A Debreceni Ítélőtábla Pf.20371/2014/2. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása (ÖRÖKLÉSI szerződés érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 84. §, 87. §, 177. §, 252. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 17. §, 629. §, 656. §] Bírók: Csiki Péter, Kocsis Ottília, Veszprémy Zoltán

Kapcsolódó határozatok:

Debreceni Törvényszék P.21887/2010/44., Debreceni Ítélőtábla Pf.20892/2012/5., *Debreceni Ítélőtábla Pf.20371/2014/2.*

***********

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.371/2014/2. szám

A Debreceni Ítélőtábla a ... pártfogó ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a személyesen eljárt alperes neve (címe, tartózkodási helye) alperes ellen öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Debreceni Törvényszék 8.P.21.887/2010/44. sorszámú ítélete ellen a felperes által 40. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A felperes köteles megfizetni az alperesnek 15 nap alatt 200 000 (Kettőszázezer) forint felülvizsgálattal felmerült költséget.

A felperes pártfogó ügyvédjének a másodfokú és a felülvizsgálati eljárásban felmerült díját az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás

A D.-ben, 2010. augusztus 26-án elhunyt özvegy M. Gyné B. R. (örökhagyó), volt D., J. u. 64. szám alatti lakos törvényes örökösei elhalálozott két gyermeke jogán négy unokája. A felperes a törvényes örökösök egyike.

Az örökhagyó 2009. július 7-én öröklési szerződést kötött az alperessel, Gy. nevű fiának volt házastársával. Az alperes vállalta az idős korú és megromlott egészségi állapotú szerződéses örökhagyó teljes körű tartását és gondozását élete végéig, és azt, hogy halálakor őt illő módon eltemetteti. Az örökhagyó az alperest általános örökösévé nevezte ki és úgy végrendelkezett, hogy tartás és gondozás fejében ő örökölje a halálakor fellelhető minden vagyonát. 2009. augusztus 6-án módosították az öröklési szerződést, az örökhagyó hozzájárult ahhoz, hogy a szerződéssel lekötött ingatlan illetőségére a szerződéses örökös javára öröklési joga biztosítására az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre.

Az örökhagyó 2010. augusztus 26-án elhunyt, a hagyatékát Dr. B. J. közjegyző az öröklési szerződés alapján ideiglenes hatállyal a szerződéses örökös alperesnek adta át, elrendelte az örökhagyó javára bejegyzett özvegyi haszonélvezeti jog és szerződéses örökös javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom törlését az örökhagyó d.-i ...1 helyrajzi számú, J. u. 64. szám alatti házas ingatlan 368/737 tulajdoni hányadáról.

A felperes a keresetében az öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítását és az eredeti állapot helyreállítását kérte. Az érvénytelenség okaként elsődlegesen az örökhagyó cselekvőképtelenségére a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 17. §-ának (1), másodlagosan a 629. §-ának (2) bekezdése alapján alaki érvénytelenségre hivatkozott.

Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság az ítéletében a keresetet elutasította és megállapította, hogy a felperes pártfogó ügyvédjének díját az állam viseli.

Az elsőfokú bíróság az ítéletének indokolásában a régi Ptk. 17. §-ának (1) bekezdése felhívásával, az igazságügyi elmeorvos-szakértő véleménye, az öröklési szerződést szerkesztő ügyvéd és az okiratot tanúként aláíró V. B. tanúk vallomása, az örökhagyó szerződéskötéskor tett írásbeli nyilatkozata és a per egyéb adatainak a Pp. 206. §-ának (1) bekezdése szerinti értékelésével arra a következtetésre jutott, hogy az örökhagyónak a szerződéskötés időpontjában a belátási képessége nem hiányzott. Megállapította, hogy az egy lapon és két oldalon, folytatólagosan sorszámozott bekezdéseket tartalmazó öröklési szerződés alaki okból sem érvénytelen. Indokát adta a felperes bizonyítási indítványa mellőzésének is a Pp. 3. §-ának (4) bekezdése felhívásával. Rámutatott arra is, hogy az öröklési szerződés nem vagy nem megfelelő teljesítésére a felperes nem hivatkozhatott, azt csak a szerződéses örökhagyó kifogásolhatta (EBH.2006.1411.). A felperes személyes költségmentességére tekintettel rendelkezett a pártfogó ügyvéd díjának viseléséről.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést. Az elsődleges fellebbezési kérelme az ítélet megváltoztatására és a keresetének történő helyt adásra irányult. Másodlagosan az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását kérte. A fellebbezésének indokolása során részletes előadást tett az örökhagyó szerződéskötést megelőző egészségi állapotáról, az igazságügyi elmeorvosi szakvélemény megalapozatlanságának alátámasztására az örökhagyó orvosi irataiban rögzítettekre hivatkozott. Idézte a perben meghallgatott tanúknak az örökhagyó egészségügyi állapotára vonatkozó előadásait. Az örökhagyó szükségesnek tartott, de elmaradt pszichiátriai vizsgálata hiányában a végakarati képességének a hiányát feltételezte. Hangsúlyozta, hogy a mindenfajta szakmaiságot nélkülöző szakvélemény lett az ítélet alapja és elmaradt a tanúvallomásokban rejlő ellentmondások és az örökhagyó betegségére utaló tünetek értékelése, mérlegelése. Fenntartotta az elsőfokú bíróság által elutasított, az örökhagyó bankszámlán tartott megtakarításai vizsgálatára vonatkozó bizonyítási indítványát.

Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte.

A Kúria Pfv.I.20.606/2013/6. sorszámú végzésével a Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.892/2012/5. számú jogerős ítéletét hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és - az alperes felülvizsgálattal felmerült, 200 000 forintban megállapított költségének és a felperest képviselő pártfogó ügyvéd díjának viselésére is kiterjedő - új határozat hozatalára utasította azzal, hogy a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték 900 000 forint, a pártfogó ügyvéd díja teljes egészében a felperes terhére esik.

A Kúria határozata szerint az örököst mint az örökhagyó általános jogutódját a szerződéses jogviszonyban az örökhagyó jogutódjának kell tekinteni és mint ilyen a szerződést kötő fél helyébe lép és kérheti a szerződés érvénytelenségnek megállapítását az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása nélkül is. A jogutódként az egyik fél helyébe lépett felperes akkor is megindíthatja az öröklési szerződés érvénytelensége iránti pert, ha a közjegyző ideiglenes hatállyal adta át a hagyatékot az alperesnek mint szerződéses örökösnek. Ha a bíróság a keresetnek helyt ad és az öröklési szerződés érvénytelensége megállapításra kerül, azt követően a hagyatékot a megfelelő örökösnek nem a bíróság, hanem a közjegyző adja át teljes hatállyal. Tekintettel arra, hogy a másodfokú bíróság eltérő jogi álláspontja folytán érdemben nem bírálta felül az elsőfokú bíróság ítéletét, a Kúria hatályon kívül helyező végzést hozott és utasította a másodfokú bíróságot, hogy a megismételt eljárásban érdemben bírálja el: a felperes által érvénytelenségi okként hivatkozott régi Ptk. 17. § (1), és 629. § (2) bekezdésében foglaltak az adott öröklési szerződés kapcsán fennállnak-e.