BH 1999.4.169 A külföldi bíróság ítélete a magyarországi védjegy törlése iránt indult eljárásban a bíróságot nem köti [1979. évi 13. tvr. 20. §, 55. § g) pont, 65. §, Pp. 6. §, 1969. évi IX. tv. 3. § (3) bek. c) pont, 40. § (1)-(3) bek.].

A kérelmező a jogosultja az 1977. július 27-i elsőbbségű, 432 512 lajstromszámú színes, ábrás, kombinált védjegynek, amelynek oltalma a 34. osztályba sorolt cigarettákra terjed ki. A védjegy ábráján "R6" felirat, illetve a "REEMTSMA" felirat látható.

Az 1991. január 9-i elsőbbségű, 567 222 lajstromszámú színes, ábrás, kombinált védjegy jogosultja az ellenérdekű fél, amely védjegy színtén a cigarettákra terjed ki. A védjegy ábráján "f6" és "FILTER" szavak láthatók.

A Magyar Szabadalmi Hivatal (továbbiakban: MSZH) határozatával a kérelmezőnek az ellenérdekű fél védjegye törlésére vonatkozó kérelmét mint alaptalant elutasította. A hivatal álláspontja szerint a védjegyről szóló 1969. évi IX. tv. (Vt.) 3. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján az ellenérdekű fél védjegye törlésének nincs helye, mert az ellentartott megjelölések az összbenyomások alapján nem összetéveszthetőek.

Az elsőfokú bíróság a kérelemnek helyt adva az MSZH határozatát megváltoztatta, és elrendelte az 567 222 lajstromszámú védjegy keletkezésére visszaható hatályú törlését.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a védjegyek összetéveszthetőségének vizsgálata során az összbenyomásból kell kiindulni, amelyen belül azonban (kombinált védjegyek esetén) azoknak a megjelöléseknek, amelyek az ábrás védjegyek megnevezhetőségét is szolgálják, kiemelkedő jelentősége van. Az ellentartott megjelölések esetében ilyen elem az "R6", illetve "f6" betű és szám kombináció, amelyben a 6-os szám azonos és a betűk, különösen azon a módon, ahogy az ellenérdekű fél az f betűt grafikailag megalkotta, kinézetükben és kiejtésükben is oly mértékben hasonlóak, amelyek a megjelöléseket összetéveszthetővé teszik. Az egyéb védjegyelemek, így a színek és az eltérő feliratok nem olyan domináns különbségek, amelyek az összetéveszthetőséget megalapozottan kizárnák.

Az elsőfokú bíróság végzése ellen az ellenérdekű fél fellebbezett, kérve az MSZH határozatának megváltoztatása iránti kérelem elutasítását. Az ellenérdekű fél álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen értékelte az ellentartott védjegyeket és tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a részelemek részbeni azonossága miatt azok összetéveszthetők. Az összetéveszthetőség kizártságára vonatkozóan hivatkozott arra, hogy Németországban a bíróság három fórumon is ugyanezt a kérdést vizsgálta, és megállapította, hogy a megjelölések nem téveszthetők össze. Hivatkozott arra is, hogy az általa beszerzett, közvélemény-kutatáson is alapuló szakértői vélemények az összetéveszthetőséget ugyancsak kizárták.

A kérelmező az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását kérte, lényegében annak helyes indokai alapján. Az ellenérdekű fél által csatolt magánszakértői véleményeket nem fogadta el, mert álláspontja szerint azok nem adekvát módon vizsgálták a releváns kérdéseket.

A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.

A védjegy törlésére a (felek jogviszonyában alkalmazandó) Vt. 3. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján akkor van lehetőség, ha a megjelölések azonosak, vagy azok az összetéveszthetőségig hasonlítanak egymásra. A jelen ügyben ellentartott megjelölések nem azonosak, ezért azt kellett vizsgálni, fennáll-e azok összetéveszthetőségének lehetősége. Lajstromozott védjegy esetén a bírósági eljárásban a Vt. 40. §-ának (1)-(3) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 164. §-ának (1 ) bekezdése alapján a kérelmezőt terheli annak bizonyítása, hogy az összetéveszthetőség lehetősége fennáll.