A Szegedi Ítélőtábla Gf.30500/2008/3. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 123. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 221. §, 332. §, 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 34. §] Bírók: Hámori Attila, Mányoki Zsolt, Szűts Károlyné

Kapcsolódó határozatok:

Szegedi Törvényszék G.40222/2007/19., *Szegedi Ítélőtábla Gf.30500/2008/3.* (ÍH 2010.140)

***********

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.I.30.500/2008/3.szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla a Munz és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Munzné Dr. Pácsa Cecília ügyvéd) által képviselt (felperes neve, címe) alatti székhelyű felperesnek - a Dr. Ollé György ügyvéd által képviselt (I.rendű alperes neve, címe) alatti székhelyű I. rendű és a (II.rendű alperes neve "f.a.", címe), alatti székhelyű II. rendű alperes ellen szerződés érvénytelensége miatt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság 2008. szeptember 4. napján kelt 7.G.40.222/2007/19. számú ítéletével szemben a felperes részéről 22. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, fizessen meg az I. és II. rendű alperesnek 15 nap alatt 150.000,- (Egyszázötvenezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 390.000,- (Háromszázkilencvenezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A I. és II. rendű alperesek között 2007. június 12. napján létrejött szerződésben az I. rendű alperes - a II. rendű alperes lehívásának megfelelő ütemezés szerint - 6.685.511,- Ft értékű bútorgyártáshoz szükséges anyag szállítását vállalta.

Ugyanezen a napon a felperes és az alperesek között háromoldalú megállapodás is született. Ebben a felperes úgy nyilatkozott, átvállalja a II. rendű alperes szállítási szerződésből keletkező tartozásait, és ennek biztosítására 2007. december 31. napjáig vételi jogot enged az I. rendű alperes javára a (település, 1... /1/C/1. számú

- 2 -

társasházi különlapon felvett (település, utca, házszám) alatti ingatlanon található 298,67 m² területű, műhely megnevezésű felülépítményi ingatlanára. Az I. rendű alperes a vételi jogot akkor gyakorolhatta, ha a szállítási szerződésből eredő tartozását a felperes nem egyenlíti ki. Az opciós vételár összegét 6.500.000,- Ft-ban határozták meg, egyidejűleg úgy nyilatkoztak, hogy a vételárat a későbbiekben sem teszik vitássá. Az I. rendű alperest feljogosították arra, hogy az opciós vételár összegébe a szállítási szerződés alapján keletkezett követelését beszámítsa.

A II. rendű alperessel szemben a Csongrád Megyei Bíróság előtt 2006. január 11-én felszámolási eljárás elrendelése iránti kérelmet nyújtottak be, a felszámolás kezdő időpontja 2007. június 6. napja. A kijelölt felszámoló a szállítási szerződés megkötését tudomásul vette, a nagyobb részben a felszámolás időszaka alatt szállított anyagokat az adós felhasználta.

Az I. rendű alperes 2007. július 12. napján 2.400.000,- Ft vételár megfizetésének elmulasztására hivatkozva élt a vételi jogával. Röviddel ezt követően, 2007. augusztus 7-én jelezte, hogy a teljes 6.685.511,- Ft vételár követelése esedékessé vált, amit az opciós vételárba beszámít. A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzését is kérte, a Csongrád Megyei Földhivatal azonban az eljárást jelen per jogerős befejezéséig felfüggesztette.

A felperes keresetében kérte, állapítsa meg a bíróság a vételi jogot alapító szerződés érvénytelenségét. Álláspontja szerint a szerződéseket a II. rendű alperes nevében olyan személy írta alá, aki nem volt jogosult képviseletre, emiatt a szerződés a Cstv. 34. § (2) bekezdésének rendelkezését sérti, jogszabályba ütközik, semmis. Másodlagosan az érvénytelenség megállapítása iránti kereset indokaként a 2007. június 12-én kötött opciós szerződést a Ptk. 201. § (2) bekezdése szerinti feltűnő értékaránytalanságra hivatkozva megtámadta. Az ingatlan forgalmi értékét 21 millió Ft-ban jelölte meg.

Az I. és II. rendű alperesek a kereset elutasítását kérték. Arra hivatkoztak, hogy az opciós vételár összegét a felperes és a II. rendű alperes jelölte meg, amit az I. rendű alperes elfogadott. A felek nem foglalkoztak azzal, hogy az ár a tényleges forgalmi értékkel legyen azonos, elegendőnek tartották, hogy az a szállított anyagok ellenértékét mindenképp meghaladja. A képviseleti jog hiányára alapított keresettel összefüggésben a kereshetőségi jog hiányát állították. Ennek indokaként azt hozták fel, hogy a felperessel együtt az I. rendű alperes is abban a hiszemben járt el, a II. rendű alperes nem áll felszámolás alatt. Megjegyezték, az áru jelentős részének szállítása már a felszámolás időszakában történt, ami nem róható az I. rendű alperes terhére.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A semmisségre alapított kereseti kérelmet tekintve kifejtette, a vételi jogot ugyan biztosítéki céllal kötötték ki, ez az ügylet azonban a felperes és az I. rendű alperes önálló szerződése, melynek érvényessége szempontjából a felszámolási eljárás ténye és a képviseleti jog hiányának kérdése indifferens. A Cstv. 34. § (2) bekezdése értelmében a felszámolás kezdő időpontjától az adós vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatokat csak a felszámoló tehet, az adós által kötött szerződés a felszámoló utólagos jóváhagyása hiányában létre nem jött szerződésnek tekintendő (BDT 2007. évi 1610. szám). A perbeli esetben a korábbi törvényes képviselő által kötött szerződéseket a felszámoló utólagosan - ráutaló magatartással - jóváhagyta, ezért azok érvényesen létrejöttek. Rámutatott, hogy a biztosítéki célú vételi jog kikötése érvényes jogügylet,