BH 2021.10.295 I. Pénzügyi felügyeleti intézkedés alapja nemcsak valamely korábbi felügyeleti döntés, hanem meghatározott jogszabály megsértése is lehet.

II. A biztosító szükséghelyzetbe kerül, ha a minimális tőkeszükséglet fedezésére figyelembe vehető alapvető szavatolótőke fedezete nem elegendő, vagy az előírt mérték alá csökkent, illetve ha tevékenysége körében más olyan különösen súlyos veszélyhelyzet alakult ki, amely a biztosítási szolgáltatások biztonságát fenyegeti.

III. A biztosítási szükséghelyzet önmagában indokolja a biztosítottak érdekei védelmének megóvására a felügyeleti biztos kirendelését.

IV. A felügyeleti biztos az igazgatóság tagjának törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit teljeskörűen gyakorolja.

A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes biztosítási tevékenységet is végző egyesület, amely tevékenység felügyeletét az alperes látja el. Az alperes a 2016. szeptember 19-én kelt H-JÉ-II-56/2016. számú határozatával arra kötelezte a felperest, hogy olyan pénzügyi tervet nyújtson be, amely alkalmas arra, hogy megvalósulása esetén a felperes 2016. december 31-ére rendelkezzen a minimális tőkeszükséglet fedezetét biztosító szavatolótőkével.

[2] Az alperes a 2016. november 8-án kelt H-JÉ-II-60/2016. számú határozatával a felperes biztosítási tevékenység folytatására vonatkozó engedélyét visszavonta, kötelezte a felperest a biztosítási állománya átruházására, és felügyeleti biztost rendelt ki, miután a felperes pénzügyi tervéről megállapította, hogy az nem biztosítja a tevékenységének folytatása szempontjából alapvető jelentőségű minimális tőkeszükségletnek való megfelelést. Ezt követően célvizsgálatot folytatott a felperesnél a jogszabályoknak megfelelő működési feltételek meglétének ellenőrzésére, és megállapította, hogy a felperes sem 2016. december 31-ére, sem 2017. május 31-ére vonatkozóan nem rendelkezett elegendő figyelembe vehető szavatolótőkével. Erre tekintettel a 2017. november 20-án kelt H-JÉ-II-78/2017. számú határozatával ismételten visszavonta a felperes tevékenységi engedélyét, és ismételten felügyeleti biztost rendelt ki.

[3] A felperes mind a H-JÉ-II-60/2016. számú, mind a H-JÉ-II-78/2017. számú határozat ellen keresettel élt. Az alperes ezután - a Kúria által más ügyekben már megállapított kiadmányozási hibára tekintettel - a jogsérelem orvoslása érdekében eljárást indított. Ennek eredményeként a 2018. május 10-én kelt H-JÉ-II-45/2018. számú egybefoglalt határozatának 1-2. pontjaival a H-JÉ-II-60/2016. számú határozatát a H-JÉ-II-78/2017. számú határozat közlésének napjával, a H-JÉ-II-78/2017. számú határozatát az egybefoglalt határozat közlésének napjával hatályon kívül helyezte. A 3. pontban a felperes tevékenységi engedélyét az egybefoglalt határozat közlésének napjával visszavonta a minimális tőkeszükségletre vonatkozó jogszabályi előírások nemteljesítése miatt. Az 4. pontban a felpereshez a biztosítottak érdekeinek védelmében kirendelte az igazgatóság tagja jogait és kötelezettségeit gyakorló, teljes jogkörű felügyeleti biztosnak a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.-t (a továbbiakban: PSFN Kft.), egyrészt a felperes biztosítási szerződésállománya átruházásához szükséges intézkedések megtétele [4.a) alpont], másrészt a biztosítási tevékenységének lezárásához kapcsolódó, a 4.a) pontba nem tartozó feladatainak ellátása, valamint a biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges mértékű működtetése végett [4.b) alpont].

[4] A felperes a H-JÉ-II-45/2018. számú egybefoglalt határozat ellen önálló és kiterjesztett keresettel élt. Az elsőfokú bíróság a 2018. szeptember 24-én kelt 106.K.700.118/2018/32. számú végzésével az egybefoglalt határozat végrehajtását részben, a 4.a) alpont tekintetében a per jogerős befejezéséig felfüggesztette, majd a 2019. október 24-én kelt 106.K.700.188/2019/25. számú ítéletével a keresetet elutasította. A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a 2020. február 11-én kelt Kfv.I.35.026/2020/3. számú végzésével az egybefoglalt határozat végrehajtását a 4.a) alpont tekintetében a felülvizsgálati eljárás befejezéséig felfüggesztette, majd a 2020. április 2-án kelt Kfv.I.35.026/2020/5. számú végzésével az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság a 2020. november 25-én kelt - kijavított - 106.K.704.924/2020/10. számú ítéletével a keresetet elutasította. Az ügy a felperes felülvizsgálati kérelme folytán a Kúria előtt Kfv.I.35.106/2021. szám alatt van folyamatban.

[5] Időközben a felperes kérelmére a Fővárosi Törvényszék mint civil szervezeteket nyilvántartó bíróság a 2018. december 13-án kelt 77.Pk.66.100/1991/184. számú végzésével a PSFN Kft. által a felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személyeket törölte a képviseletre jogosultak köréből, egyúttal intézkedett az igazgatósági tagok általános, együttes képviseleti jogának a bejegyzése iránt. A változásbejegyzés alapját - egyebek mellett - az egybefoglalt határozat végrehajtásának részbeni felfüggesztése, valamint a Bit. 295. § (3) bekezdése szerinti 180 napos határidő lejárta képezte az egybefoglalt határozat 4.b) alpontjához kapcsolódó kirendelés esetében.

[6] Ilyen előzmények után az alperes a 2018. december 15-én kelt, keresettel támadott H-JÉ-II-88/2018. számú határozatában a felpereshez a biztosítottak érdekeinek védelmében kirendelte az igazgatóság tagja jogait és kötelezettségeit gyakorló, teljes jogkörű felügyeleti biztosnak a PSFN Kft.-t.

[7] A határozat indokolásában utalt a H-JÉ-II-45/2018. számú egybefoglalt határozatban, valamint a 77.Pk.66.100/1991/184. számú végzésben foglaltakra azzal, hogy ez utóbbi végzéssel a felperes működését illetően jelentős változás következett be. A felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személyek az egybefoglalt határozat szerinti feladataikat nem képesek ellátni, miután az annak alapján fennálló képviseleti joguk a civil szervezetek nyilvántartásában már nem szerepel. Bármiféle ügyintézés lehetősége kikerült irányításuk alól, miközben az egybefoglalt határozat szerinti intézkedések hatályosak, a PSFN Kft., illetve az általa kijelölt személy(ek) a felügyeleti biztosi feladatok ellátására továbbra is kötelesek. A 77.Pk.66.100/1991/184. számú végzés következtében egy tevékenységi engedélyét vesztett, kötelezően foglalkoztatandó egyéb vezetőkkel vagy a minimális tőkeszükséglet fedezetét biztosító figyelembe vehető alapvető szavatolótőkével nem rendelkező - tehát eleve biztosítási szükséghelyzetben lévő -, de folyamatban lévő állományátruházási eljárással érintett, jelentős biztosítási szerződésállománnyal bíró intézmény közvetlen felügyeleti-hatósági kontrollja jelentős mértékben akadályozott. Az állomány-átruházás sikeres lebonyolításáig, illetve esetleges meghiúsulásáig a felperest akként kell a szükséges mértékben, korlátozottan működtetni, hogy az a még szerződéssel rendelkező ügyfelek számára a szerződéseket teljesíteni, illetve azokat átvevő intézményre átruházni legyen képes. A felügyeleti biztos e feladat ellátására - ami az egybefoglalt határozat alapján kötelessége - a 77.Pk.66.100/1991/184. számú végzés miatt jelenleg nem képes, amely helyzet viszont a felperes mint volt biztosító ügyfeleit, azaz a szerződőket, a biztosítottakat, a biztosítási szolgáltatások teljesíthetőségét különösen súlyos veszélynek teszi ki. Felhívta a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 4. § (9) bekezdését, 39. § (1) bekezdés i) pontját, 42. § d) pontját, 45. § a) pontját, 48. § (5) bekezdését, 75. § (1) bekezdését, továbbá a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 1. § (1) bekezdését, 295. § (1) bekezdését, 304. § (6) bekezdését, valamint 320. § (1) bekezdés e) pontját.