban: beavatkozó)1993. február 1-én haszonbérleti szerződést kötött nyolc ... legelő és szántó művelési ágú, állami tulajdonban lévő ingatlanra a kezelő ... 2043. december 31. napjáig. A szerződést a vagyonkezelő később felmondta, ezért a beavatkozó földhasználati joga 2003-ban törlésre került. Az ingatlanokat továbbra is a beavatkozó használta, földhasználati engedély, majd utóbb adásvételi szerződések alapján, melyektől az eladó elállt.

A felperes nyílt pályázaton szerezte meg a ... ..., ..., ..., ... és ... hrsz.-ú földterületek haszonbérleti jogát, a társasággal a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet haszonbérleti szerződést kötött 2009. november 1. - 2029. október 31. közötti időszakra. A szerződésre figyelemmel a felperes földhasználati joga 2010. január 10-én bejegyzésre került.

A perbeli ingatlanokat a beavatkozó nem adta a felperes birtokába, ezért a felperes birtokháborítástól való eltiltás és birtokba adás iránt vele szemben polgári pert indított. A Gyulai Törvényszék a 9.Pf.25.134/2012/5. számú jogerős ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és kötelezte a beavatkozót - ott alperes - arra, hogy 30 nap alatt adja a felperes birtokába a perbeli 6 ingatlant. A Kúria a 2013. január 9-én kelt Pfv.I.21.091/2012/10. számú ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

A beavatkozó - ott felperes - polgári pert indított a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) ellen, a Gyulai Törvényszék jogerős ítéletével megállapította, hogy a felperesnek a ... 1993. február 1. napján megkötött, a perbeli ingatlanokra is vonatkozó szerződése érvényes és hatályos. A Kúria a 2013. március 20-án kelt Pfv.IV.21.478/2012/3. számú ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

A beavatkozó 2012. július 1-én kérte földhasználati jogának bejegyzését az ingatlanokra az 1993. február 1. napján kelt haszonbérleti szerződés alapján. Az elsőfokú hatóság határozatával a felperes haszonbérlet jogcímén fennálló földhasználati jogát törölte és ezzel egyidejűleg a beavatkozó földhasználati jogát kérelmének megfelelően bejegyezte. A felperes fellebbezése folytán eljáró alperes határozatával az elsőfokú határozatot részben megváltoztatta, a beavatkozó bejegyzett földhasználati jogának változatlanul hagyása mellett elrendelte a felperes földhasználati jogának visszajegyzését a perbeli ingatlanokra haszonbérlet jogcímén 2009. november 1-től 2029. október 31-ig. Az alperes határozatát a felperes, a beavatkozó és az NFA keresettel támadta, a bíróság a pereket egyesítette. A keresetlevelek benyújtását követően az alperes a 2013. augusztus 28-án kelt 700.079-10/2013. számú határozatával a korábbi határozatát visszavonta és elrendelte a perbeli ingatlanok vonatkozásában az előző nyilvántartási állapot visszaállítását, a felperes földhasználati jogának törlését. Egyidejűleg a felperes elsőfokú határozattal szembeni fellebbezését elutasította és az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az indokolás szerint a Kúria ítéleteire figyelemmel egyértelmű, hogy az ingatlanok vonatkozásában két érvényes haszonbérleti szerződés áll fenn. Téves a visszavont határozatban kifejtett jogi álláspont, hogy egy adott földrészlet vonatkozásában egy időben több földhasználat is fennállhat, ahol a beavatkozó a haszonbérleti jogviszonyból eredő jogait gyakorolja, ott a felperesnek - érvényes szerződés ellenére - nem állhat fenn a földhasználata.

A visszavonó határozatra figyelemmel az elsőfokú bíróság a beavatkozó és az NFA tekintetében a pert megszüntette, a felperes keresetét az új alperesi határozattal szemben tartotta fenn.

Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően megváltoztatta és elrendelte a ... ..., ..., ..., ..., ... és ... hrsz.-ú ingatlanokra vonatkozóan a beavatkozó bejegyzett földhasználati jogának törlését és a felperes földhasználati jogának visszajegyzését haszonbérlet jogcímén a 2009. november 1. napjától 2029. október 31. napjáig terjedő határozott időtartamra. Az indoklásban hivatkozott a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII.23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2.§ (1) bekezdésében, 6.§ (1), (2) bekezdésében, 14.§ (1) - (3) bekezdéseiben és a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 123.§-ában, 337.§-ában és 339.§ (2) bekezdés f) pontjában foglaltakra.

Érvelése szerint a megállapítási kereset tárgyában hozott jogerős ítélet a földhivatal megkeresésére vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz a földhasználat bejegyzése, illetve feltüntetése körében. A már bejegyzett felperesi földhasználat hivatalból való törlésére vonatkozó törvényi feltétel ezért nem áll fenn, így a kérelemre törlés jogszabályi előírásainak fennállását kell vizsgálni. A beavatkozó csak akkor nyújtott volna be hiánytalan kérelmet a bejegyzett földhasználat törlése iránt, ha ahhoz csatolja a felperes és a bérbeadó között létrejött haszonbérleti szerződés felbontását vagy a közös megegyezéssel történő megszüntetést igazoló megállapodást, illetve mindezek hiányában a bejegyzett földhasználó által kötött haszonbérleti szerződés érvénytelenségét kimondó jogerős ítéletet. Ezen okiratok bármelyikének hiányában a felperes bejegyzett földhasználati joga a földhasználati nyilvántartásból jogszerűen nem törölhető. A földhivatal, mint hatóság nem arra hivatott, hogy az eljárásban csatolt felsőbírósági ítéletek között rangsort állítson fel. A földhivatali eljárásban nem a ténylegesen fennálló használati viszonyok vizsgálata alapján dönthető el, hogy melyik földhasználat élvez elsőbbséget, ha ugyanazokra a földterületekre több személynek is van érvényes földhasználati jogcíme. Ezért szükségtelen az NFA nyilatkozatának beszerzése, nem releváns a haszonbérbeadó nyilatkozatának tartalma. A felperes földhasználati joga a földhasználati nyilvántartásból mindaddig nem törölhető, míg a beavatkozó a Rendelet 14.§ (1) bekezdésében írt okiratokat nem tudja csatolni kérelméhez.