32011R1008[1]

A Tanács 1008/2011/EU végrehajtási rendelete ( 2011. október 10. ) az 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Kínai Népköztársaságból származó kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik behozatalára vonatkozó, a Thaiföldön feladott - függetlenül attól, hogy Thaiföldről származóként jelentették-e be - kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik behozatalára kiterjesztett végleges dömpingellenes vám kivetéséről

A TANÁCS 1008/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. október 10.)

az 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Kínai Népköztársaságból származó kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik behozatalára vonatkozó, a Thaiföldön feladott - függetlenül attól, hogy Thaiföldről származóként jelentették-e be - kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik behozatalára kiterjesztett végleges dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre ( 1 ) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére, 11. cikke (2), (5) és (6) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) által a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatra,

mivel:

ELJÁRÁS

Hatályos intézkedések

(1) Egy dömpingellenes vizsgálatot (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat) követően a Tanács az 1174/2005/EK rendelettel ( 2 ) végleges dömpingellenes vámot (a továbbiakban: a végleges dömpingellenes intézkedések) vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó, az ex842790 00 és az ex843120 00 KN-kód alá besorolt kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik behozatalára. Az intézkedések formája egy 7,6-46,7 % között ingadozó értékvám volt.

(2) Egy hivatalból indított, a termékkörre vonatkozó időközi felülvizsgálatot követően a Tanács a 684/2008/EK rendelettel ( 3 ) egyértelművé tette, hogy az eredeti vizsgálat mely termékkörre terjedt ki.

(3) Egy hivatalból indított, a dömpingellenes intézkedések kijátszását ellenőrző vizsgálatot követően a Tanács a 499/2009/EK rendelettel ( 4 ) kiterjesztette az 1174/2005/EK rendelettel "minden más vállalatra" kivetett végleges dömpingellenes vámot a Thaiföldön feladott - függetlenül attól, hogy Thaiföldről származóként jelentették-e be - kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik behozatalára.

Hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem

(4) A hatályos végleges dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés ( 5 ) közzétételét követően a Bizottsághoz 2010. április 21-én kérelem érkezett, amely az említett intézkedéseknek az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatának a megindítására irányult. A kérelmet két uniós gyártó nyújtotta be - a BT Products AB és a Lifter S.r.l. - (a továbbiakban: a kérelmezők), amelyek a kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik teljes uniós gyártásának nagy részét, ebben az esetben szinte az egészét képviselik.

(5) A kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

A hatályvesztési felülvizsgálat megindítása

(6) Miután a Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2010. július 20-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel ( 6 ) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

Vizsgálat

Vizsgálati időszak

(7) A dömping folytatódására, illetve megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2009. július 1. és 2010. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének értékelése szempontjából fontos tendenciák vizsgálata a 2007. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak) terjedt ki.

A vizsgálatban érintett felek

(8) A Bizottság hivatalosan értesítette a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról a kérelmezőket, az exportáló gyártókat, az importőröket, az ismert érintett felhasználókat, valamint az exportáló ország képviselőit. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, és szóbeli meghallgatást kérjenek.

(9) Minden olyan érdekelt fél meghallgatást nyert, aki azt kérte, és konkrét okokkal indokolni tudta, hogy miért szükséges a meghallgatása.

(10) A független importőrök nyilvánvalóan nagy száma miatt helyénvalónak tűnt annak mérlegelése, hogy az alaprendelet 17. cikke szerint mintavételt kell-e alkalmazni. Annak érdekében, hogy a Bizottság eldönthesse, hogy szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, az említett felek felkérést kaptak, hogy az alaprendelet 17. cikke szerint a felülvizsgálatok megindításától számított 15 napon belül jelentkezzenek, és nyújtsák be a Bizottsághoz a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben kért információkat. Egyetlen független importőr sem jelezte azonban együttműködési szándékát, ezért nem volt szükség mintavételre.

(11) A Bizottság kérdőívet küldött valamennyi ismert érintett félnek és azoknak, akik az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül jelentkeztek. A kérelmezőktől, vagyis a két uniós gyártócsoporttól érkeztek válaszok. A Kínai Népköztársaság (a továbbiakban: Kína) egyetlen ismert exportáló gyártója sem működött együtt a felülvizsgálatban. A mintavételi eljárás során egyetlen importőr sem jelentkezett, és a vizsgálat során egyetlen más importőr vagy felhasználó sem szolgáltatott információt a Bizottságnak, illetve nem jelentkezett a Bizottságnál.

(12) A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet szükségesnek tartott ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és az abból eredő kár folytatódásának vagy megismétlődésének a valószínűségét és az uniós érdeket. Az alábbi érdekelt felek telephelyein került sor ellenőrző látogatásokra:

Uniós gyártók

- Lifter SRL, Casole d'Elsa, Olaszország,

- BT Products AB, Mjölby, Svédország.

ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

13. Az e felülvizsgálatban érintett termék megegyezik az eredeti vizsgálatban érintett és a termékkör meghatározására irányuló felülvizsgálat során tisztázott termékkel, vagyis a Kínából származó, jelenleg az ex842790 00 és ex843120 00 KN-kód alá besorolt kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik, azaz alváz és hidraulika. E rendelet alkalmazásában kézi emelőkocsinak az olyan kocsi minősül, amely görgőkkel ellátott, raklapok mozgatására szolgáló emelővillákkal rendelkezik, és amelyet a gyalogos gépkezelő sima, egyenletes kemény felületen csuklós kar segítségével kézi erővel tol, von és kormányoz. A kézi emelőkocsikat kizárólag arra tervezték, hogy az emelőkar pumpálásával olyan megfelelő magasságba lehessen velük emelni a rakományt, hogy az elszállítható legyen, és nincs más kiegészítő funkciójuk vagy felhasználásuk, mint például i. a rakományok mozgatása és emelése magasabbra helyezésük vagy raktározásuk segítése céljából (magasemelők); ii. raklapok egymásra helyezése (rakodógépek); iii. a rakománynak a munkavégzés szintjére történő emelése (ollós emelők); vagy iv. a rakomány felemelése és mérése (mérleges raklapemelők).

(14) A vizsgálat megerősítette, hogy az eredeti vizsgálathoz hasonlóan az érintett termék, valamint a Kínában gyártott és a kínai belföldi piacon értékesített termékek, továbbá az uniós gyártók által előállított és az EU-ban értékesített termékek alapvető fizikai és műszaki jellemzői, valamint felhasználása megegyezik, ezért az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek minősülnek.

A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

(15) Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálták, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése a dömping valószínű folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezetne-e.

Előzetes megjegyzések

(16) 19 ismert kínai exportáló gyártóhoz érkezett megkeresés a Bizottságtól az eljárás megindításakor. Csupán egyetlen vállalat, a Crown Equipment (Suzhou) jelentkezett és egyezett bele a mintába való felvételébe, később azonban visszavonta együttműködését. Következésképpen egyetlen kínai exportáló gyártó sem működött együtt a vizsgálatban, így a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó megállapításokat a rendelkezésre álló tényekre kellett alapozni, különös tekintettel a kérelmezők által benyújtott információkra, beleértve a felülvizsgálati kérelemben szereplő információkat, az Eurostat-adatokat és a hivatalos kínai exportstatisztikákat.

Dömpingelt behozatal a felülvizsgálati időszakban

Analóg ország

(17) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának rendelkezései értelmében a rendes értéket egy piacgazdasági berendezkedésű, megfelelő harmadik ország (a továbbiakban: az analóg ország) árai vagy számtanilag képzett rendes értéke, vagy pedig az analóg ország által más országok (beleértve az Uniót is) esetében alkalmazott ár alapján kell megállapítani, illetve, ha ez nem lehetséges, bármilyen más elfogadható alapon megállapítható, beleértve a hasonló termékért az Unióban ténylegesen fizetett vagy fizetendő árat, és azt szükség esetén megfelelően módosítani kell úgy, hogy magában foglaljon egy ésszerű haszonkulcsot.

(18) Az eredeti vizsgálatban Kanadát mint analóg országot vették alapul a rendes érték megállapításához. Mivel Kanadában megszűnt a gyártás, Brazíliát tervezték figyelembe venni analóg országként az e felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben. Egyetlen ismert brazil exportáló gyártó sem volt azonban hajlandó együttműködni. Alternatívaként a Bizottság 27 indiai gyártót és 2 tajvani gyártót kért fel együttműködésre, de ezek sem voltak készek együttműködni. Az érdekelt felek nem tettek javaslatot analóg országra.

(19) Az egyik együtt nem működő gyártó szerint a Bizottság nem bizonyította be, hogy jelen esetben lehetetlen volt valamely analóg ország adatainak használata. A vállalat javaslatait a Bizottság leellenőrizte. Néhány esetben az együtt nem működő gyártó által javasolt vállalatokról kiderült, hogy nem gyártják az érintett terméket. A vállalat Vietnamot is javasolta analóg országként, Vietnamról azonban kiderült, hogy nem jöhet számításba, ugyanis nem tekinthető piacgazdasági berendezkedésű országnak. Amint a fenti (17) és (18) preambulumbekezdésben szerepel, a Bizottság három potenciális analóg országban - Brazília, India, Tajvan - számos vállalattal kapcsolatba lépett. A kapcsolatfelvételt azonban nem követte együttműködés. Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint a rendes értéket analóg országgal folytatott együttműködés hiányában a hasonló termékért az Európai Unióban ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár alapján kell megállapítani, és azt szükség esetén megfelelően módosítani kell úgy, hogy egy ésszerűen elfogadható haszonkulcsot is magában foglaljon. Ezért a fenti állítást el kellett utasítani.

Rendes érték

(20) Mivel e felülvizsgálat során nem volt analóg országból érkező együttműködés, a rendes érték meghatározásának alapjául az Unióban a hasonló termékért ténylegesen kifizetett vagy fizetendő ár szolgált, amelyet szükség esetén kiigazítottak az ésszerű nyereségkülönbözet figyelembevétele céljából. Azonos módszert alkalmaztak az eredeti vizsgálat során piacgazdasági elbánásban részesült vállalat és az eredeti vizsgálat során abban nem részesült vállalatok esetében.

Exportár

(21) Tekintettel arra, hogy a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, az exportárat a rendelkezésre álló tények alapján határozták meg. Az exportár meghatározásához különböző adatforrásokat használtak fel: Eurostat-adatokat, a kínai exportáló gyártók kérelmezők által bemutatott ajánlatait, valamint a tagállamok vámhatóságaitól összegyűjtött exportszámlákat.

Összehasonlítás

(22) A súlyozott átlaggal számított rendes értéket összehasonlították a súlyozott átlaggal - gyártelepi paritáson - számított exportárral, a kereskedelem azonos szintjét figyelembe véve. Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően és a tisztességes összehasonlítás biztosítása céljából figyelembe vették az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló tényezők közötti különbségeket. Kiigazításokra került sor az exportáló országban az óceáni és belföldi szállítmány, valamint a biztosítás tekintetében.

Dömpingkülönbözet

(23) Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően a dömpingkülönbözetet a súlyozott átlaggal számított rendes érték és a súlyozott átlaggal számított exportár összehasonlítása alapján állapították meg. Ez az összehasonlítás azt mutatta, hogy jelentős, 97-224 % között ingadozó volt a dömpingkülönbözet a felülvizsgálati időszakban. A dömpingkülönbözetet illetően a jelentős eltérés oka az, hogy egymástól eltérő adatokat használtak az exportár meghatározására.

A behozatal alakulása az intézkedések hatályvesztése esetén

(24) A dömping felülvizsgálati időszak során történő bekövetkeztének elemzése mellett azt is megvizsgálták, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén mennyire valószínű a dömping folytatódása. Minthogy egyetlen kínai exportáló gyártó sem működött együtt a vizsgálatban, az alábbi következtetések az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényekre, vagyis a felülvizsgálati kérelemben szereplő információkra, a kérelmezők által szolgáltatott adatokra, Eurostat-adatokra, valamint a hivatalos kínai exportstatisztikákra támaszkodnak.

(25) Ebben az összefüggésben az alábbiakat elemezték: a Kínából érkező behozatal alakulása, az exportőrök szabad kapacitása, az uniós piac vonzereje, a kínai belföldi árak és a harmadik országok esetében alkalmazott exportárak.

A Kínából származó import alakulása

(26) A kínai exportáló gyártók az intézkedések 2005. évi elrendelése után továbbra is jelentős mennyiségű kézi emelőkocsit szállítottak az uniós piacra. A felülvizsgálati időszakban a Kínából az Unióba irányuló behozatalok volumene - közel 400 000 egység, ami a teljes uniós import 99 %-ának felel meg - jelentősen meghaladta az intézkedések elrendelése előtti szintet (mely a 2000. évi 118 000 egység és az eredeti vizsgálati időszak alatti 280 000 egység között mozgott).

Az exportőrök szabad kapacitása

(27) A kínai gyártásra és kapacitásra vonatkozó egyéb információforrások hiányában az elemzést az alaprendelet 18. cikkének megfelelően végezték, a kérelmezők által benyújtott információk alapján. A felülvizsgálati kérelemben szereplő, a piacra vonatkozó információk - amelyeket nem vontak kétségbe az érdekeltek - rámutattak, hogy Kína jelentős kapacitásokkal rendelkezik. Már a 2008-as és 2009-es gyártási szint - 1,5 millió egység, illetve 800 000 egység - is több mint kétszerese volt a teljes uniós piac nagyságának. Ezenkívül a kínai gyártásnak csupán kis részét (2008-ban 14 %-át, 2009-ben pedig 23 %-át) értékesítették a kínai belföldi piacon.

(28) A gyártás szintje alapján egyértelműen az a következtetés vonható le, hogy intézkedések hiányában a kínai kézi emelőkocsik további jelentős mennyiségei érkezhetnek az uniós piacra.

Az uniós piac vonzereje, a kínai belföldi árak és a harmadik országok esetében alkalmazott exportárak

(29) Az uniós piac az árakat illetően továbbra is vonzó marad a kínai exportáló gyártók számára. A Kínából az Unióba érkező importnál az árszint kb. egyharmada az uniós gazdasági ágazat által a független uniós vevők esetében alkalmazott áraknak.

(30) A kínai exportstatisztikák alapján megállapították, hogy a felülvizsgálati időszakban a kézi emelőkocsik összes kínai exportjának 40 %-a az Unióba irányult. A kínai kézi emelőkocsik második legnagyobb exportpiaca az USA volt, az összes kínai export 20 %-át ez tette ki, míg a fennmaradó hányad különböző rendeltetési helyek között oszlott meg.

(31) Az EU esetében alkalmazott kínai exportárak általánosságban megfeleltek az összes harmadik ország - kivéve az USA-t - esetében alkalmazott átlagos kínai exportáraknak. Megállapítható azonban, hogy az EU-n kívüli harmadik országokba vagy az USA-ba irányuló kínai export legalább egy része (az összes kínai export 40 %-a) az intézkedések hatályvesztése esetén potenciálisan újra az EU-ba irányítható. Ez nem csupán amiatt következhet be, hogy intézkedések hiányában magasabb árak érhetők el, hanem az említett harmadik országokba irányuló export fragmentáltsága miatt is. Tekintettel az uniós piac fontosságára és a már kialakult értékesítési csatornákra, egyszerűbb volna, ha különböző országok helyett egyetlen export rendeltetési hely lenne.

(32) Az EU esetében alkalmazott kínai exportárak jelentősen meghaladják az USA esetében alkalmazottakat (ez utóbbiak a felülvizsgálati időszakban 17 %-kal emelkedtek). Mivel a kínai exportőrök nem működtek együtt, nem határozható meg, hogy milyen mértékben tudható be ez az árkülönbség a termékösszetételben mutatkozó különbségeknek. A rendelkezésre álló exportadatok alapján azonban nem zárható ki, hogy a jelenleg alacsony árakon az USA-ba exportált kézi emelőkocsikat az intézkedések hatályvesztése esetén (részben) az uniós piacra irányítják át. Ennek bekövetkeztét a fenti (31) preambulumbekezdésben említettekkel lehetne magyarázni.

(33) Az árak fentiekben említett összehasonlításai azt mutatják, hogy az EU továbbra is rendkívül vonzó rendeltetési hely marad a kínai exportáló gyártók számára, amelyek nagy valószínűséggel továbbra is jelentős mennyiségben és alacsony árakon exportálnák a kézi emelőkocsikat.

A dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetés

(34) A fenti elemzés rámutat, hogy a Kínából érkező behozatal továbbra is dömpingelt árakon, nagyon magas dömpingkülönbözet mellett jutott el az uniós piacra. Különös tekintettel az uniós, illetve a más harmadik országbeli piacok árszintjeinek elemzésére, valamint a Kínában rendelkezésre álló kapacitásokra, megállapítható, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén fennáll a dömping folytatódásának valószínűsége.

AZ UNIÓS GAZDASÁGI ÁGAZAT MEGHATÁROZÁSA

Az uniós gyártás

(35) Az Unión belül a hasonló terméket a két vállalatcsoport - vagyis a kérelmezők - és a kézi emelőkocsik egy harmadik uniós gyártója állítja elő. E vállalatok termelése teszi ki a hasonló termék teljes uniós gyártását az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében.

Az uniós gazdasági ágazat

(36) Mivel ezek a gyártók képviselik a kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik teljes uniós gyártását, úgy tekinthető, hogy ők alkotják az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 4. cikke (1) és 5. cikke (4) bekezdésének értelmében, ezért elnevezésük a továbbiakban: "uniós gazdasági ágazat".

(37) Az egyik együtt nem működő exportőr állítása szerint a Bizottság nem definiálta pontosan az uniós gazdasági ágazat fogalmát, mert mind a fogalmat, mind a kárelemzést az egyik együtt nem működő uniós gyártóra is kiterjesztette, ami állítólag sérti az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdését. Az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében azonban az uniós gazdasági ágazat alatt a hasonló termék gyártóinak összességét kell érteni. Így tehát az alaprendelet szerint az együtt nem működő gyártó is az uniós gazdasági ágazat részét alkotja. Amint a (42) preambulumbekezdés kifejti, az együtt nem működő uniós gyártóra vonatkozó adatokat csak az értékesített mennyiségek és az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének elemzése tekintetében vettük figyelembe. Megjegyzendő továbbá, hogy a vizsgálat során tett megállapításokon az sem változtatna, ha az együtt nem működő uniós gyártót kizárnánk az elemezésből.

AZ UNIÓS PIAC HELYZETE

Előzetes megjegyzés

(38) Mivel az érintett termék egyetlen kínai exportáló gyártója sem működött együtt ebben a vizsgálatban, a Kínából (a továbbiakban: érintett ország) származó érintett termék Európai Unióba irányuló behozatalára vonatkozó adatok Eurostat-adatokon alapulnak.

Felhasználás az uniós piacon

(39) Az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazatnak az uniós piacon megvalósult értékesítéseinek volumene és az Eurostattól származó importadatok alapján határozták meg.

(40) 2007 és a felülvizsgálati időszak között az uniós felhasználás 40 %-kal csökkent; a legnagyobb visszaesés 2008 és 2009 között volt tapasztalható.

1. táblázat

A Kínából érkező behozatalok volumene, piaci részesedése és az importárak

(41) A Kínából érkező import volumene a figyelembe vett időszakban 37 %-kal csökkent, és a felülvizsgálati időszak alatt elérte a 387 907 darabot. Mindazonáltal az uniós kereslet jelentős visszaesése ellenére a kínai behozatalok piaci részesedése növekedett a figyelembe vett időszakban, mivel a kínai import nem csökkent ugyanolyan mértékben, mint az uniós felhasználás. Az érintett országból származó import piaci részesedése ezért jelentősen nőtt 2007 és a felülvizsgálati időszak között, amikor is elérte a közel 83 %-os szintet. A figyelembe vett időszakban a kínai behozatalok átlagárai kis mértékben ingadoztak.

2. táblázat

Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

(42) Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése alapján a Bizottság minden olyan lényeges gazdasági tényezőt és mutatót megvizsgált, mely hatást gyakorol az uniós gazdasági ágazat helyzetére. Az adatok bizalmas kezelése érdekében (csupán két gyártó - a kérelmezők - működött együtt a felülvizsgálat során) az alábbiakban csak mutatók kerülnek nyilvánosságra. Ami a független vevőknek történő, összes uniós értékesítés volumenét, valamint az uniós gazdasági ágazat lenti 6. és 7. táblázatban feltüntetett piaci részesedését illeti, az 1. és 2. táblázattal való összhang érdekében (felhasználás és kínai piaci részesedés) az adatok mindhárom uniós gyártót figyelembe vették, beleértve a kérelmezők két vállalatcsoportját és a felülvizsgálat során nem együttműködő harmadik gyártót (ez utóbbi esetében az értékesítési volumenre vonatkozó számadatok a kérelmezők által benyújtott adatokon alapultak).

Termelés

(43) A felülvizsgálati időszakban a gyártás 2007-hez képest 35 %-kal csökkent.

3. táblázat

Kapacitás és kapacitáskihasználási arány

(44) 2007 és a felülvizsgálati időszak között a termelési kapacitás változatlan maradt. Bár a kapacitáskihasználás szintje már 2007-ben is alacsony volt, a termelés 2007 és a felülvizsgálati időszak közötti visszaesése azt eredményezte, hogy a kapacitáskihasználás további 20 százalékponttal csökkent 2007 és a felülvizsgálati időszak között, amikor is a kapacitáskihasználás szintje nagyon alacsony volt.

4. táblázat

Készletek

(45) Az uniós gazdasági ágazat zárókészleteinek szintje 56 %-kal növekedett 2007 és a felülvizsgálati időszak között.

5. táblázat

Értékesítési volumen

(46) Az uniós piacon az uniós gazdasági ágazat független vevők számára történt értékesítései 50 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszakban; a legnagyobb csökkenésre 2008 és 2009 között került sor.

6. táblázat

Piaci részesedés

(47) Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a már 2007-ben is alacsony szintről további 16 %-kal esett vissza 2007 és a felülvizsgálati időszak között. Az eredeti vizsgálatban érintett négy uniós gyártó közül kettő beszüntette a kézi emelőkocsik gyártását. Mindkét esemény a dömpingelt kínai behozatalok által az uniós piacra gyakorolt fokozott nyomás eredményének tekinthető, ezt a nyomást az uniós gazdasági ágazat az erősen visszaesett kereslet miatt még inkább érezte.

7. táblázat

Növekedés

(48) 2007 és a felülvizsgálati időszak között az uniós felhasználás 40 %-kal csökkent. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 3,2 százalékponttal csökkent, miközben az érintett behozatalok piaci részesedése 5 százalékponttal nőtt.

Foglalkoztatás

(49) Az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatási szintje 17 %-kal csökkent 2007 és a felülvizsgálati időszak között. Ez azt mutatja, hogy az uniós gazdasági ágazat erőfeszítéseket tett a termelés racionalizálására az erősen csökkenő keresletre való tekintettel.

8. táblázat

Termelékenység

(50) Az uniós gazdasági ágazat munkaerejének termelékenysége (teljesítmény/alkalmazott/év) 22 %-kal csökkent 2007 és a felülvizsgálati időszak között.

9. táblázat

Eladási árak és a belföldi árakat befolyásoló tényezők

(51) Az uniós gazdasági ágazat eladási egységárai 2007 és a felülvizsgálati időszak között 4 %-kal növekedtek.

10. táblázat

Bérek

(52) 2007 és a felülvizsgálati időszak között az alkalmazottankénti átlagbér 29 %-kal csökkent. Ez azt is mutatja, hogy az uniós gazdasági ágazat arra irányuló erőfeszítései sikeresek voltak, hogy a gyártási volumen drasztikus csökkenése miatti problémák ellenére csökkentse a költségeket.

11. táblázat

Beruházások

(53) 2007 és a felülvizsgálati időszak között az uniós ágazat által az érintett termékre fordított éves beruházások erőteljesen, 91 %-kal csökkentek.

12. táblázat

Nyereségesség és a beruházások megtérülése

(54) Az uniós ágazat nyereségessége 2007 és a felülvizsgálati időszak között nagy mértékben, 66 %-kal csökkent.

(55) A beruházások megtérülése szintén jelentősen, 57 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban.

13. táblázat

Pénzforgalom és tőkebevonási képesség

(56) Az operatív tevékenységekből származó nettó pénzforgalmat a 14. táblázat mutatja be. Semmi nem utalt arra, hogy az uniós gazdasági ágazat nehézségekbe ütközött volna a tőkebevonást illetően, aminek elsősorban az az oka, hogy néhány gyártó nagyobb csoportokhoz tartozik.

14. táblázat

A dömpingkülönbözet nagysága

(57) A kínai import mennyiségét, piaci részesedését és árait tekintve a tényleges dömpingkülönbözet uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása nem tekinthető elhanyagolhatónak.

A múltbeli dömping hatásait követő fellendülés

(58) A fentiekben vizsgált mutatók azt jelzik, hogy a dömpingellenes intézkedések 2005-ös bevezetése ellenére az uniós gazdasági ágazat gazdasági és pénzügyi helyzete meglehetősen törékeny maradt az alacsony árú kínai termékeknek az uniós piacon való meghatározó jelenléte miatt. Ez a már eleve hátrányos helyzet egyértelműen kárhoz vezetett 2009 és a felülvizsgálati időszak között, amikor az uniós felhasználás jelentős visszaesése kiemelte a dömpingelt kínai import által gyakorolt negatív nyomás teljes mértékét. Az említett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelése és értékesítési volumene nagyobb arányban csökkent, mint az uniós felhasználás, és emiatt piaci részesedése jelentősen tovább csökkent. Ugyanebben az időszakban - az intézkedések ellenére - a kínai import piaci részesedése tovább növekedett és a kínai termékeket továbbra is lényegesen az uniós gazdasági ágazat árainál alacsonyabb árakon importálták. A felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat nyeresége tovább csökkent. Emiatt az uniós gazdasági ágazat nem volt képes felépülni a dömping hatásai alól, sőt, helyzete tovább romlott a felülvizsgálati időszakban.

Következtetések

(59) 2007 és a felülvizsgálati időszak között a dömpingellenes intézkedések megléte ellenére számos fontos mutató negatívan alakult: a nyereségesség 4,9 százalékponttal csökkent, a termelés és az értékesítések volumene 35, illetve 50 %-kal csökkent, a kapacitáskihasználás 35 %-kal esett vissza, amit a foglalkoztatás csökkenése követett. Jóllehet e negatív fejlemények egy része a felhasználás erőteljes - a figyelembe vett időszakban 40 %-os - csökkenésével magyarázható, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének további (2007 és a felülvizsgálati időszak között 4 százalékponttal való) visszaesése és a Kínából érkező behozatalok piaci részesedésének állandó növekedése egyértelműen jelzi a dömpingelt kínai importból eredő, növekvő nyomást. Figyelembe véve a kínai behozatalok uniós piacon elért szinte monopolhelyzetét, a kínai behozatalok további növekedése - többek között a rendkívül alacsony árak miatt - az uniós gazdasági ágazat fenntarthatóságának biztosításához szükséges minimumszint alá csökkentheti az ágazat termelési kapacitásának kihasználtságát. Ebben az összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy két uniós gyártó arra kényszerült, hogy beszüntesse a kézi emelőkocsik gyártását a figyelembe vett időszakban, mint azt a (47) preambulumbekezdés is említi.

(60) A tájékoztatáshoz fűzött észrevételeiben az egyik kínai exportáló gyártó azt állította, hogy bizonyos mutatók, köztük a termelés, az értékesítések volumene, a nyereségesség, a kapacitáskihasználás és a foglalkoztatás nem alakultak kedvezőtlenül az uniós gazdasági ágazat számára. A vállalat azonban csak a 2009 és a felülvizsgálati időszak közötti tendenciákat vette figyelembe, szemben a kárelemzéssel, amely az uniós gazdasági ágazat egészének alakulására kiterjed, mégpedig a figyelembe vett időszak alatt, azaz 2007 és a felülvizsgálati időszak között. Amint a fentiekben kifejtettük (lásd a (43)-(49) preambulumbekezdést), a kínai exportőr által említett valamennyi kármutató negatív tendenciát mutatott a figyelembe vett időszak alatt.

(61) Ugyanezen exportőr azt is állította, hogy a Bizottság nem tett különbséget a dömpingelt behozatalnak és egyéb tényezőknek, különösen a gazdasági válság nyomán jelentkező kereslet-visszaesésnek tulajdonítható káros hatások között. Míg az uniós fogyasztás a figyelembe vett időszak alatt 40 %-kal csökkent, a kínai exportőrök ugyanekkor az uniós gazdasági ágazat rovására jelentős piaci részesedésre tettek szert. Amint az (58) preambulumbekezdés is kifejti, a kereslet visszaesése alatt a dömpingelt behozatal még a szokásosnál is érzékenyebben érintette az uniós gazdasági ágazatot.

Emiatt az a következtetés vonható le, hogy a dömpingellenes intézkedések megléte ellenére az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte a felülvizsgálati időszakban.

A dömpingelt behozatal és más tényezők hatása

A dömpingelt behozatal hatása

(62) A figyelembe vett időszakban az Európai Unióban tapasztalható felhasználás csökkenése ellenére az érintett országból érkező import volumene ezzel nem azonos mértékben csökkent, ami azt eredményezte, hogy a kínai behozatalok piaci részesedése tovább emelkedett. A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában az áralákínálást és az áron alul történő értékesítést a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb tények alapján számították ki, amelyek különböző információforrásokat foglaltak magukban, pl. Eurostat-adatokat, a kínai exportáló gyártók kérelmezők által bemutatott ajánlatait, valamint a tagállamok vámhatóságaitól összegyűjtött exportszámlákat. Az érintett országból származó behozatalokról megállapították, hogy - a felhasznált információforrástól függően - 43-78 %-kal egyértelműen az uniós gazdasági ágazat árai alá kínálnak.

Egyéb országokból származó behozatalok

(63) Az egyéb országokból származó behozatalok aránya nagyon alacsony volt, 2007 és a felülvizsgálati időszak között pedig 79 %-kal tovább csökkent. Az egyéb országokból származó behozatalok piaci részesedése szintén csökkent a felülvizsgálati időszakban. Az adatok bizalmas kezelése érdekében (két gyártó alkotja az uniós gazdasági ágazatot) az alábbiakban csak a mutatókat hozzák nyilvánosságra.

15. táblázat

Következtetés

(64) A (41) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint az érintett országból származó behozatalok piaci részesedése nőtt a figyelembe vett időszakban, az uniós felhasználás jelentős visszaesése ellenére. Emiatt a kínai import piaci részesedése növekedett, és elérte az uniós felhasználás 83 %-át a felülvizsgálati időszakban. Ez a kereslet általános csökkenése ellenére növelte a volumenek miatti nyomást, amihez a kínai behozatalok Unióra alkalmazott rendkívül alacsony importárai társultak; ez utóbbiak jelentősen az uniós gazdasági ágazat árai alá kínáltak. Emiatt megállapítható, hogy okozati összefüggés van a Kínából érkező dömpingelt behozatalok és az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszakban ért jelentős kár között.

A KÁR FOLYTATÓDÁSÁNAK VALÓSZÍNŰSÉGE

Előzetes megjegyzések

(65) A már említettek szerint a dömpingellenes intézkedések elrendelése nem tette lehetővé, hogy az uniós gazdasági ágazat felépüljön az ágazatot ért kár után.

A kínai export várható alakulása az intézkedések hatályvesztése esetén

(66) A (27) preambulumbekezdésben említettek szerint Kína számottevő termelési kapacitással rendelkezik. Már a 2008-as és 2009-es gyártási szint - 1,5 millió egység, illetve 800 000 egység - is több mint kétszerese volt a teljes uniós piac nagyságának. Ezenkívül a kínai gyártásnak csupán kis részét (2008-ban 14 %-át, 2009-ben pedig 23 %-át) értékesítették a kínai belföldi piacon. Emiatt intézkedések hiányában a kínai kézi emelőkocsik további jelentős mennyiségei irányíthatók az uniós piacra.

(67) A (31) preambulumbekezdésben említettek szerint az EU esetében alkalmazott kínai exportárak általánosságban megfelelnek az összes harmadik ország esetében alkalmazott az átlagos kínai exportáraknak. Megállapítható azonban, hogy az EU-n kívüli harmadik országokba vagy az USA-ba irányuló kínai export legalább egy része (az összes kínai export 40 %-a) az intézkedések hatályvesztése esetén potenciálisan újra az EU-ba irányítható. Ez nem csupán amiatt következhet be, hogy intézkedések hiányában magasabb árak érhetők el, hanem főleg az említett harmadik országokba irányuló export fragmentáltsága miatt. Tekintettel az uniós piac fontosságára és a már kialakult értékesítési csatornákra, egyszerűbb volna, ha különböző országok helyett egyetlen export rendeltetési hely lenne.

Következtetés

(68) Tekintettel a (66) és (67) preambulumbekezdésben szereplő megállapításokra, megállapítható annak valószínűsége, hogy a felülvizsgálati időszak alatt bekövetkezett jelentős kár folytatódni fog az intézkedések hatályvesztése esetén. Ez valószínűleg az uniós gazdasági ágazat gazdasági és pénzügyi helyzetének további romlásához fog vezetni, ami középtávon veszélyeztetheti az ágazat működését.

AZ UNIÓS ÉRDEK

Bevezetés

(69) Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek - vagyis az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeinek - felmérésén alapult.

(70) Emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti vizsgálatban az intézkedések elfogadása nem minősült az Unió érdekeivel ellentétesnek. Ezenkívül az a tény, hogy a jelenlegi vizsgálat felülvizsgálat, tehát egy olyan helyzet elemzése, amelyben dömpingellenes intézkedések vannak már hatályban, lehetővé teszi, hogy értékeljék a jelenlegi dömpingellenes intézkedéseknek az érintett felekre gyakorolt esetleges indokolatlanul hátrányos hatását is.

(71) Ennek alapján megvizsgálták, hogy a kárt okozó dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozó következtetések ellenére egyértelműen megállapítható-e, hogy az Uniónak nem érdeke, hogy ebben a konkrét esetben fenntartsa az intézkedéseket.

Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(72) Az uniós gazdasági ágazat folyamatosan veszített piaci részesedéséből, miközben az érintett országból származó import piaci részesedése jelentősen nőtt a figyelembe vett időszakban. Az eredeti négy gyártó közül kettő beszüntette a vizsgált termék gyártását. Ezenkívül az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte a figyelembe vett időszakban. Az intézkedések hiányában az uniós gazdasági ágazat valószínűleg még rosszabb helyzetben lenne.

Az importőrök és a felhasználók érdeke

(73) A megkeresett független importőrök és felhasználók közül egy sem jelezte együttműködési szándékát. Emlékeztetni kell az eredeti vizsgálat azon megállapítására, hogy az intézkedések elrendelése nem lesz jelentős hatással a felhasználókra. Annak ellenére, hogy az intézkedések már öt éve hatályban voltak, az uniós importőrök/felhasználók továbbra is elsősorban Kínából végezték a beszerzést. Nem volt arra utaló jel, hogy nehézségekbe ütközött volna más beszerzési források felkutatása. Ezenkívül emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti vizsgálatban együttműködő felhasználók semlegesen reagáltak az intézkedések elrendelésére, és azt a következtetést lehetett levonni, hogy üzleti tevékenységükben csekély jelentőségűek voltak a kézi emelőkocsik. Semmi nem utalt ennek az ellenkezőjére e felülvizsgálat során. Ezért arra lehet következtetni, hogy a dömpingellenes intézkedések fenntartása valószínűleg nem lesz jelentős hatással az uniós importőrökre/felhasználókra. Valójában intézkedések hiányában a kínai dömpingelt behozatalok monopolizálhatják a kézi emelőkocsik uniós piacát.

Következtetés

(74) A fentiekre való tekintettel nem állapítható meg egyértelműen, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása nem áll az Unió érdekében.

DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(75) Minden fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság a meglévő intézkedések fenntartását szándékozott javasolni. A feleknek megfelelő idő állt rendelkezésükre ahhoz, hogy a tájékoztatást követően benyújtsák észrevételeiket. A benyújtott információkat és észrevételeket a Bizottság indokolt esetben megfelelően figyelembe vette.

(76) A tájékoztatáshoz fűzött észrevételeiben az uniós gazdasági ágazat kiemelte, hogy a felülvizsgálat sokkal magasabb dömping- és ár-alákínálási szinteket állapított meg, mint az eredeti vizsgálat, és a kínai behozatal egyre nagyobb nyomást gyakorolt az uniós gazdasági ágazatra. Az uniós gazdasági ágazat ezért azt javasolta a Bizottságnak, hogy vegye azt is fontolóra, nem kellene-e a dömpingellenes vámok szintjét kiigazítani. Ezen észrevételekre, valamint e felülvizsgálatban tett megállapításokra tekintettel jelenleg vizsgálat alatt áll az a lehetőség is, hogy a dömping tekintetében teljes időközi felülvizsgálatot indítsunk.

(77) A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Kínai Népköztársaságból származó kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani. Emlékeztetni kell arra, hogy az intézkedések különböző mértékű ad valorem vámokból állnak.

(78) Emlékeztetni kell arra, hogy a jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező intézkedéseket a 499/2009/EK rendelettel kiterjesztették a Thaiföldön feladott - függetlenül attól, hogy Thaiföldről származóként jelentették-e be - azonos termék behozatalára. E felülvizsgálat keretében ezzel kapcsolatban nem nyújtottak be új információkat. Emiatt a 46,7 %-os végleges dömpingellenes vámot, amely a Kínából érkező behozatalok esetében "minden más vállalatra" alkalmazandó, ki kell terjeszteni a Thaiföldön feladott - függetlenül attól, hogy Thaiföldről származóként jelentették-e be - azonos termék behozatalára.

(79) Az a rendeletben meghatározott egyedi dömpingellenes vámtételeket kizárólag az e vállalatok - tehát az említett konkrét jogi személyek - által gyártott érintett termék behozatalaira kell alkalmazni. A rendelet rendelkező részében névvel és címmel kifejezetten nem említett vállalatok - beleértve a kifejezetten említett vállalatokkal kapcsolatban álló jogi személyeket is - által gyártott érintett termék behozatalai nem részesülhetnek e vámtételek előnyeiből, azokra a "minden más vállalatra" érvényes vámot kell alkalmazni.

(80) Az ezen egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazására vonatkozó kérelmeket (például a vállalat nevének megváltozását, illetve új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) haladéktalanul be kell nyújtani a Bizottsághoz ( 7 ). A kérelemnek minden lényeges információt tartalmaznia kell, különösen a vállalat gyártási, valamint belföldi és exportértékesítési tevékenységeinek - például az említett névváltoztatással vagy a gyártási vagy értékesítési egységek módosulásával kapcsolatos - változását. Adott esetben a rendelet az egyéni vámtételek előnyeiből részesülő vállalatok listájának frissítésével megfelelően módosulni fog,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Végleges dömpingellenes vám kerül kivetésre a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex842790 00 (TARIC-kódok: 8427900011 és 8427900019) és az ex843120 00 (TARIC-kódok: 8431200011 és 8431200019) KN-kód alá besorolt kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik - azaz alváz és hidraulika - behozatalára. E rendelet alkalmazásában kézi emelőkocsinak olyan kocsi minősül, amely görgőkkel ellátott, raklapok mozgatására szolgáló emelővillákkal rendelkezik, és amelyet a gyalogos gépkezelő sima, egyenletes kemény felületen, csuklós kar segítségével kézi erővel tol, von és kormányoz. A kézi emelőkocsikat kizárólag arra tervezték, hogy az emelőkar pumpálásával olyan magas szintre lehessen velük emelni a rakományt, hogy az elszállítható legyen, és nincs más kiegészítő funkciójuk vagy felhasználásuk, mint például i. a rakományok mozgatása és emelése magasabbra helyezésük vagy raktározásuk segítése céljából (magasemelők); ii. raklapok egymásra helyezése (rakodógépek); iii. a rakománynak a munkavégzés szintjére történő emelése (ollós emelők); vagy iv. a rakomány felemelése és mérése (mérleges raklapemelők).

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott és az alább felsorolt vállalatok által gyártott termékre a nettó uniós határparitáson számított, vámfizetés előtti árra alkalmazandó végleges dömpingellenes vám mértéke a következő:

(3) A (2) bekezdésben meghatározott, a "minden más vállalatra" alkalmazandó végleges dömpingellenes vámot kiterjesztik a Thaiföldön feladott - függetlenül attól, hogy Thaiföldről származóként jelentették-e be -, jelenleg az ex842790 00 és az ex843120 00 (TARIC-kódok: 8427900011 és 8431200011) KN-kód alá besorolt, az (1) bekezdésben részletezett kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik - azaz alváz és hidraulika - behozatalaira.

(4) Eltérő rendelkezések hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

( 1 ) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

( 2 ) HL L 189., 2005.7.21., 1. o.

( 3 ) HL L 192., 2008.7.19., 1. o.

( 4 ) HL L 151., 2009.6.16., 1. o.

( 5 ) HL C 70., 2010.3.19., 29. o.

( 6 ) HL C 196., 2010.7.20., 15. o.

( 7 ) European Commission, Directorate-General for Trade, Directorate H, B-1049 Brussels, Belgium (Európai Bizottság, Kereskedelmi Főigazgatóság, H. Igazgatóság, 1049 Brüsszel, Belgium).