ÍH 2022.72 AZ ÖSSZBÜNTETÉSBE FOGLALÁSKOR ALKALMAZANDÓ BTK. VIZSGÁLATI SZEMPONTJAI

I. Az összbüntetésbe foglalás során alkalmazandó büntető törvénykönyv meghatározásakor egyrészt az alapul szolgáló bűncselekmények elkövetési idejének, másrészről az összbüntetésbe foglalás, mint elbírálás időpontjának van meghatározó jelentősége.

II. Az elkövetési időt összbüntetés esetén is az összbüntetésbe foglalható alapítéletekkel elbírált bűncselekmények közül a legutolsó bűncselekmény elkövetési ideje alapozza meg. [Btk. 2. §, Btk. 93. § (4) bekezdés, IV/482/2021. AB határozat]

Az elítélt összbüntetési indítványt terjesztett elő a törvényszéknél az E. járásbíróság és a törvényszék másodfokú ítéleteivel jogerősen kiszabott 8 év 10 hónapi fegyház fokozatú szabadságvesztés (1. számú ítélet) és a törvényszék, mint elsőfokú bíróság ítéletével kiszabott 10 év börtön fokozatú szabadságvesztés (3. számú ítélet) összbüntetésbe foglalására vonatkozóan.

Az összbüntetési indítványt a törvényszék végzésével elutasította azzal az indokolással, hogy az elítélt által összbüntetésbe foglalni indítványozott egyik szabadságvesztés büntetést már más szabadságvesztés büntetéssel összbüntetésbe foglalta a bíróság, és ismételt összbüntetésbe foglalás a már összbüntetésbe foglalt szabadságvesztés büntetés tekintetében kizárt.

Az elsőfokú bíróság által megállapított és az ítélőtábla által kiegészített tények az elítélttel szemben kiszabott szabadságvesztés büntetések tekintetében a következők:

1. Az elítéltet az E. Járásbíróság a 2014. április 16. napján kihirdetett ítéletével, mely a törvényszék 2014. december 2. napján kelt ítéletével emelkedett jogerőre, bűnösnek mondta ki rablás bűntettében és személyi szabadság megsértése bűntettében. Ezért halmazati büntetésül 8 év 10 hónapi fegyház fokozatú szabadságvesztésre és 8 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. (1. számú ítélet)

Elkövetési idő: 2013. augusztus 21.

2. Az E. Járásbíróság 2013. szeptember 17. napján kelt ítéletével, mely a törvényszék ítéletével 2014. május 6. napján emelkedett jogerőre, folytatólagosan elkövetett szexuális visszaélés bűntette miatt 2 év 3 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. (2. számú ítélet)

Elkövetési idő: 2013. június 30.

3. A törvényszék, mint elsőfokú bíróság a 2021. április 29. napján kihirdetett és ugyanekkor jogerős ítéletével emberölés bűntette miatt 10 év börtön fokozatú szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. (3. sorszámú ítélet)

Elkövetési idő: 2009. január 1.

Az elítéltnek az 1. sorszámú ítélettel kiszabott szabadságvesztés büntetését a járásbíróság a 2. számú ítéletében kiszabott börtönbüntetéssel a 2015. augusztus 6. napján kelt és a törvényszék határozatával 2015. szeptember 16. napján jogerőssé vált ítéletével összbüntetésbe foglalta és az összbüntetés tartamát 9 év 11 hónap 15 nap szabadságvesztésben állapította meg.

Az összbüntetésbe foglalási indítványt elutasító végzés ellen az elítélt jelentett be fellebbezést, melyet a fellebbviteli főügyészség alaposnak talált. Átiratában rámutatott, hogy álláspontja szerint téves rendelkezést hozott a törvényszék, amikor az összbüntetési indítványt elutasította. Utalva az Alkotmánybíróság 10/2018. (VII. 18.) AB és az 1/2020. (I. 2.) AB számú határozataira, álláspontja szerint azok egybevetése eredményeként az összbüntetés, mint anyagi jogi szabály alkalmazásakor az ítélkező bírónak a Btk. 2. § (2) bekezdései alapján kell döntést hoznia arról, hogy az összbüntetési vagy utólagos összbüntetési eljárásban a régi Btk. vagy a Btk. vonatkozó szabályai tartalmaznak-e enyhébb rendelkezéseket, vagyis, hogy mely törvény alkalmazandó esetében. Jelen ügyben az elítélt által összbüntetésbe foglalni kért 3. számú ítéletben foglalt bűncselekmény elkövetési ideje 2009. január 1. napja. Az ekkor hatályos 1978. évi IV. törvény 92. §-a - a támadott végzés hivatkozásával szemben - nem tartalmazott (4) bekezdést, ellenben az (1) bekezdésben azt rögzítette, hogy amennyiben az elkövetőt több, határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélik és az elkövető valamennyi bűncselekményt a legkorábban hozott ítélet jogerőre emelkedését megelőzően követte el, a jogerősen kiszabott büntetéseket összbüntetésbe kell foglalni. E törvény nem zárta ki a már összbüntetésbe foglalt büntetések újabb összbüntetésbe foglalását. A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható, hogy az elítélt által összbüntetésbe foglalni kért alapítéletek megfelelnek a 2009. január 1. napján hatályos 1978. évi IV. törvény összbüntetésre vonatkozó anyagi jogi szabályainak, ily módon azok összbüntetésbe foglalhatók. Ebből következően a törvényszék helytelen jogszabályértelmezés következtében törvénysértő módon határozott az összbüntetésbe foglalás iránti kérelem elutasításáról, s tekintve, hogy a másodfokú eljárásban összbüntetésbe foglalásra nincs lehetőség, indítványozta, hogy az ítélőtábla a Be. 609. § (1) bekezdése alapján helyezze hatályon kívül a törvényszék végzését és utasítsa új eljárásra.