A Debreceni Törvényszék K.30207/2011/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 338. §, 339. §, 340. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. §, 122. §, 134. §, 138. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 1. §, 2. §, 5. §, 50. §, 51. §, 72. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §]

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BÍRÓSÁG

9.K.30.207/2011/4. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A ... Megyei Bíróság a Dr. Kis Ágnes ügyvéd által képviselt felperesnek - jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében tárgyaláson kívül meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság az alperes határozatát az első- és másodfokú határozatra is kiterjedően h a t á l y o n k í v ü l h e l y e z i , és az elsőfokon eljárt Nemzeti Adó- és Vámhivatal ... Megyei Adóigazgatósága Fizetési Kedvezmények Osztályát új eljárás lefolytatására kötelezi.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

A bíróság a közigazgatási iratok, illetve a peres felek által csatolt iratok alapján a következő tényállást állapította meg:

Felperes 2010. november 12. napján kérelmet terjesztett elő a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ... Megyei Adóigazgatósága Fizetési Kedvezmények Osztályánál a felperest terhelő és végrehajtás alá vont, összesen 16.261.599. Ft. adózói tartozás méltányosságból történő elengedésére, mérséklésére, illetve a 2010. évre felszámított késedelmi pótlék tartozása méltányosságból történő elengedésére, mérséklésére.

Felperes kérelmében előadta, hogy kötelezettségeit kifizetni nem áll módjában. Hozzá fűzte, hogy 73 éves nyugdíjas pedagógus, egy D. települési családi házban lakik egyik fia négytagú családjával, a házban tulajdon részesedése 5/11-ed.

Alperes az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 134. § (1) bekezdésében foglalt törvényi feltételek vizsgálata során a felperest felhívta adatlap kitöltésére a felperes jövedelmi, szociális viszonyainak a megismerése céljából.

A visszaküldött adatlap szerint felperes egyedül él egy 1988. évben szerzett, 1 szobás, 50 m2-es családi házban, amelynek 5/11-ed arányban tulajdonosa, tulajdoni hányadának forgalmi értéke 7 millió Ft. Felperes bevételét képezi 145.830. Ft-os nyugdíja, amelyet 34.888. Ft. rezsiköltség, 5.893. Ft. telefondíj és 10.000. Ft. gyógyszerköltség terhel. Felperes 1/2-ed arányban tulajdonosa még egy 1977. évben szerzett, 9.600.000. Ft. értékű társasházi lakásnak.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ... Megyei Adóigazgatósága Fizetési Kedvezmények Osztálya, mint elsőfokú hatóság 2011. január 21. napján kelt, ... iktatószámú és ... azonosítószámú határozatában a felperes által előterjesztett adózói tartozás mérséklésére irányuló kérelmét elutasította.

Az elsőfokú határozat szerint felperes kérelme nem megalapozott, tekintettel arra, hogy a felperes által a kérelmében előadottak, illetve az adatlapon közöltek között ellentmondás áll fenn, illetve az adóhatóság rendelkezésére álló nyilvántartás is, valamint a bevallási és folyószámla adatok is eltérő adatokat tartalmaznak a felperes által megadottakhoz képest.

Az elsőfokú hatóság határozatában megállapította, hogy "Az adatlapon közöltek között ellentmondás áll fent, tekintettel arra, hogy adózó kérelmében kijelentette, hogy egyik fia négytagú családjával él egy D. települési családi házban, míg az adatlap szerint egyedül él egy 1 szobás családi házban. Kérelmező fiának és családjának jövedelmi, vagyoni viszonyait az adatlapon nem tüntette fel. Megállapítható továbbá, hogy adózó 2009. január 28. óta ingatlan bérbeadás, albérlet elnevezéssel folytat adóköteles tevékenységet, melyből a nyilvántartásunk szerint 2009. évben 960.000. Ft. jövedelme, 2010. évben 640.000. Ft. bevétele volt, de az adatlapon adózó ingatlan bérbeadásából származó jövedelmét, a bérbe adott ingatlant nem jelölte meg. Mindezek alapján valószínűsíthető, hogy adózó nem a valós jövedelmi, vagyoni viszonyait tárta az adóhatóság elé, így esetében a törvényi feltétel - a fennálló tartozás megfizetése esetén adózó és a vele együtt élő, közeli hozzátartozók megélhetésének súlyos veszélyeztetettsége - fennállását kétséget kizáróan megállapítani nem lehet. Fentiekre tekintettel az adózó mérséklési kérelmét elutasítottam."

Az elsőfokú adóhatóság határozata ellen felperes törvényes határidőn belül fellebbezést terjesztett elő az alperesi másodfokú hatósághoz. A felperes fellebbezésében előadta, hogy 1988. óta lakik a D. település, ... szám alatt. Ez egy régi családi ház, melynek két külön bejárata van. Az egyik kétszobás lakrészben lakik a felperes egyik fia feleségével és egyetemista fiúkkal, míg a másik szintén kétszobás lakrész egyik szobáját kizárólag a felperes használja, és a másik szobában egy nappali tagozatos főiskolás unokája lakik az élettársával. Csak az élettárs rendelkezik időnként jövedelemmel, jelenleg pénztáros egy élelmiszerboltban. A felperes előadása szerint az adatlapon azért szerepeltetett egy szobát és 50 m2-t, mivel a fent jelzett egy szobában lakik, ami a közösen használt egyéb helyiségekkel együtt kb. 50 m2-t tesz ki. A rezsiköltségek feltüntetésekor is csak a felperes által lakott lakrész havi kiadásait jelölte meg. Előadta továbbá, hogy a másik lakrészben élő fiával és családjával nincs "közös kasszán", így az ő jövedelmük megadását nem látta indokoltnak az adatlapon. Mindezek alapján felperes véleménye szerint a valós adatokat adta meg mind a kérelemben, mind az adatlapon.

A D. település, ... alatti társasházi lakás bérbeadásához kapcsolódóan felperes a következőket adta elő fellebbezésében: "Ez valóban ki volt adva az elmúlt években, de semmilyen biztosíték nincs arra, hogy a jövőben is lehet jövedelmet realizálni a bérbe adásból. A határozatban a bérbeadásból származó bruttó bevételt számszerűsítették. A tényleges jövedelmem az Önök által leírtnál lényegesen kisebb volt, mivel nem vették figyelembe sem az ingatlanhoz kapcsolódó kiadásokat (felújítási, fenntartási költségek, közös költség, rezsi, stb.) sem a fizetett személyi jövedelemadót, sem azt, hogy a bérbeadás jövedelméből csak a tulajdoni arányomnak megfelelően részesülök. Arra is felhívnám a figyelmüket, hogy a nyugdíjam és a bérbeadás (esetleges) jövedelme az adóhatóság felé fennálló tartozásomnak még a kamatára sem nyújt fedezetet."

Felperes fellebbezésében ellentmondást vél továbbá fedezni a vagyonosodási vizsgálatot követően tett hatósági megállapítás, és a mérséklés iránti kérelmét elutasító adóhatósági határozatban foglaltak között abból következően, hogy a korábbi határozat szerint 2004. évben nem rendelkezett bizonyítottan megtakarítással, a mérséklési kérelem elutasítása tárgyában hozott határozat indokolása szerint azonban a 18 millió Ft. tartozás megfizetése megélhetését nem veszélyezteti.

Felperes előadta továbbá, hogy amennyiben minden vagyontárgyát árverezésre bocsátanák, akkor is csak az adóhatóság által nyilvántartott követelés töredéke térülne meg, álláspontja szerint a követelés nagyságrendjéhez viszonyítva a jövedelme elenyésző, illetve önerőből nem tudja az adóhatóság által követelt összeget megfizetni, valamint előadta, hogy anyagi segítséget csak a fiaitól várhat, de nekik is korlátozottak a lehetőségeik. Előadta továbbá, hogy fiai anyagi segítsége révén a teljes jelenlegi (és még nem előírt kamat) tartozása fejében valamilyen megállapodás révén 5 millió Ft-ot fizetne ki 30 napon belül az adóhatóság részére.